Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Uruguay 3 3 0 0 5 0 9
Oroszország 3 2 0 1 8 4 6
Szaúd-Arábia 3 1 0 2 2 7 3
Egyiptom 3 0 0 3 2 6 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Spanyolország 3 1 2 0 6 5 5
Portugália 3 1 2 0 5 4 5
Irán 3 1 1 1 2 2 4
Marokkó 3 0 1 2 2 4 1
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 3 2 1 0 3 1 7
Dánia 3 1 2 0 2 1 5
Peru 3 1 0 2 2 2 3
Ausztrália 3 0 1 2 2 5 1
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 3 3 0 0 7 1 9
Argentína 3 1 1 1 3 5 4
Nigéria 3 1 0 2 3 4 3
Izland 3 0 1 2 2 5 1
E csoport M Gy D V G+ G- P
Brazília 3 2 1 0 5 1 7
Svájc 3 1 2 0 5 4 5
Szerbia 3 1 0 2 2 4 3
Costa Rica 3 0 1 2 2 5 1
F csoport M Gy D V G+ G- P
Svédország 3 2 0 1 5 2 6
Mexikó 3 2 0 1 3 4 6
Dél-Korea 3 1 0 2 3 3 3
Németország 3 1 0 2 2 4 3
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 3 3 0 0 9 2 9
Anglia 3 2 0 1 8 3 6
Tunézia 3 1 0 2 5 8 3
Panama 3 0 0 3 2 11 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Kolumbia 3 2 0 1 5 2 6
Japán 3 1 1 1 4 4 4
Szenegál 3 1 1 1 4 4 4
Lengyelország 3 1 0 2 2 5 3

Futószalagon gyártja a kétharmad a személyre szabott törvényeket: itt van három új

Futószalagon gyártja a kétharmad a személyre szabott törvényeket: itt van három új

Minél több időt tölt el kormányon és a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmadának birtokában Orbán Viktor, egyre nő az állampolgárok LEXikális tudása: 2010 óta legalább félszáz, a Fidesz és a kormány saját céljaira, kegyeltjeire illetve olykor ellenségeire szabott törvényt, lexet fogadtak el. Mióta az újabb kétharmaddal visszatért a jogalkotói lendület, három új lex is került a törvénygyár futószalagjára: a lex Patyi, a lex nemzetközi Mészáros Lőrinc és a lex repülőtér.

Három új lex már a csőben

Lex Patyi: Noha Orbán Viktor látszólag haragszik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) mellett a Nemzeti Választási Bizottságot is vezető Patyi Andrásra, amiért megbüntette őt az óvodai kampányolásért, sőt emiatt „bírságbajnoknak” is nevezte, mégis a jelek szerint két fideszes képviselő csak azért nyújtott be módosító javaslatot a bírók jogállásáról szóló törvényhez, hogy a közben az NKE éléről távozó Patyi új karrierjét egyengessék, és kinevezhessék a létrejövő közigazgatási felsőbíróság élére.

Új karriert építhet a törvénymódosítás révén Patyi András MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Lex nemzetközi Mészáros Lőrinc: Orosz, arab és török kormánybarát pénzembereket hozhat helyzetbe az új belügyminiszteri jogkör, amely nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szűrné meg a külföldi befektetőket. Ahogy arról a Zoom.hu is írt, a jövőben Washigtontól Pekingig sokan ráncolhatják majd a homlokukat, mert az EU-n kívüli vállalkozóknak Pintér Sándornál kell kérvényezniük, hogy Magyarországra hozzák a pénzüket, magyar cégbe invesztáljanak. A miniszter homályos indokok alapján pedig kinek engedné ezt, kinek nem.

Az MSZP szerint Pintér jogkörével nemzetközi szinten is csak a kormánynak tetsző Mészáros Lőrincek érvényesülhetnek majd MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Lex repülőtér: A 2019-es költségvetéshez benyújtott kormánypárti módosító javaslat látszólag pár szót változtatna a csődtörvényen, látszólag segítve a cégek továbbélését azzal: ha egy vállalkozás felszámolását jogerősen elrendelték, de közben kifizeti a tartozást, megszüntethető ellene a felszámolás. Az Index.hu szerint ez a változtatás főleg egy vállalkozás, a Malév évek óta bukdácsoló, csődközelbe került, felszámolás alatt álló egyik állami utódcégének, a Malév Ground Handling Zrt.-nek a továbbélését szolgálja.

Egy állami cégre szabhatták a csődtörvény módosítását MTI Fotó: Mohai Balázs

Felpörgött a törvénygyár

Nem csak a három új lex készül ám a törvénygyárban. A Zoom.hu friss összeállításából kiderül, hogy a Fidesz berúgta a törvénygyár köhögő motorját az újabb kétharmad birtokában. Számszerűen nem rekordszintű, ám annál fontosabb jogszabály-módosításokkal kezdték az új ciklust, politikailag kihasználva a foci vb-vel súlyosbított nyári uborkaszezont.

„Fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítása” érdekében már hetek óta rendkívüli ülésszakot tart az Országgyűlés: már volt három plusz hét és jövő héten folytatják. Az új ciklusban múlt szerdáig

17 ülésnapot tartottak, 129-szer szavaztak, 23 törvényt fogadtak el – köztük az alaptörvény 7. módosítását és a Stop Sorost.

A feszített tempójú jogalkotás nem áll le, sőt: a várhatóan július második feléig eltartó rendkívüli ülésszakba még több, számára fontos törvény elfogadását igyekszik beleszorítani a kormány. Ilyen lesz a gyülekezési törvény módosítása, hogy nehezebben lehessen tüntetni, a szabálysértési törvényé, hogy börtönbe küldhessék a hajléktalanokat, valamint a választási törvényeké is, a már említett lexek mellett.

Se szeri, se száma a lexeknek

A személyre, helyzetre szabott jogalkotás iránti vonzódás nem új keletű az Orbán-kormány részéről. Parlamenti többségével élve 2010 óta ugyanis legalább félszáz lexet – törvény-, vagy alkotmány-módosítást – fogadott el a Fidesz-KDNP, a legtöbbet 2010/2011-ben. Ezek sok esetben a kabinet politikai, illetve a Fidesz egyes tagjainak személyes, kormányközeli vállalkozók gazdasági érdekeit szolgálták – amikor éppen nem az ellenségek ellehetetlenítését.

Néhány példa az elmúlt 8 év lexeiből:

  • Lex Szapáry (2010): a 70 éves törvényi korhatárt átlépett Szapáry György, a kormányfő gazdasági főtanácsadója ezzel washingtoni nagykövet lehetett
  • Lex Borkai (2010): a rendvédelmi szervek volt tagjaira vonatkozó moratórium csökkentésével az egykor hivatásos katona, a fideszes Borkai Zsolt Győr polgármestere lehetett
  • Lex Szász (2010): végkielégítése utáni több tízmilliós különadó befizetésétől mentesítették ezzel Szász Károlyt, a PSZÁF mindkét Orbán-kormány idején regnáló elnökét
  • Lex CBA (2010): emiatt a különadó elenyésző hányadát kellett csak fizesse a jobboldalhoz közel álló hazai üzletlánc, a CBA, valamint a Coop üzlethálózat is
  • Lex turul (2010): ez Pokorni Zoltán polgármester javaslatára – húsz év után – a főváros helyett a kerületi önkormányzathoz utalta a helyi műalkotásokról szóló döntést
  • Lex Mal (2010): ez alapján rendelte el a kormány az iszapkatasztrófában érintett cég állami felügyelet és irányítás alá vonását – teljes körű betekintéssel a gazdálkodásába
  • Lex Felcsút (2010): a Felcsúton elvesztett 2010-es önkormányzati választás után hozott szabályozás alapján összeférhetetlenségre hivatkozva menesztették a független polgármestert
  • Lex Vida (2010): az akkor még befolyásos Simicska Lajos emberének tartott Vida Ildikó kinevezése elől elhárult az az akadály, amely az APEH-elnökök szakirányú végzettségét írta elő
  • Lex Stumpf (2010): az alkotmánybírák választását megváltoztató alaptörvény-módosítás nyomán lehetett a testület tagja például Stumpf István is
  • Lex Mahir (2010): a még nemzeti nagytőkés Simicska Lajos érdekeltségeinek konkurenciáját, az ESMA-t lehetetlenítette el a közterületi hirdetési piac egy szegmenségben
  • Lex Polt I.-II. (2010/2011): először Polt Péter hivatali idejét növelték 9 évre, majd elérték, hogy a legfőbb ügyésznek ne kelljen nyugdíjba mennie 62 évesen, mint minden más ügyésznek
  • Lex Balsai (2011): ez alapján a független igazságszolgáltatásba vetett hitet rombolja, hogy a 2006 őszi zavargások bírósági ítéletei semmisek, ha azok rendőri vallomáson alapulnak
  • Lex magánpénztár (2011): költségvetési pluszbevétel érdekében tette lehetővé a magánnyugdíj-pénztárak “kivégzését”, a befizetések államosítását
  • Lex Biszku (2011): ez lehetővé tette, hogy Biszku Bélát felelősségre lehessen vonni az 1956-os eseményekben játszott szerepe miatt
  • Lex Esztergom (2011): egy kormányhivatal beleszólhat bármely helyi, politikai konszenzushiány miatt működésképtelenné vált önkormányzat belügyeibe, rendeleteket is alkothat
  • Lex Tarlós (2011): elhalasztotta a településvezetők fizetését szabályozó rendelkezések életbe lépését: a 3200 polgármester fizetése így nem emelkedhet, kivéve Tarlós István főpolgármesterét
  • Lex Schmitt I.-II. (2011/2012): elérték vele, hogy a köztársasági elnöknek ne kelljen a teljes hivatali idejét kitöltenie, hogy minden juttatást megkapjon, ezt az alaptörvényben is rögzítették
  • Lex főispán (2012): a képviselői összeférhetetlenséget megszüntetve, lehetővé tette, hogy képviselők is lehessenek közigazgatási szerv alkalmazottai, ha kormánymegbízottként dolgoznak
  • Lex L. Simon (2012): a kulturális államtitkárnak felkért L. Simon Lászlónak így nem kellett lemondania a Nemzeti Kulturális Alap vezetéséről
  • Lex DK (2012): megakadályozta, hogy az MSZP-t elhagyó gyurcsányisták, vagyis a Demokratikus Koalíció önálló frakciót alakíthasson az Országgyűlésben, mondván: nem indultak a választáson
  • Lex kommunista nyugdíjak (2012): megvonták vele a még az előző rendszerben fontos, magas tisztséget betöltők nyugdíj-kiegészítését
  • Lex Átlátszó (2013): Jelentősen korlátozta a közérdekű adatokhoz való hozzáférést – elnevezését az atlatszo.hu oknyomozó, közérdekű adatokat gyakran kikérő portálról kapta
  • Lex idős alkotmánybírók (2013): lehetővé tette, hogy a a 70. életévük betöltése után is alkotmánybírók maradhassanak a 12 évre megválasztott tagok
  • Lex Balettintézet (2013): a világörökségi területen pusztuló műemléki ingatlanok – mint a Balettintézet – államosítását teszi lehetővé
  • Lex „ne zavarj, épp lopok” (2013): Az állami, önkormányzati intézményekre bízza, válaszolnak-e a „visszaélésszerű adatigénylést” elkövető újságírók, állampolgárok kérdéseire
  • Lex Vajna I.-II. (2013/2014): pályáztatás nélkül kaphatott kaszinóüzemeltetési koncessziót Andy Vajna és Szima Gábor, majd ugyanezt elérték az internetes sportfogadással is
  • Lex Mocsai (2014): Mocsai Lajos kézikapitány az addig előírt végzettség nélkül is rektor lehetett az újonnan létrehozott Testnevelési Egyetemen
  • Lex RTL Klub (2014): a már addig is létező reklámadó mértékét a 20 milliárd forint feletti rész 40 százalékában határozták meg, egyértelműen az RTL Klub kárára
  • Lex KGBéla (2014): az ex-jobbikos EP-képviselő botránya nyomán bekerült a Büntető Törvénykönyvbe egy új tényállás: a kémkedés az Európai Unió és intézményei ellen
  • Lex Continental Zrt. (2014): a dohánygyárak/nagykereskedők és a kiskereskedők közé egy központi elosztó céget iktattak be
  • Lex Garancsi (2015): miután Simicska Lajos kegyvesztett lett, újra módosították az ESMA ellehetetlenítésére szabott korábbi lexet, visszaadva a piacot a már Garancsi-tulajdonú cégnek
  • Lex Hungaroring (2015): az F-1-es futamok a jogszabályban előírt zaj-határértékeket átléphetik, ha ehhez fontos nemzetgazdasági érdek fűződik
  • Lex Tiborcz István (2015): megszüntette a z állam- és kormányfő, valamint a miniszterek családtagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi korlátozást a közbeszerzéseken való induláskor
  • Lex Matolcsy György (2016): az MNB-alapítványok botránya utáni elrejtették a nyilvánosság elől a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás gazdálkodását
  • Lex CEU (2017): a Soros György által alapított budapesti Central European University (CEU) ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítás
  • Lex civilek (2018): a Stop Soros törvénycsomag részeként homályos indokok alapján akár egy év börtönnel fenyegetik a „Soros-ügynöknek” bélyegzett civileket
(Forrás: Ténytár, Népszava, Zoom.hu-gyűjtés)

Borítókép: Orbán Viktor a Parlamentben / Fotó: Veres Viktor