Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Vígan háborúba küldenék katonáikat a magyarok

Vígan háborúba küldenék katonáikat a magyarok

Ha Oroszország megtámadna egy szomszédos NATO-tagállamot, a magyarok nagy része hazánk hadseregét küldené segíteni. Csak két ország értékeli ennél optimistábban saját haderejét. Kutatás.

A meglehetősen izgalmas brüsszeli NATO-találkozó egyik fő témája az Oroszország jelentette fenyegetés volt, amiről még Orbán Viktor miniszterelnök is keleti veszélyként beszélt. A találkozóról már a kezdetek előtt sejteni lehetett, hogy nem lesz unalmas, ugyanis Trump még fel sem szállt az Európába tartó repülőre, amikor bejelentette: ha a tagországok nem fordítják a GDP-jük 2 százalékát védelmi kiadásaikra, akkor amerikai katonákat von ki Európából. A helyzet azóta fokozódott, erről itt írtunk részletesen:

Donald Trump jött, látott és mindent borított a NATO-csúcson

Donald Trump jött, látott és mindent borított a NATO-csúcson A legtapasztaltabb diplomaták is régen láttak olyan felfordulást, mint amit Donald Trump okozott a NATO-csúcson. Azt előre tudni lehetett, hogy az amerikai elnök nem könnyed csevejre érkezik Brüsszelbe, de arra kevesen számítottak, hogy Trump tulajdonképpen megzsarolja majd a tagállamokat.

Az Oroszország jelentette fenyegetés igen érzékenyen érintené Európát, köztük Magyarországot is, bár hazánk egyvalamiben különbözik a többi tagállamtól: optimistán értékeli saját haderejét, mivel

egy orosz támadás esetén ugyanakkora mértékben támogatja saját hadereje bevetését, mint amennyire az amerikai katonai beavatkozásra támaszkodna.

Ez a Pew Research amerikai kutatóintézet felméréséből derül ki. A NATO-val kapcsolatos felmérés során azt a kérdést tették fel, hogy amennyiben az oroszok megtámadnának egy szomszédos NATO-tagállamot, kinek a katonai segítségével kellene megvédeni: az amerikai vagy a saját ország haderejével. A napokban közzétett eredmények szerint a tagállamok többsége az amerikai katonák bevetését támogatná inkább, mint sajátját.

Magyarországon viszont a megkérdezettek válaszai alapján közel azonos az arány, majdnem ugyanannyian gondolják azt, hogy a magyar haderőnek kellene segíteni a bajban (49%), mint az amerikaiaknak (55%). Nincs szignifikáns különbség, ezt ki is emelte a kutatócég. Csak két NATO-tag vetné be hamarabb a saját katonáit: Lengyelország (72%) és Hollandia (62%).

Magyar katonák RPG gránátot és lőszereket pakolnak egy közös magyar-amerikai hadgyakorlaton 2015-ben MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az idei találkozón és az utóbbi időben is az okozza a legnagyobb feszültséget az Egyesült Államok és Európa között, hogy a tagországok többsége nem fordítja GDP-jének legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra. (Tavaly egyébként 900 milliárd dollárt fizetett be 28 tagállam a 29 közül, Izland a kivétel, mert neki nincs hadserege.) Mindössze négy ország teljesíti az elvártakat:

  • Egyesült Államok (3,57%)
  • Görögország (2,36%)
  • Egyesült Királyság (2,12%)
  • Észtország (2,08)

Magyarország a lista végén kullog, mi a GDP mindössze 1,06 százalékát fordítottuk védelmi kiadásokra. Erről a napokban nyilatkozta azt Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy a nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatosan kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulásait a NATO erőfeszítéseihez. A miniszter kiemelte, hogy az ország átfogó haderőreformba kezdett, melynek következménye, hogy regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre. Hazánk modernizálni is kezdte a kapacitásait, ennek egyik jele, hogy

a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be 100 milliárd forintért.

A Zrínyi 2026 nevű haderő-fejlesztési programtól várja a kormány, hogy a védelmi kiadások elérjék az elvártat. (Bár a külügyminiszter ezt még azelőtt mondta, hogy az amerikai elnök előállt azzal a követelésével, hogy a jövőben a 2 százalék helyett a GDP 4 százalékát fordítsák a tagállamok haderejükre.)

A Magyar Honvédség Légierejének AS-350B Ecureuil típusú könnyű katonai helikoptere/Fotó: Veres Viktor

A Pew Research kutatási eredményei egyébként rámutattak, hogy az amerikaiak majdnem fele (48%) nem osztja az amerikai elnök véleményét, miszerint az Egyesült Államok túl sokat tesz a világ védelméért, sőt, szerintük Amerika korántsem tesz eleget a világ problémáinak megoldásáért. 31 százalék szerint pont eleget tesznek, míg Trumppal mindössze 5 százalék ért egyet.

A kutatócég arra is kíváncsi volt, hogy a tagállamok közül ki hogyan viszonyul a katonai szövetséghez. Magyarországon többségben vannak azok, akik szerint előnyös a NATO-tagság (60%), s mindössze az emberek 22 százaléka szerint gondolja ennek ellenkezőjét. Ezzel egyébként az átlaghoz tartozunk,

a NATO-tagállamok lakkosságának 24 százaléka ellenzi, hogy országa tagja a katonai szövetségnek,

míg 61 százalék gondolja előnyösnek. Spanyolországban, Törökországban és Görögországban viszont extrém magas a tagság elutasítottsága, utóbbi két országban az emberek több mint fele (57 és 58%) szerint nem jár előnyökkel a tagság.

Borítóképen hallgatók reggeli tornája a MH Altiszti Akadémia udvarán Szentendrén/MTI Fotó: Koszticsák Szilárd