Merő rasszizmus vagy egy félresiklott történet a meghiúsult cigány cserkészcsapat sztorija?

Merő rasszizmus vagy egy félresiklott történet a meghiúsult cigány cserkészcsapat sztorija?

„Hosszú, több éves folyamatról volt szó, amely akadozott” – mondta a Zoom.hu kérdésére Derdák Tibor, a sajókazai dr. Ámbédkar Iskola igazgatója a 168 Órában szerdán megjelent történetről. A hetilap arról számolt be, hogy a Magyar Cserkészszövetség hogyan utasította el a borsodi cigány fiatalokból álló cserkészcsapat megalakulását. A hetilap cikke szerint az derült ki, hogy a borsodi cigány gyerekek sem származásuk, sem hitük alapján nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé. „Amikor a kollégáim jelezték, hogy lassan halad a cserkészcsapat megalakítása, akkor utánanéztünk, és megtudtuk, hogy ennek feltétele a képzett cserkészvezetők megléte. Ekkor, 2017-ben arra törekedtünk, hogy több gyerek is jelentkezzen a támogatásunkkal a borsodi cserkészek egyik nyári táborába” – mondta Derdák Tibor.

A problémák a sajókazaiak szempontjából itt kezdődtek, mert előbb elfogadták a jelentkezésüket, majd amikor közeledett a tábor időpontja, azt mondák nekik, hogy ez mégsem lehetséges, mert az a tábor csak a jezsuiták számára nyitott. Amikor más lehetőséget kerestek, Derdák Tibor szerint csak ígérgetést kaptak, és azt, hogy majd visszatérnek rá. A sajókazaiak úgy rekonstruálták a történetet, hogy talán a táborozók szülei kifogásolták, hogy cigány gyerekek is lennének a táborokban.

Ezek után próbáltak együttműködni a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) vezetőivel Derdákék.

„Nagyon finoman fogalmaztak a cserkészvezetők, rendre a szervezeti kultúra kifejezés került elő velünk kapcsolatban, hogy nehezen lennénk beleilleszthetők a szervezeti kultúrába.

Illetve elhangzott a cserkészek ügyvezetője részéről az is, hogy ők magyar patrióták. Ez rosszul esett, mert én is magyar patriótának vallom magam.”

Derdák Tibor azt is elmondta, az volt az érzésük a cserkészvezetőkkel kapcsolatban, hogy egyfajta keresztényi, etnikai felsőbbség irányából közelítenek feléjük, de ezt is csak egyes emberekkel összefüggésben érezte, hiszen az évek során sok cserkésszel találkoztak.

„Fogalmunk sincs, hogy mi a konkrét baj velünk. Az tény, hogy az iskola egy buddhista közösség fenntartásában működik. A diákjaink olyan vallásúak, amilyennek a szüleik keresztelték, nevelték őket, az intézmény döntéshozói azonban általában buddhisták.

Ez nyilván meghökkentő, nem is vagyok fennakadva azon, hogy a cserkészvezetők elgondolkodtak, lehetséges-e egy magát buddhista iskolaként meghatározó intézményben cserkészcsapatot létrehozni, de legalábbis biztosan nem találkoztak még ilyennel.”

Hozzátette, a cserkészek részéről elhangzott az integrációra való törekvés, azonban ők a munkájuk során Borsodban azt tapasztalták, hogy a jelentős számú cigány népesség ellenére sincsenek jelen a cigányok a cserkészcsapatokban.

A 168 Óra cikkében az is szerepelt, hogy a cserkészszövetség megtagadta a cserkész név használatát az ámbédkárosoktól, „arra hivatkozva, hogy honlapunkon hírt adtunk a meghiúsult Borsod megyei táborozásról.”

Úgy tudjuk, a sajókazaiak valójában nem vezetőképző táborban szerettek volna részt venni, hanem a cserkésznek szervezett eseményre jelentkeztek, ami viszont „külsős” résztvevőknek nem nyitott.

Fiatalok a cserkészek nyári Nemzeti Nagytáborának nyitónapján Ócsán 2013. augusztus 12-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

„Az MCSSZ soha nem utasított el egyetlen gyereket sem a származása alapján. Ebben az esetben egyetlen dolog történt, hogy a dr. Amédkar Iskola csapatalapítási kérelmét utasítottuk el, több évi próbálkozás után”

– mondta a Zoom.hu-nak Pótor József, a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke. Hangsúlyozta, a sajókazai gyerekeket továbbra is szívesen látják meglévő csapataikban, ők az intézménnyel szakították meg a kapcsolatot.

Az MSCSZ közzétett egy februári levelet is, amely némileg más megvilágításba helyezi az iskolával kialakult vitát. A levél annak kapcsán született, hogy gyakorlatilag megszakították a többéves együttműködést az iskolával, amely arra irányult, hogy cserkészcsapatot hozzanak létre.

„Azt a döntést hoztuk az Alapszabályunkkal összhangban, hogy nem támogatjuk a továbbiakban a Dzsaj Bhim Közösség és/vagy a Dr. Ámbédkár Iskola fenntartásában cserkészcsapat létrehozását. Emellett, mint a szó védjegytulajdonosai, felhívjuk a Dzsaj Bhim Közösséget és a Dr. Ámbédkár Iskolát, hogy az SZTNH 206.393 lajstromszámú “cserkész” megnevezést a saját, a Magyar Cserkészszövetségtől független nevelő munkájukra, rendezvényeikre, közösségeikre utalva ne használják a továbbiakban.”

A döntés oka az volt, hogy az Ámbédkar Iskola honlapján megjelent egy cikk a Sajókazán francia cserkészek segítségével szervezett táborról, amely nem éppen elismerően szólt a magyar cserkészekről. Íme, a cikk egy részlete:

„A magyar cserkészmozgalom – a legtöbb más cserkészmozgalomhoz hasonlóan – a jobboldali és a jobboldali politikával egyetértő egyházi mozgalmak hatása alá került. A magyarországi nacionalista mozgalmak – nem különbözve ezzel Kelet-Európa legtöbb más nacionalista mozgalmától – át vannak itatva cigányellenességgel. Ennél több magyarázat nem is szükséges annak megértéséhez, miért vallott kudarcot a Dr. Ámbédkar Iskola és a magyarországi cserkészek közös táborszervezési kísérlete, miközben megállapíthatjuk, a magyar cserkészek között is találhatóak értelmes emberek. Sajnálatos tény, hogy az ő hangjuk el lett hallgattatva. Szerencsére a táborszervezők nem adták fel és a tábor végül egy Magyarországon kívüli nagyon progresszív cserkészmozgalom elkötelezett tagjainak segítségével került megszervezésre.”

A cserkészvezetők ezen kiakadtak, és az iskolának írt, említett levélben ennek hangot is adtak:

„döbbenten olvastuk a cikket, amelyben igen komoly vádak hangzanak el a Magyar Cserkészszövetséggel kapcsolatban, amelynek végső megállapítása szerint cigányellenesek vagyunk.

Mindezek alapján azt érezzük, hogy nemcsak az általunk képviselt értékekkel és elvekkel nem tudtok egyetérteni, de azokat negatív színben feltüntetve romboljátok a jó hírnevünket nagy nyilvánosság előtt.”

Volt még egy fontos fordulata a levélnek, amely arra utal, mi hangzott el a cserkészvezetők és a iskola képviselői között.

„Voltak fenntartásaink egy kizárólag romákból álló cserkészcsapattal kapcsolatban, hiszen mi elsősorban az integrált oktatásban hiszünk. Ugyanígy kétségeink voltak a vallásosságot érintően is. A cserkészet vallásos mozgalom, és mint ilyen a hozzánk tartozó gyerekek vallásos nevelése kiemelt fontosságú számunkra. Mint a World Organization of the Scout Movement tagjai, minden vallásra nyitottak vagyunk mind az egyén, mind a fenntartók részéről. Azonban a beszélgetéseink során Ti is elismertétek, hogy nem feltétlenül álltok készen a gyerekek vallásának megfelelő lelki munkára. Mindezek ellenére azonban nyitottan és segítőkészen álltunk a kezdeményezésetek elé.”

A történtekről minden felet meghallgatva úgy tűnik, annál bonyolultabb, törékenyebb folyamat volt a meghiúsult sajókazai cserkészcsapat története, minthogy „a cserkészszövetségnél a romáknak megmondták, hogy sem a hitük, sem a származásuk miatt nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé”.

Borítókép: Az országos cserkésznap pécsi rendezvénye 2015. április 25-én. / MTI Fotó: Sóki Tamás