Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Rossz hír a nyaralóknak: egyre durvább késésekre lehet számítani az európai repülőjáratokon

Rossz hír a nyaralóknak: egyre durvább késésekre lehet számítani az európai repülőjáratokon

Nyakig benne vagyunk a nyári turistaszezonban, ilyenkor rengetegen vakációznak olyan felkapott városokban, mint amilyen Róma, Barcelona, vagy éppen Lisszabon. Ám az önfeledt nyaralásba egyre gyakrabban belerondít a repülőjáratok késése, és a végeláthatatlan reptéri várakozás. A probléma nem egyedi: az egész európai légiközlekedés válságban van, és a helyzet csak tovább romlik majd.

Szinte már nem is lehet úgy utazni a nyári szezonban, hogy repülőjáratunk ne késsen 30-60 percet. És akkor még szerencsésnek mondhatjuk magunkat – nem úgy, mint azok a Kanári-szigetekre utazó nyaralók, akiknek a csomagjait a Ryanair egyszerűen Budapesten hagyta. Vagy azok, akiket a repülőtéren ért a hír, hogy a légitársaságuk hirtelen csődbe ment. De mi az oka az egyre gyakoribb késéseknek, és mire számíthatunk a jövőben?

Elmaradtak a reptér fejlesztések

Az utasok az európai reptereken találkozhatnak leggyakrabban késésekkel, ennek oka alapvetően a túlzsúfoltság. A történet ennél azonban jóval összetettebb, és egyelőre maguk a szakértők is csak találgatják, miként lehetne orvosolni a problémát.

„Az egyik legégetőbb gond, hogy a kontinens légiforgalma elképesztő mértékben bővült az elmúlt években, ám a repülőtér-beruházások nem követték ezt a növekedést”

– mondta a Zoom.hu-nak Körtvélyes Tivadar. Az AIRportal.hu légiközlekedésai szakportál főszerkesztő-helyettese kiemelte: manapság a világ kapacitáshiánnyal küszködő reptereinek közel fele Európában található.

Szinte mindennapos látvány az európai reptereken a zsúfoltság Fotó: AFP/Europress

Körtvélyes szerint a beruházások rendszerint azért maradnak el, mert a repterek sok országban állami vagy tartományi kézben vannak. Ezeket jellemzően azért nem akarják privatizálni, mert a légitársaságok attól tartanak, hogy a már egyébként is drága reptéri díjak még magasabbra emelkednének.

Viszont sok helyen az állam is vonakodik pénzt adni a reptéri fejlesztésekre, bővítésre, mivel ez nagyon költséges, hosszadalmas, és bonyolult feladat. De még ha bele is vágnak a szükséges munkálatokba – nemrég például a manchesteri reptér egymilliárd font (365 milliárd forint) értékű fejlesztéséről döntött a brit kormány –, ezek a beruházások közel 10 éves időtávlatban hoznak csak javulást egy reptér életében.

Zsúfoltság a köbön

Van egy ennél komplikáltabb probléma is: nemcsak a repterek, hanem az európai légi útvonalak is túlterheltek. Körtvélyes Tivadar szerint két ok szokott leggyakrabban a késésekhez vezetni. Az egyik, hogy az európai légi forgalmat szervező Eurocontrol eleve nem engedi időben felszállni a repülőgépeket.

„A szervezetnek előre le kell adni minden egyes repülést, ami alapján látják, hogy a nap egy bizonyos időszakában mekkora forgalom lesz egy adott szektorban. A légtér kapacitásától függően aztán az Eurocontrol dönti el, hogy egy gép elindulhat-e vagy sem.

Vagyis az Eurocontrol nem engedi felszállni a gépet, mert mondjuk három szektorral odébb túl sok gép van a légtérben”

– mondta el Körtvélyes, aki szerint a késések másik jellegzetes oka, hogy a repülőgépeket más útvonalakra terelik:

„Én januárban például Gran Canariáról repültem haza, és míg odafele a normál Észak-Olaszország–Ibiza–Dél-Spanyolországon átvezető útvonalon repültünk, visszafele Spanyolország–Franciaország–Svájc felett – vagyis egy sokkal hosszabb útvonalon hoztak minket. Ez azért történt így, mert amikor mi épp jöttünk, a legrövidebb európai útvonalat nagyon sokan használták, így nekünk egy másik irányba kellett repülnünk” – mesélte.

De mire számíthatunk a következő években? Mivel a kontinens légi forgalma 2040-ig további 53 százalékkal fog növekedni, Körtélyes szerint nem sok jóra számíthatunk a jövőben.

Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

„Összességében a repülőtéri problémákat – ha van rá akarat– meg lehetne oldani úgy 10 éves időtávlatban. A légtér szempontjából viszont sokkal bonyolultabb a helyzet.” – mondta el a szakember, aki az európai légtér széttöredezettségében látja az egyik legnagyobb problémát: „Az USA-ban jóval kevesebb irányító központ van, mint Európában. Ezt az EU is felismerte, és a helyzet kezelésére létrehozott egy SESAR (Single European Sky) elnevezésű programot, ami lényegében arról szól, hogy több országot tömörítettek egy légtércsoportba, így csökkentve a kontinens légiforgalom-irányításának széttöredezettségét.

Ugyanakkor minden ország ragaszkodik a saját légi forgalmat irányító szolgálatához, és mindenki a saját érdekeiért harcol. Ebből fakad, hogy az európai légiforgalom-irányítás nem működik elég hatékonyan.”

Körtélyes szerint ezt a problémát az elkövetkezendő 10 évben biztosan nem fogják megoldani,

így a közeljövőben még a mostaninál is több késésre kell számítanunk.

„Fel kell készülni, hogy a nyáron, amikor jóval több járatot indítanak a légitársaságok, bizony elő fognak fordulni órás késések, mert Európában egyelőre senki sem tudja, hogy hogyan fogják megoldani ezt a helyzetet” – mondta el Körtélyes.

Mit tehetünk, ha késik a gépünk?

Abban az esetben, ha a járatunk késik, az Európai Unió 261/2004/EK rendelete szerint az utasokat következő jogok illetik meg, amennyiben a repülőtér az EU területén található:

Ha a gép több mint 3 órás késéssel érkezik meg a jegyen feltüntetett célrepülőtérre, az útvonal hosszától függően 250–600 EUR kártérítésre lehet jogosult az utas. Ez azonban nem jár automatikusan, a kártérítési igény bejelentéséhez egy formanyomtatványt kell kitölteni és beadni annak légitársaságnak, akivel utaztunk.

Az Európai Unión belüli, 1500 km vagy annál rövidebb útvonalra 250 eurós; 1500 km felett pedig 400 euró kártérítést kaphatunk. Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járat esetében ugyanezek az összegek érvényesek, ám 3500 km felett ez a díj 600 euróra kúszik fel.

Ugyanakkor a diszkont légitársaságok különböző ürügyekkel gyakran visszadobják az utasok igényléseit és van, hogy a bíróságra terelődik az ügy. Azt is érdemes mérlegelni, hogy megéri-e egy 250 eurós kártérítésért beáldozni egy egész napot a nyaralásunkból.

Mire számíthatunk Budapesten?

„Borzasztóan nehéz kapacitásokat tervezni úgy, hogy a járatok eleve késve érkeznek”

– ezt már Hardy Mihály a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója mondta el nekünk, aki szerint a járatok 50 százaléka késéssel érkezik a Budapestre. Ennek Hardy is az európai légtér túlzsúfoltságát nevezte meg legfőbb okként. Mint mondta: „Minden járatnak van egy 15 perces «átrepülő ablaka», amit lefoglal, ám ha ezt lekési, akkor az Eurocontrol brüsszeli központja ad új időpontot (slot-ot), ami akár további 1-2 óra várakozást is jelenthet az utasokkal teli járatnak. Ezek egész Európában összeadódnak, és végül iszonyatos késéseket okoznak mindenfelé.”

A Ferihegy 1-es terminál Budapesten

Mivel a késve érkező járatok miatt nagyobb sorok is feltorlódhatnak a becsekkolásnál, Hardy azt tanácsolja az utasoknak, hogy

a nyári időszakban érdemes akár az indulás előtt 2-3 órával is kiérkezni a repülőtérre.

Hardy azt is elmondta, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren jelenleg több beruházás is zajlik, épül például a B-oldali utasmóló, ami a nem-schengeni járatok utazóközönségét fogja kiszolgálni. Emellett folyamatban van a 3-as terminál előkészítése, ami a schengeni oldalon a sokat kritizált „bádogépületek” helyére fog felépülni. Hardy szerint jelenleg a koncepciókialakítás zajlik, ami azt jelenti, hogy tanulmányozzák a világ élvonalbeli repülőtereit, majd az itt megszerzett tapasztalatok alapján fogják megbízni az építészmérnököket a tervezéssel. Az új terminál várhatóan 2021-re fog elkészülni.

Borítókép: A Helmut Schmidt reptér a németországi Hamburgban / Fotó: AFP/Europress