Ab: a közhatalmat gyakorlók szabadon bírálhatók, kivéve, amikor nem

Ab: a közhatalmat gyakorlók szabadon bírálhatók, kivéve, amikor nem

A személyiségvédelem egyes esetekben a közhatalmat gyakorlóknak is jár közügyekben – mondta ki egy konkrét ügy apropóján az Alkotmánybíróság (Ab). Megállapították: a közhatalmat gyakorlókról, a politikusokról közügyekben megfogalmazott értékítélet főszabály szerint nem lehet jogi felelősségre vonás alapja, de egyes esetekben őket is megilleti a személyiségvédelem.

Az alkotmányjogi panasz indítványozója a közösségi médiában olyan bejegyzéseket tett, amelyekben bírálta a helyi önkormányzat jegyzőjét. Azt írta róla, hogy rasszista, adócsaló, és hamisan is tanúskodott. Emiatt őt a jegyző beperelte rágalmazásért, a bíróság, majd a Kúria pedig elítélte. Ezután fordult az indítványozó az Ab-hez azzal:

az őt elmarasztaló ítéletek sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, és ő közérdekből gyakorolt bírálatot.

Az Ab döntésében kiemelte: a véleménynyilvánítás a közügyek vitatásával kapcsolatban különleges alkotmányos védelmet élvez, ezért a közhatalmat gyakorlókkal és a közszereplő politikusokkal szemben közügyekben megfogalmazott bírálatért nem szabad büntetni senkit, kivéve, ha az értékítélet magán-, illetve családi életüket érinti vagy a megfogalmazott vélemény az emberi méltóság korlátozhatatlan tartalmát sérti.

Az Ab indoklása szerint az emberi méltóság korlátozhatatlan tartománya kétféleképpen sérthető meg. Egyrészt azzal, ha az érintett emberi mivoltát vonják kétségbe, másrészt ha a megszólaló öncélúan támadja “a személyiség és az identitás lényegét alkotó vonásokat”. Ez a jogsértés pedig olyan objektív alapot teremt, amelyre a bíróságok a becsületsértés büntetőjogi értékelésekor is hivatkozhatnak.

Az Ab ugyanakkor a konkrét ügyben támadott bírói döntést megvizsgálva megállapította: az nem ad számot arról, hogy a közmeghallgatáson a jegyzőre vonatkozó tényállítás milyen szempontok mérlegelésével került ki a közügyek vitájának köréből, a véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása tehát jelen ügyben nem tekinthető alkotmányosnak, így azt az Ab megsemmisítette.

(MTI)

Borítókép: Illusztráció / MTI Fotó: Szigetváry Zsolt