Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Fidesz-KDNP csuklóból megszavazta, hogy a magyaroknak harmadával többet kell költeniük sportra

A Fidesz-KDNP csuklóból megszavazta, hogy a magyaroknak harmadával többet kell költeniük sportra
  • Az országgyűlés elfogadta Magyarország 2019-es költségvetését.
  • A költségvetés a gazdaság, és így az állami bevételek jelentős növekedésével számol. A pluszpénzből elsősorban sportra, szórakozásra és honvédelemre fog többet költeni az állam.
  • A jóléti kiadások (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás) reálértéken alig nőnek vagy csökkennek.
  • Adókedvezmény formájában az állam több pénzt hagy majd a családoknál, de a sportegyesületek sem panaszkodhatnak.
  • Az elfogadott költségvetést szinte biztosan módosítani fogják még 2018-ban.
  • A költségvetés körül sok a bizonytalanság, ezt a kormány is elismeri, épp ezért tűztek bele egy 225 milliárd forintos biankó csekket.

128 képviselő nyomott igent az országgyűlésben a 2019-es központi költségvetés elfogadására. 56 képviselő nemmel szavazott, nem tartózkodott senki. A Parlament honlapján található voksolási adatok szerint:

  • Igennel szavazott 111 fideszes képviselő, 16 KDNP-s és egy nemzetiségi (vagyis praktikusan Ritter Imre német nemzetiségi képviselő).
  • Nemmel szavazott 22 jobbikos, 10 MSZP-s, 9 DK-s, 8 LMP-s, 5 párbeszédes, 2 független.
  • 3 fideszes és 4 MSZP-s képviselő nem nyomott gombot. 3 fideszes, 3 jobbikos, 1 MSZP-s és egy független képviselő távol maradt a szavazástól.

A költségvetés elfogadott verziója csak minimálisan különbözik az eredetileg beterjesztett változattól, ugyanis alig fogadtak el hozzá módosítókat, ráadásul azok a fő számokon csak picit változtattak.

Az elfogadott költségvetés 19 580 milliárd 364,6 millió forint bevétellel, 20 578 milliárd 798,5 millió forint kiadással számol (vagyis 998 milliárd 433,9 millió forint hiánnyal, ami a GDP 1,8 százalékának fog megfelelni). A költségvetés a gazdaságtól 4,1 százalékos növekedést vár, és 2,7 százalékos inflációt.

Mivel a költségvetés alig változott, továbbra is igaz rá, hogy legnagyobb nyertese a sport, egyik legnagyobb vesztese az oktatás. A költségvetés

1,5 százalékkal több pénzt szán oktatásra 2019-ben, mint 2018-ban, 2,7 százalékos infláció mellett ez reálértéken forráskivonást jelent.

Sportra viszont 37 százalékkal több jut majd, több mint 307 milliárd forint. A védelmi kiadások 25,1 százalékkal nőnek, szórakozásra és kultúrára 24,8 százalékkal megy majd több.

Az állam a jóléti funkciókra összességében nem fog sokkal többet költeni (5 százalékos növekedés 2,7 százalékos infláció mellett), a társadalombiztosítási kiadások reálértéken mindössze 0,5 százalékkal nőnek, egészségügyre reálértéken 3,3 százalékkal jut majd több pénz.

A kiadások funkciónkénti változását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Újraelosztás újraelosztás nélkül

Mindehhez hozzátartozik, hogy a Fidesz előszeretettel alkalmazza az állami bevételek újraosztásának azt a módját, hogy a bevételt be se szedik, hanem adókedvezmények formájában kint hagyják az érintetteknél, vagy hagyják, hogy az érintettek maguk gondoskodjanak a pénz elosztásáról, mint a társaságiadó-kedvezmény (tao-kedvezmény) esetében.

A kormány 2019-ben már több mint 1000 milliárd forint adóról mond le kedvezmények formájában. A legnagyobb tétel a családi adókedvezmény, de több mint százmilliárd forint tao-pénz megy a sportegyesületeknek.

A legtöbb pénzről a kormány a személyi jövedelemadón (szja) keresztül mond le, elsősorban a családi adókedvezményen keresztül.

A 2019-es költségvetési tervek szerint 2361 milliárd forint szja-t szednek be, míg 353 milliárd forintról a kedvezmények formájában lemondanak, ami az szja bevételek 15 százaléka.

A tervek szerint 400 milliárd forint társasági adót fizetnek be a cégek a kincstárba, további 211-245 milliárd forintot pedig a kormány elenged adókedvezményként. Sportcélra társasági adóból 93,2 milliárd forintot adhatnak a vállalatok, amit a hitelintézetek bankadójából további 18,8 milliárddal kiegészíthetnek.

Úgy szolgálja a kiszámíthatóságot, hogy még változni fog, és van benne egy méretes biankó csekk

A költségvetés elfogadása ellenére korai végleges változatról beszélni, Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában azt mondta, “a Nemzeti Versenyképességi Tanács elé kerül javaslatokat augusztus végére öntik egységes formába, utána terjesztik a kormány elé, és az ott született döntések alapján elképzelhető még a költségvetés módosítása”. A pénzügyminiszter szerint ősszel még várható egy újabb adócsomag is a cafeteria-rendszer átalakítása körül folyó viták, illetve “időközben szükségessé váló EU-jogszabályok átültetése miatt”.

A kormány indoklása szerint a költségvetéseket azért szokták korán (már a megelőző év nyarán) elfogadni, mert ez kiszámíthatóságot teremt. A korai költségvetés azt jelenti, hogy a kormány és az országgyűlés még a megelőző év költségvetésének teljesülését sem ismeri, vagyis jelen esetben

úgy alakították ki a 2019-es büdzsét, hogy még azt sem tudják, pontosan hogyan alakult a 2017-es év (nemhogy a 2018-as).

A 2019-es költségvetés körül nagyon sok a bizonytalanság, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például miszlikbe is szedte a tervezetét, ugyanis a kormány 2,7 százalékos inflációval számolt, a jegybank szerint viszont ennél várhatóan magasabb lesz. Az MNB szerint a kormány ezen kívül túltervezte a bevételeket, a béremelkedést, az uniós források felhasználását. A kormány azonban úgy döntött, megy a saját feje (és a saját előrejelzései) után, és nem módosítja a költségvetést. Igazából mindegy is, a költségvetést módosíthatják még 2018-ban, menet közben 2019-ben, arról nem beszélve, hogy van benne egy méretes biankó csekk, összesen 225 milliárd forintnyi tartalék. A kormány álláspontja szerint a másfélszeresére emelt tartalékra éppen a bizonytalanságok miatt van szükség, illetve ez a hatalmas tartalék elég arra, hogy ne legyen gond, ha esetleg a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy tervezték.

A képviselők adtak maguknak egy kis fizetésemelést

A 2019-es költségvetés elfogadott módosításaira visszatérve, bár a költségvetésben pénzügyileg nagy változtatással nem járt, két ügy elég komoly vitát váltott ki. Az országgyűlés a költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával megemelte a képviselők fizetését, amely a mostani 750 ezerrel szemben meghaladhatja a bruttó egymilliós határt is, ám a miniszterek fizetése a többszörösére, akár havi ötmillió forintra is nőhet. A több tucat jogszabályi változtatás közt volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pénzeinek államosítása.

A költségvetési törvényben amúgy az alábbi változások voltak, a felsorolásból is látható, hogy leginkább csak egy kis tili-toli történt:

  • A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot, az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt.
  • A módosítás 14 milliárd 568 millió forintos, nullszaldós átrendezést hajtott végre, a biztosítási adó összegét ennyivel csökkentette 67 milliárd 425,7 millió forintra, míg a baleseti adót ennyivel növelte 16 milliárd 968 millió forintra.
  • A Határtalanul! program támogatását célzó 5 milliárd 645,1 millió forint működési kiadás és 21 millió forint felhalmozási kiadás a minisztériumtól a Bethlen Gábor Alaphoz kerül át.
  • Bekerült a költségvetésbe a fővárosi kerületekben még meglévő, belterületi szilárd burkolat nélküli utak szilárd burkolattal történő ellátására 10 milliárd forint.