Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Uruguay 3 3 0 0 5 0 9
Oroszország 3 2 0 1 8 4 6
Szaúd-Arábia 3 1 0 2 2 7 3
Egyiptom 3 0 0 3 2 6 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Spanyolország 3 1 2 0 6 5 5
Portugália 3 1 2 0 5 4 5
Irán 3 1 1 1 2 2 4
Marokkó 3 0 1 2 2 4 1
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 3 2 1 0 3 1 7
Dánia 3 1 2 0 2 1 5
Peru 3 1 0 2 2 2 3
Ausztrália 3 0 1 2 2 5 1
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 3 3 0 0 7 1 9
Argentína 3 1 1 1 3 5 4
Nigéria 3 1 0 2 3 4 3
Izland 3 0 1 2 2 5 1
E csoport M Gy D V G+ G- P
Brazília 3 2 1 0 5 1 7
Svájc 3 1 2 0 5 4 5
Szerbia 3 1 0 2 2 4 3
Costa Rica 3 0 1 2 2 5 1
F csoport M Gy D V G+ G- P
Svédország 3 2 0 1 5 2 6
Mexikó 3 2 0 1 3 4 6
Dél-Korea 3 1 0 2 3 3 3
Németország 3 1 0 2 2 4 3
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 3 3 0 0 9 2 9
Anglia 3 2 0 1 8 3 6
Tunézia 3 1 0 2 5 8 3
Panama 3 0 0 3 2 11 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Kolumbia 3 2 0 1 5 2 6
Japán 3 1 1 1 4 4 4
Szenegál 3 1 1 1 4 4 4
Lengyelország 3 1 0 2 2 5 3

Nem kis derűlátást tartalmaz az MNB magyar gazdaságot felvirágoztató reformcsomagja

Nem kis derűlátást tartalmaz az MNB magyar gazdaságot felvirágoztató reformcsomagja

A Magyar Nemzeti Bank versenyképesség javítására tett javaslatcsomagja feladja a leckét a kormánynak. A 180 pontos csomagban többek között tíz év alatt megvalósítandó bérreform szerepel, amely révén ezen idő alatt a reálkereseteket a duplájára kellene emelni.

A 180 pontos, a jegybank által a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak készített javaslatcsomag szerint a versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, és az ország a reformpályán eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát, magas termelékenységgel. Vagyis tervek szerint virágzó állam állna fel, sok boldog emberrel. A 2030-ra elérhető eredmények közé sorolták, hogy a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék, a nettó reálbérek kumulált emelkedése 87 százalékos lehet, a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletes marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig csökken. Az infláció 2030-ra 3 százalékos, az államadósság pedig 38 százalék lehet a javaslat szerint. Hogy ez mennyire valóság vagy csak vágy azt azért talán jelzi, hogy nem nagyon akad elemző széles körben, aki szerint a jövő évi növekedési ütem elérni a 4 százalékot.

A reformterületek között az MNB kiemeli az állami hatékonyság növelését a digitális közszolgáltatásokkal, az adóbevallások egyszerűsítésével – írja az MTI. Az MNB szerint adóreformok szükségesek a teljes foglalkoztatásért, a munkát terhelő adók csökkentését folytatni kell. A fő célok között szerepel a modern egészségügy kialakítása pénzügyi revízióval, állami ellátás javításával. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, és innováció is szerepel. Az MNB 23-25 százalékos beruházási rátát szeretne látni, amitől manapság borzasztó messze vagyunk. Új reformokkal biztosítanák – a jegybank szerint – azt is, hogy az importfüggőség csökkenjen.

A javaslatok célja a magyar gazdaságban – elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon – kialakult pozitív trendek megtartása mellett a termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása – közölte az MNB.

Mint írták, 2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését – fogalmaztak. A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg. A versenyképesség javítását célzó lépések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik, így az MNB egyaránt fontosnak tartja egy strukturált hosszú távú program kidolgozását, valamint a végrehajtott intézkedések folyamatos utókövetését.

Közölték: a világgazdasági megatrendek feltérképezésével azonosíthatóak a belépési pontok a fejlett gazdaságok közé. Az intézkedésekben célzottan kell kezelni a humántőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek – hangsúlyozza az elemzés.