Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Megszavazták 2018 eddigi két legdiktatórikusabb törvényét az Országgyűlésben

Megszavazták 2018 eddigi két legdiktatórikusabb törvényét az Országgyűlésben

Az Amnesty International ízekre szedte az új gyülekezési és a bevándorlási különadóról szóló törvényt. Pénteken a hajléktalanok vegzálásának szigorítását is megszavazta az Országgyűlés.

Az Országgyűlés péntek délelőtt elfogadta az új gyülekezési, a bevándorlási különadóról szóló és a közterületen való életvitelszerű tartózkodás szigorításáról szóló törvényt. Az Amnesty International jogvédő szervezet komoly kritikát fogalmazott meg az új jogszabályokkal kapcsolatban. A szervezet szerint az alapvető jogokra komoly veszélyeket hordozó törvényeket fogadott az Országgyűlés. Az új gyülekezési jogról szóló törvény szélesre tárja a rendőrség előtt a tüntetések (gyűlések) önkényes, szubjektív indokokra alapított megtiltásának lehetőségeit, ezzel pedig jelentősen szűkülhet a szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás lehetősége Magyarországon.

Bevándorlók köre MTI Fotó: Balogh Zoltán

A bevándorlási különadó bevezetése pedig lényegében a kormányétól eltérő véleményekre kivetett sarc, amely többek között a politikai véleményük alapján hátrányosan különböztet meg bizonyos szervezeteket.

Az új gyülekezési törvény

Az Amnesty szerint a korábbi gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) egyes rendelkezéseinek szakmai felülvizsgálata indokolható, azonban ehhez rosszul nyúlt a jogalkotó. A törvény és a hozzá kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlat eddig többnyire megnyugtatóan rendezte a felmerülő vitás kérdéseket, „kommunista örökségnek” beállítani a gyülekezési jogi törvényt pedig nevetséges, pusztán emiatt teljesen új törvényt elfogadni szükségtelen.

Mint írták, vannak fontos és előremutató részei az új gyülekezési törvénynek – például az egymással térben és időben versengő rendezvények szabályozása, valamint annak tisztázása, hogy ki a tüntetés tényleges vezetője, illetve a szervezetek bejelentési jogának egyértelművé tétele vagy a spontán illetve sürgős gyűlések szabályozása – de a törvény komoly visszalépést jelent a korábbihoz képest, miután egy sor kérdésben meglehetősen homályosan fogalmaz és tág teret biztosít a rendőrségnek arra, hogy korlátozza az emberek békés gyülekezéshez való jogát.

A korábbi törvény jól működött, hiszen két objektív alapon nyugvó korlátot ismert (a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetését, illetve, ha a közlekedés más útvonalon volt nem biztosítható), így ezek alapján a rendőrség csak valódi, tényeken alapuló okokra hivatkozva tilthatta meg a tüntetéseket, rendezvényeket.

Tüntetünk, tüntetgetünk? Fotó: Veres Viktor

Az új szabályozás két új tiltási okot vezet be:

  • Ha megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés “a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, vagy
  • mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, amelyekre példákat is hoz, például a bíróságok működésének megzavarását, a közlekedés rendjének sérelmét, a diplomaták feladatteljesítésének akadályozását vagy a magán- és családi élet védelméhez való jog sérelmét.

A jogvédő szervezet új tiltási okok a korábbiakhoz képest sokkal tágabb teret engednek a rendőrség szubjektív és önkényes jogértelmezésének. Önmagában egy gyűlés megtiltására nem lehet ok, hogy az másokat zavar vagy a közlekedés egy rövid időre nehezebbé válik: ez a közterületeken megvalósuló események túlnyomó többségére igaz.

Az minden demokratikus ország jogrendjében alapelv, hogy az emberek békés gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való joga, vagyis részvétele a közös ügyeink megvitatásában ezeknél az aggályoknál sokkal fontosabb.

Ha a rendőrség ezentúl önkényesen mérlegelheti ezeket a szempontokat, akkor kérdés, hogy lehet-e majd ezentúl tiltakozni nagykövetségek vagy a bíróságok előtt, illetve lehet-e olyan felvonulásokat tartani, amelyek például egy fővárosi híd vagy nagy forgalmú út lezárásával is járnak.

„A békés gyülekezéshez való jogot csak a legvégső esetben, tényeken alapuló indokokra hivatkozva lehet korlátozni.

A most elfogadott előzetes tiltási okok azonban homályosak, szubjektívek és önkényesek.

Az emberek békés gyülekezéshez való joga az egyik legfontosabb politikai szabadságjog egy demokratikus társadalomban, amely ezzel a törvénnyel nagyon komoly veszélybe került” – összegezte Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A bevándorlási különadó

A bevándorlási különadó bevezetésének ötlete ismerős lehet már 2018 februárjából, amikor a Stop Soros törvénycsomag akkori verziója által érintett, migrációt támogató egyesületeknek és alapítványoknak a külföldi támogatásaik 25 százalékát kellett volna bevándorlási finanszírozási illetékként befizetniük.

Az Amnesty szerint a mostani szabályozás azokat a támogató szervezeteket, vagy ha ők nem fizetik meg az adót, a támogatást felhasználó szervezeteket (kivéve pártok, pártalapítványok és nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján mentességet élvezők) érinti, akik bevándorlást segítő tevékenységet támogatnak vagy folytatnak Magyarországon vagy itt székhellyel rendelkeznek.

A „bevándorlás segítése” a törvény szerint a bevándorlás közvetlen vagy közvetett előmozdítása, vagyis az emberek véglegesnek szánt áttelepülésének a lakóhelyük szerinti másik országba.

Plakátkampány 2015-ből MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem tartoznak ide azok, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek a 2007. évi I. törvény alapján. Az adó alapja a bevándorlás segítésére szánt vagy fordított anyagi támogatás, mértéke a támogatás 25 százaléka. A törvény meghatározza mi számít bevándorlást segítő tevékenységnek:

  • médiakampányok, média szemináriumok folytatása, azokban való részvétel,
  • hálózatépítés és működtetés, illetve
  • bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység.

A jogvédő szervezet szerint a törvénymódosítás valójában semmilyen legitim célt nem szolgál, ez pusztán a kormány által évek óta támadott, menekültekkel és migránsokkal foglalkozó civil szervezetek elleni propaganda hadjárat újabb fejezete. Félretéve azt a tényt, hogy a törvényszöveg teljesen értelmezhetetlen fogalmakat használ (bevándorlás, propaganda tevékenység), sajnos a szöveg nemcsak abszurd, de nagyon veszélyes is.

Mint írták, egyszerűen megfogalmazva, a július 1-én hatályba lépett, a menedékkérőknek és migránsoknak segítőket kriminalizáló Stop Soros után (amely miatt az Európai Bizottság tegnap indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen) a kormány most

büntetőadót vet ki azokra a szervezetekre, amelyek a migrációval kapcsolatban mást gondolnak és mondanak, mint a hatalom.

Alapjogi Charta

Az Amnesty hangsúlyozta, a bevándorlási különadó súlyosan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokat, illetve ellentétes lehet a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó egyes előírásokkal is, különösen a médiakampányokra, szemináriumokra vonatkozó rész. A különadó sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát (Alapjogi Charta 21. cikk), mivel politikai vélemény alapján különbséget tesz szervezetek között.

A gyakorlatban azok a szervezetek, amelyek ellenzik a bevándorlást (vagy nem mondanak róla semmit), kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel nem kell különadót fizetniük, a törvény hatálya alá esőktől pedig elvennék a támogatásuk negyedét.

A törvény ellentétes a véleménynyilvánításhoz való joggal és a tömegtájékoztatás szabadságával, mert a célkeresztbe került szervezetek véleménynyilvánítását korlátozza, illetve korlátozza annak lehetőségét, hogy az emberek, újságolvasók független információkhoz férjenek hozzá hatósági korlátozások nélkül, illetve a sajtószabadság is tovább szűkül, ha az újságok, tévék nem számolhatnak be szabadon ezekről a véleményekről. Az Alapjogi Charta 12. cikke egyértelműen kimondja, hogy mindenkinek joga van „másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez”. A különadó pedig ennek korlátozását jelenti, mert különbséget tesz bevándorlást támogató és nem támogató szervezetek között, előbbiek működését pedig jelentősen megnehezíti a forrásaik egy jelentős részének elvonásával.

A diákok fizetnek érte

Sérül továbbá az oktatáshoz való jog (14. cikk), mivel korlátozza az oktatási intézmények ahhoz való jogát, hogy eldönthessék, milyen elvek és anyagok mentén beszélnek a diákoknak a bevándorlásról. A büntetőadó hatására előállhat az a helyzet, hogy nem jutnak kiegyensúlyozott információkhoz a diákok, és ezáltal nem tudnak tájékozódni a migráció szerepéről, jelentőségéről, hatásairól, amelyek a 21. században az új generációk számára létfontosságúak.

„A börtönnel fenyegetés után most itt van a büntetőadó.

Egészen elképesztő, hogy egyes szervezeteknek azért kellene odaadniuk a pénzük negyedét az államnak, mert mást gondolnak valamiről, mint a kormány. Nem gondoltuk volna, hogy valaha eljön a pillanat, amikor pénzbüntetést kell valakinek fizetnie a véleményéért, amelynek egyébként az Európai Unió, az ENSZ és más szervezetek kultúrájában teljes létjogosultsága van” – mondta Iván Júlia.

Borítókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán