Ha tudni akarja, hogyan szőrtelenít a magyar, ide tessék klikkolni!

Ha tudni akarja, hogyan szőrtelenít a magyar, ide tessék klikkolni!

Szőrtelenítő termékekre, így gyantára, gyantacsíkra és szőrtelenítő krémre 1,4 milliárd forint értékben költöttek a magyarok 2017. június és 2018 májusa között, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – írja közleményében a Nielsen piackutató.

A gyantacsík nagy favorit,

állítják: 540 millió forintos értékbeli forgalma egyötödével haladja meg az előző évet, míg mennyiségben 16 százalékkal nőtt forgalma.

A különféle krémek szintén nagyot mentek:

értékbeli forgalmuk közelít a 450 millióhoz. A jól bevált, hagyományos gyanta a szőrmentes dobogó harmadik helyére kapaszkodott fel: értékben 12, mennyiségben 7 százalékkal nőtt forgalmuk.

A női borotvák piaca a jó idővel egy időben, májusban kap erőteljes lendületet és kitart a teljes nyári és fesztiválszezonon át, így a teljes éves eladás több mint harmada a lenge ruhás napokban történik. Mindez tavaly június és 2018 májusa között 310 millió forintot vett ki a magyarok pénztárcájából: 9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.

Minden második értékesített női borotva hárompengés,

ugyanakkor az ötpengés verzió mind jobban megtalálja az utat a női lábakhoz: az összforgalom 36 százaléka ilyen.

„A szőrtelenítés szezonalitása az eladási adatokból egyértelműen kiderül:

amikor tombol a strand- és fesztiválszezon a női borotvákból akár a havi átlag kétszerese is elmegy”

– mondta Rhorer Dávid, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „A magyar nők leginkább a hagyományos, mozgatható fejű borotvákat kedvelik: ezek értékbeli értékesítése 90 százalék fölött jár.”

Borotvát a drogériából: 100-ból 56 terméket itt vásárolunk, a hipermarketek következnek a sorban, itt történik az értékesítések közel negyede. Budapest és környéke „viszi” a borotvabiznisz közel felét értékben, míg a délnyugati régió vélhetően a szőrtelenítés más verzióit preferálja: ugyanis az összforgalom tíz százaléka esik rá.

A gyártói márkák őrzik vezető pozíciójukat, az értékesített pengék közel 70 százaléka márkás, de jönnek fel a kereskedelmi márkák is, piaci részesedésük 6 százalékponttal nőtt a vizsgált időszakban.