Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Donald Trump jött, látott és mindent borított a NATO-csúcson

Donald Trump jött, látott és mindent borított a NATO-csúcson

A legtapasztaltabb diplomaták is régen láttak olyan felfordulást, mint amit Donald Trump okozott a NATO-csúcson. Azt előre tudni lehetett, hogy az amerikai elnök nem könnyed csevejre érkezik Brüsszelbe, de arra kevesen számítottak, hogy Trump tulajdonképpen megzsarolja majd a tagállamokat. Még olyan hírek is elterjedtek, hogy az Egyesült Államok kilépésével fenyegetőzött arra az esetre, ha a tagállamok nem fordítják védelmi a GDP-jük legalább két százalékát.

Bár Trump szavait később többen, köztük Emmanuel Macron francia elnök is tagadták, az AP hírügynökség információi szerint

a NATO válságtanácskozást hívott össze a kialakult helyzet miatt.

Az Egyesült Államok elnöke már a brüsszeli tanácskozás első napján vihart kavart éles bírálatával, amit akkor kifejezetten Németországnak szánt. Trump lényegében kettős játszmával vádolta Berlint, amelyet szerinte „teljes mértékben Oroszország irányít”, és rendkívül helytelennek nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente”.

„Ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen. Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat. Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap” – fogalmazott az elnök.

Trump nem rejtette véka alá véleményét Fotó: Brendan Smialowski/AFP/Europress

Mielőtt bárki is megkérdőjelezte volna szavai igazságtartalmát, Trump gyorsan a Twitteren is megosztotta gondolatait a kérdésről.

„Az elnökök évek óta sikertelenül próbálják rávenni Németországot és a többi gazdag NATO-tagországot, hogy fizessenek többet az Oroszország elleni védelemért. Csak a költséget töredékét fizetik. Az Egyesült Államok dollármilliárdokat költ Európa védelmére, miközben a kereskedelemi kapcsolatokban rengeteget veszít” – írta.

Nem kötelező, csak cél

Bármilyen furcsán is hangzik, Trumpnak egy dologban igaza van: a NATO-tagállamok közül nagyon sok nem tartja be az ajánlást, mely szerint a GDP két százalékát védelmi költségekre kell fordítania, cserébe a tagság nyújtotta előnyökért. A két százalékos határt az USA-n kívül tulajdonképpen csak Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország és Lengyelország teljesíti, bár sokan közel állnak hozzá, például a románok és a franciák is. (Igaz, ez nem kötelezettség, hanem cél.)

Orbán Viktor Trumptól jobbra kapott helyet a csoportképen MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

A NATO hivatalos adatai szerint Magyarország a sor végén kullog, 2017-ben a GDP 1,06 százalékát költi védelmi kiadásokra. Nem véletlen, hogy Szijjártó Péter is megerősítette Brüsszelben, hogy hazánk folyamatosan növeli az erre fordította összeget a költségvetésből.

Trump egy javaslattal is előállt Brüsszelben, szerinte négy százalékra kellene növelni a védelmi kiadásokat, de ezt egyik tagállam sem fogadta el, még a jól teljesítő és az orosz fenyegetéstől kifejezetten tartó balti államok sem.

A helyzetet nehezítette, hogy szakértők szerint az amerikai elnök szokása szerint nagyon leegyszerűsítve áll hozzá a kérdéshez.

„A legnagyobb probléma, hogy Trump egyáltalán nem veszi észre azokat az előnyöket, melyeket a szövetségesek jelentenek az Egyesült Államok számára. Úgy gondolja, hogy Washington mindent megtesz, amit a többi ország kihasznál” – mondta a Time magazinnak James Goldgeier külpolitikai szakértő.

James Stavridis, az amerikai haditengerészet volt admirálisa pedig úgy fogalmazott: „az amerikai elnök úgy látja ezt az egészet, mintha a tagságit kellene behajtani a helyi golfklubban”.

A tagállamok válságtanácskozást is összehívtak MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Így is lehet tárgyalni

Trump – miután elterjedtek a hírek, hogy az Egyesült Államok kilépésével fenyegetőzött – rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, melyen hangsúlyozta: valószínűleg ki tudna lépni a NATO-ból a kongresszus hozzájárulása nélkül, de erre nem lesz szükség, mert a tagállamok is elismerték, hogy növelni kell a védelmi kiadásokat. Megvédte viszont korábbi kemény kijelentéseit, különösen Németországgal szemben, mert azok szerinte „igenis hasznosnak bizonyultak a megállapodáshoz”.

Az elnök azt is megígérte, hogy hétfői találkozójukon fel fogja vetni Vlagyimir Putyinnak a kérdést, hogy Oroszország beavatkozott-e a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba.

Alapvetően pedig hatalmas sikernek könyvelte el a csúcstalálkozót, hiszen annak végére a „NATO sokkal erősebb lett, mint korábban volt” – mondta.

Londonban tüntetők ezrei várják az amerikai elnököt Fotó: Mauro Ujetto/NurPhoto

Trump valószínűleg nem utoljára hallatott magáról a héten, hiszen Brüsszelből egyenesen Londonba utazott, ahol Theresa May miniszterelnökkel tárgyal majd. A látogatást bonyolítja, hogy May éppen kormányválsággal küzd: a legújabb Brexit-tervek miatt lemondott a kilépésügyi miniszter, majd maga Boris Johnson külügyminiszter is, akit Trump korábban a barátjának nevezett.

Az elnököt több tízezer tüntető várja majd Londonban, de őt ez sem zavarja. Amikor a sajtótájékoztatón megkérdezték, mi erről a véleménye, csak annyit mondott: szerinte ez teljesen rendben van.

„Engem nagyon szeretnek az Egyesült Királyságban” – tette hozzá.

Borítókép: Bernd von Jutrczenka/dpa/AFP/Europress