Pálffy Ilona: Fel kellett tennem a kérdést magamnak, kell ez nekem?

Pálffy Ilona: Fel kellett tennem a kérdést magamnak, kell ez nekem?

A Nemzeti Választási Iroda elnöke azt mondja, felkészületlen újságírók továbbképzésére fordította volna egymillió forintos prémiumát, de aztán inkább nem vette fel. Interjú Pálffy Ilonával, aki bár tervezte, végül nem mondott le.

Nem fog hiányozni a családi kasszából az az egymillió forintos prémium, amit a parlamenti választások lebonyolítása után végül is nem vett fel?
Dehogynem. Minden családi kasszában jól jön egymillió forint, főleg, ha az ember megdolgozott érte. Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy bruttó egymillió forintról volt szó, értelemszerűen nem ennyi került volna a családi kasszába. A Nemzeti Választási Iroda munkatársai, csakúgy, mint a választások lebonyolításában közreműködő sokezer köztisztviselő és önkéntes, maximálisan helyálltak április 8-án. Ezt még az amúgy igen kritikus EBESZ is elismerte. Szerintük a választások lebonyolítása transzparens és professzionális volt.
Akkor miért nem vette fel a jutalmat?

Nem akartam ekkora örömöt szerezni az újságíróknak.

Sértődöttségből? Most viccel?
Nem. Eredetileg arra gondoltam, hogy felveszem a pénzt és befizetek belőle pár újságírót egy választási szakirányú továbbképzésre, mert némelyek írásaiból a Napnál is világosabban látszott, fogalmuk sincs arról, amiről írnak. De ehhez fel kellett volna venni a pénzt, amit viszont nem akartam. Így is rengeteg rosszindulatú támadás ért minket és személy szerint engem is. Nem akartam újabbakra okot adni. Inkább nem is vettem fel. Ennyivel is kevesebbe került az adófizetőknek a voksolás.
Miért, amúgy mennyibe került?

A napokban véglegesítettük a költségeket:

összesen 7,5 milliárd forintba került a választás lebonyolítása, 1,4 milliárddal költöttünk kevesebbet a tervezettnél.

Ugyanannyiból hoztuk ki az idei választásokat, mint a 2014-est, pedig most egymilliárd forinttal többet fizettünk ki a szavazatszámlálóknak, mint négy éve.

Fotó: Veres Viktor

Min spóroltak? Vagy csak túltervezték a költségvetést?
Minden választási költségvetést túltervezünk, túl kell, hogy tervezzünk kissé az előre nem látható események és kiadások miatt. Ha marad pénz, azt vagy visszafizetjük a költségvetésbe, vagy a következő választások előkészítéséhez használjuk fel.
A valasztas.hu oldalt kiszolgáló informatikai rendszer összeomlása váratlan esemény volt?
Kérem, ne fogalmazzon félreérthetően. A választási informatikai rendszer nem omlott össze. Az végig kifogástalanul működött. A honlapunk vált elérhetetlenné úgy harminc percre a nagy érdeklődés miatt.
Megtámadták az oldalt?
Szó sincs ilyesmiről. Voltak kisebb kísérletek, de azokat a Biztonsági Műveleti Központ elhárította. Nem tudok olyan behatolási kísérletről sem, amit súlyosnak minősítettek volna, és ami további intézkedéseket követelne.
Akkor mi történt? Meglepte önöket, hogy az emberek az internetről, a valasztas.hu oldalról szerettek volna tájékozódni?
Tulajdonképpen nem is a nagy érdeklődés okozott gondot, hanem annak összetétele; például a „hova menjek szavazni” alpontban túl sokan akartak egyszerre térképeket megnyitni. Emiatt alakult ki az a túlterhelés, ami szolgáltatáskieséssel járt. Informatikusaink szerint, ha kapnak még egy kis időt, megoldották volna a problémát és nem kellett volna átállni a tartalék rendszerre. A szolgáltatás mielőbbi biztosítása érdekében akkor azonban úgy döntöttem, egy percet sem várunk tovább, azonnal átállunk.

Fotó: Veres Viktor

Ez a félórás leállás így is számos összeesküvés-elméletet generált, találgatásokra adott okot. Például sokan állítják, hogy meghamisították a részvételi adatokat és/vagy a választások végeredményét.
Ez nevetséges. Később a pártok sorra végigjárták a biztonsági központot, a választások lebonyolítását segítő több helyszínt, és végül ők maguk is megállapították, minden rendben volt. Igazából egyes kereskedelmi tévéket kivéve, akik nagy showműsorokkal készültek a választásra, és zavarta őket, hogy nem úgy kapnak adatokat, ahogy remélték, senkit nem izgatott különösebben a választási honlap leállása.

Meggyőződésem, hogy nem is lett volna semmiféle botrány az egészből, ha az ellenzék nyeri a választásokat.

Persze a pártoknak a képviselői, akik az Nemzeti Választási Bizottságban ültek, pontosan tudták, hogy ez képtelenség, a honlap nem azonos a szavazatokat összesítő informatikai rendszerrel. De ők hallgattak. Mint köztudott, az informatikától függetlenül, papíralapon is elvégezzük az összesítést. A magyar választási rendszer minden informatikai fejlesztés ellenére is megmaradt papíralapúnak, az eredeti jegyzőkönyveket pedig kiadtuk valamennyi érdeklődő párt képviselőjének, és elérhetővé tettük a honlapon.
Azért volt jónéhány gyanús körülmény, amelyek szintén megalapozhattak bizonyos összeesküvés-elméleteket. Gyanúsan lassan indult az eredmények feldolgozása, majd hirtelen meglódult. Sok helyen pedig nulla szavazatot kaptak egyes pártok olyan körzetben is, ahol vezető politikusaik voksoltak (nyilván önmagukra és pártjukra).
Semmiféle gyanús körülményt nem kell ezeknek a hátterében keresni. A választási eredmények összesítése, pontosabban az összesített eredmények közzététele azért indult lassan, mert azokban a választókörökben, amelyeket azoknak jelöltek ki, akik nem a lakóhelyükön szavaztak, hosszú sorok kígyóztak. Márpedig addig nem lehet választási eredményeket közzétenni, amíg az utolsó szavazó is le nem adta a voksát, hogy ne vádolhassanak minket a választási akarat befolyásolásával. Ami pedig az eltűnt voksokat illeti: egyetlen voks sem tűnt el. Az történt, hogy a ’90-es évek óta kialakult gyakorlat szerint, ha több szavazólapot találnak az urnában, mint ahányan szavaztak, mert valaki új lapot kért, mondván, hogy elrontotta az előzőt, vagy tévedésből nem a számára kijelölt szavazókörben voksolt, akkor minden jelölttől és jelölő szervezettől elvesznek annyi voksot, ahánnyal több szavazólap volt, mint ahányan elmentek szavazni, mert ugyebár azt nem lehet tudni, hogy ők valójában kire szavaztak. A mostani választáson a leggyakrabban az a hiba csúszott be, hogy azoknak a választóknak, akik nemzetiségi szavazólapot kértek, pártlistás szavazólapot is adtak. Márpedig vagy egy pártra vagy egy nemzetiségre lehet szavazni az egyéni jelöltek mellett, senkinek nem lehet három szavazata. Ilyenkor is le kellett vonni minden jelölttől és jelölő szervezettől egy-egy voksot.

Fotó: Veres Viktor

Ezek szerint akár az is megtörténhetne, hogy egy párt mínusz akárhány szavazatot ér el a választáson? Vicces lenne.
Az. Ezért negatív eredményt nem is állapítanak meg a szavazatszámláló bizottságok, még ha ez matematikailag esetleg indokolható is lenne.
Ha minden rendben volt, miért lebegtette be a lemondását a választások után?
Elkeserített, hogy miközben mindent jól csináltunk, méltatlan és alaptalan támadások kereszttüzébe kerültünk. Éjfél előtt például már közel 100 százalékos eredményt tettünk közzé,

nem sok országot tud mutatni, ahol ilyen gyorsan összesítik a szavazatokat.

Fel kellett tennem a kérdést magamnak: kell ez nekem? Csak példaként: Ausztriában kétszer halasztottak el választást azért, mert nem ragadt rendesen a levélben szavazók borítéka. Még sem volt belőle akkora felhajtás, mint nálunk a választási honlap félórás leállása miatt.
Ön több ponton kezdeményezte a választási eljárási törvény módosítását. Elfogadták a javaslatait?
Kedden lesz a szavazás. Úgy tűnik, a pártok elfogadják a javaslatainkat. Ha így lesz, a törvény egyebek között:
  • Előírja majd, hogy az átjelentkezős körzetekben ezer átjelentkezőnkként hány fővel kell megnövelni a szavazatszámláló bizottság létszámát.
  • Megszűnik az a gyakorlat, hogy a bizottság tagjainak negyven nappal a választás előtt esküt kell tenniük, elég lesz három nappal előtte. Ez a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló álljon munkába.
  • Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak, azaz ha túl sokan vannak, és a terem kapacitása nem elegendő, egy másik termekben is voksolhatnak majd a polgárok.
  • A választást megelőző péntek délután négy óráról szerda délután négy órára hozza elő a törvény az átjelentkezés határidejét.
  • A választás napján ezentúl csak 12 óráig kérhetnek az érintettek mozgó urnát (a hatályos szabályozás szerint 15 óráig kérhették).
Mit tesznek azért, hogy a jövőben időben megkapják a külföldön szavazók a szavazóíveket?
Sokan támadtak minket azért, hogy nem postáztuk időben a szavazólapokat. Csakhogy mi addig nem postázhatunk semmit, amíg jogerősen le nem zárult a jelöltállítás. Ez idén március 17-én, szombaton történt meg, a Kúria akkor hozta meg az utolsó döntését, amivel jogerőssé, tehát véglegessé vált az indulók névjegyzéke. Másnap a nyomda elkészítette a szavazólapokat, és 19-én hétfőn postáztuk a csomagokat.
Ez aligha nyugtatja meg azokat, akik nem élhettek a szavazati jogukkal, mert nem kapták meg időben a szavazólapokat.
Nyilván nem. Az általunk javasolt törvénymódosítás elfogadása esetén nyerünk öt napot, ami kevesebb, mint amennyit szerettünk volna, de több a semminél. Számításaink szerint több ember felvételével és több számítógép beállításával képesek leszünk minden feladatunkat úgy elvégezni, hogy a szavazólapok korábban eljussanak a címzettekhez.

Fotó: Veres Viktor

Tulajdonképpen mi dolguk van önöknek a pártlistákkal és a jelöltekkel?
Mielőtt felkerülne egy név a szavazólapra, ellenőrizni kell, hogy az illetőnek van-e egyáltalán szavazati joga, úgy használja-e a nevét, ahogy a nyilvántartásban szerepel, és így tovább. Pártonként 300-400 nevet kell ellenőrizni, és idén vagy 30-40 párt indult a választáson.
Miért nem lehet az interneten szavazni, például az ügyfélkapun keresztül?
A világon Észtországot kivéve mindenütt igyekeznek visszaszorítani a tisztán informatikai alapú szavazást. Az EBESZ is bírálta ezeket a választási rendszereket, mert túl sérülékenyek és ezért bizonytalanok. Emiatt

azokban az országokban is próbálják az elektronikus szavazást kombinálni a papíralapúval, ahol már kialakult gyakorlata van az előbbinek.

Oroszországban legutóbb egy olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a szavazólapot egy szkenneren keresztül dobhatta be a szavazó az urnába. Így a voks leadásakor megvolt az elektronikus adat, de ugyanakkor volt papíralapú szavazat is. Megjegyzem, a pártok sem támogatják az internetes szavazást. Főleg ellenzékben azt mondják, hogy be kellene vezetni, mert jó, és főleg a külföldön élők számára nagy könnyebbséget jelentene, de kormányon eddig minden párt visszakozott.