Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Szinkron kontra felirat: elbeszélnek egymás mellett az érintettek

Szinkron kontra felirat: elbeszélnek egymás mellett az érintettek

Ismét fellángolt a vita a szinkronos filmekről, miután a Nemzeti Versenyképességi Tanács a héten azt javasolta, hogy a nyelvtanulás hatékonysága szempontjából jobb lenne, ha a külföldi filmeket inkább feliratoznák. Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke szerint erről már az ősszel születhet is döntés.

A hírre reagálva a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) Szinkron Alapszervezet nevében Rajkai Zoltán színművész, a szervezet elnöke közleményt adott ki. Ebben többek között azt írja, hogy

nincs közvetlen összefüggés a szinkronizálás és a lakosság nyelvtudása között.

Például Németországban vagy Svájcban sokan beszélnek idegen nyelvet, holott ezekben az országokban tradicionálisan szinkronizálnak. A skandináv országokban a televíziós tartalmak túlnyomó többsége hazai gyártású, mégis sokan beszélnek angolul.

Rajkai azt is sérelmezi, hogy a filmforgalmazók örömmel megszabadulnának a plusz költséget jelentő szinkrontól. A közlemény végén pedig megjegyzi, támogatják az eredeti nyelven, felirattal hozzáférhető filmes tartalmak megjelenésének növekedését, de garanciát kérnek a szinkronizált tartalomhoz való hozzáférésre.

Fotó: AFP/Europress

„A szinkronizált tartalomhoz való hozzáférés törvényi garanciája megvédené a magyar szinkron kulturális értékeit, örökségét, hosszútávon segítené a magyar nyelv védelmét a médiában, esélyegyenlőséget biztosítana a határokon túli magyarok nyelvi identitásának megőrzésében, a fogyatékkal élő honfitársainknak az audiovizuális tartalmak hozzáférésében, és nem utolsó sorban

megvédené a szinkroniparban dolgozó vállalkozások és munkavállalók munkahelyeit”

– zárta közleményét Rajkai, aki már múlt hónapban olyan törvényről beszélt a Kossuth Rádióban, amely kötelezővé tenné a szinkronizálást, illetve annak hozzáférését.

Romániában elhasalt a javaslat

Az Education First felmérése szerint térségünkben Romániában beszélnek a legjobban angolul (megelőzik Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és Görögországot is), s ez nagyban köszönhető a feliratozásnak. 2011-ben a román parlament elsöprő többséggel utasította el azt a törvénytervezetet, amely előírta volna a filmek szinkronizálását. A javaslatot egyébként hasonlóan azzal indokolták, hogy a szinkronizálás elősegítené a román nyelv megőrzését és minőségének védelmét, illetve a látássérültek, a gyerekek és az idősek érdekeire is hivatkoztak benne.

A Román Jogalkotási Tanács szakvéleménye szerint viszont egy ilyen törvény szemben állna a többnyelvűséget támogató európai politikával, ráadásul maga az unió is arra ösztönzi a tagállamait, hogy segítség az európai filmek feliratos forgalmazását. De nemcsak politikusok, hanem kulturális szakértők és pszichológusok is bírálták a törvényjavaslatot, mivel úgy látták,

a szinkron elszigetelné az országot, növelné az intoleranciát, továbbá csökkenne a filmek művészi értéke és elvonná a színészeket valódi alkotómunkáiktól.

Nyelvtanulás szempontjából jobb a felirat

Akkor a legsikeresebb a nyelvtanulás, ha a mindennapi életben használják a nyelvet a tanulók, ennek pedig fontos eleme az eredeti nyelvű filmnézés – mondta a Zoom.hu-nak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

Fotó: AFP/Europress

„Vannak fantasztikus szinkronok, amelyek hiányoznának, és nyilván a saját anyanyelvünk ápolása is fontos. Ugyanakkor nyelvtanulás szempontjából az a jobb, ha minél fiatalabb korban beépítjük az idegen nyelv használatát. Személyes tapasztalatom, hogy

idegen nyelvű film nézése közben megragadnak olyan szófordulatok és kifejezések, amelyek aztán rögzülnek a nyelvhasználatban.

Ezeket szódolgozatokkal és nyelvkönyvekkel kevésbé sikeresen érjük el. Bár vannak olyan filmek, például az Eredet, ahol a szinkron sokat segít, hogy megértsük, miről is szól az alkotás. Én ebben a vitában azt gondolom, hogy meg kell találni az arany középutat” ­– jelentette ki Berényi Milán, aki hozzátette: a nyelviskolák is arra ösztönzik a tanulóikat, hogy a külföldi filmeket eredeti nyelven nézzék meg.

Nem mindenki tanul idegen nyelvet

A szinkronszakma, ahogy az Rajkai Zoltán közleménye is jól mutatja, nincs elájulva a versenytanács javaslataitól. Aprics László szinkronrendező a Zoom.hu-nak úgy reagált, nem érti a vitát, hiszen nem csak idegen nyelvet tanulók néznek filmeket.

„Ennek a vitának semmi értelme. A feliratozás csak azokat segíti, akik nyelveket tanulnak. Ráadásul legtöbbször a felirat nem is pontos fordítása az elhangzottaknak, csak egy zanzásított változat.

A felirat nem ad annyit, mint egy jó szinkron. A magyar nyelvet védeni kell, és azt, hogy jó minőségű szinkronok szülessenek.

És hadd tegyem hozzá, hogy nemcsak angol filmek léteznek, hanem számos rendkívül színvonalas mű a világ bármely pontjáról – hangsúlyozta Aprics László, akit munkájáért Magyar Ezüst Érdemrenddel tüntettek ki 2010-ben.

Hozzátette, hogy akik nyelveket tanulnak, azok több lehetőség közül választhatnak, ha eredeti nyelven akarnak filmet nézni. A mozik, a tévé csatornák is sugároznak idegen nyelvű alkotásokat, és később dvd-n is hozzá lehet jutni a filmekhez.

Az Education First legfrissebb adatai alapján az alábbi tíz országban beszélnek a felnőttek a legjobban angolul: Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Luxemburg, Ausztria, Németország, Lengyelország, Belgium. Magyarország épp hogy bekerült a top húszba a 19. helyre. Egyébként a kutatással kapcsolatban az északi országok dominanciáját azzal magyarázták, hogy nem szinkronizálják saját nyelvükre a különböző televíziós műsorokat. A felmérésben arra is rámutattak, hogy általában a 18-25 év közöttiek beszélnek a legjobban angolul, s a nők jobban, mint a férfiak.

Borítókép forrás: Pexels