Sokkal több magyar halt meg tavaly, mint azelőtt

Sokkal több magyar halt meg tavaly, mint azelőtt
  • Az unió országai közt csak Romániában és Bulgáriában magasabb a halálozási ráta, mint Magyarországon.
  • Egyre nagyobb az orvoshiány, közel 400 háziorvosi praxisban csak helyettesítés van, az ilyen praxisok száma 2,6-szorosára nőtt 2008 óta.
  • Az egészségügyi dolgozók átlagfizetése még 2017-ben sem érte el az országos átlagot.
  • Az orvosi egyetemek kevesebb magyar, általános orvost bocsátanak ki, mint amennyi külföldre tart. A külföldi hallgatók száma viszont nagyot nőtt.
  • Magyarország régiós összehasonlításban nem költ különösebben keveset az egészségügyre, de a legtöbbet költő országoknál sokkal-sokkal kevesebbet.

2016-ról 2017-re mindkét nem halandósága emelkedett. Az ezredforduló óta az ezer lakosra jutó összes halálozás Magyarországon alig változott – 2017-ben 13,5 volt –, miközben a női halálozás trendje emelkedő (2017-ben 13,2 volt), a férfiaké pedig csökkenő (2017-ben 13,7 volt) – derül ki a KSH 2017-re vonatkozó statisztikai évkönyvéből.

A 2015. évi nemzetközi adatok szerint a magyarok százezer lakosra jutó halálozása Bulgáriát és Romániát követően a harmadik legkedvezőtlenebb az unióban. A nők halálozási gyakorisága Bulgária és Románia után a harmadik, a férfiaké Litvániát, Bulgáriát és Lettországot követve a negyedik legmagasabb.

Azt, hogy a halandósági mutató nem javul, árnyalja, hogy a magyar népesség elöregszik, vagyis egyre nagyobb a populációban az idősek aránya. Ugyanakkor a helyzet uniós összehasonlításban is borzasztó, pedig a népesség mindenhol öregszik. Az adatokból pedig világosan látszik, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozott, kevés az orvos, az egészségügyisek még magyar viszonyok közt is keveset keresnek.

Egyre nagyobb az orvoshiány

2016-ban 4755 háziorvos és 1444 házi gyermekorvos dolgozott az országban. Számuk az ezredforduló óta folyamatosan, összesen 7,8, illetve 8,0 százalékkal csökkent. A legnagyobb csökkenés a községekben volt, ahol a háziorvosok száma 27, a házi gyermekorvosoké 45 százalékkal lett kevesebb. A rendelőkben lebonyolított egy orvosra jutó betegforgalom a háziorvosok esetében 26, a házi gyermekorvosoknál 18 százalékkal nőtt 16 év alatt, ezzel párhuzamosan 69, illetve 64 százalékkal kevesebb lett a rendelőn kívüli ellátások száma, amelynek aránya 2016-ra már csak néhány százalékra csökkent – írja a KSH.

2016-ban több mint 43 ezer orvosi állás volt az országban: 96 százalékuk be volt töltve és 45 százalékukban vállalkozóként dolgoztak az orvosok. Az orvosi állások 35 százaléka a fekvőbeteg-ellátásban, 31 százaléka a járóbetegellátásban, ötöde az alapellátásban, míg 13 százaléka a fogorvosi ellátásban volt betöltve. 2016-ban 6596 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis volt az országban, 127-tel kevesebb a 2008. évinél.

397 praxisban helyettesítve látták el a betegeket, ezeknek a praxisoknak a 86 százalékában nem volt állandó orvos.

Ez utóbbi praxisok száma 2,6-szeresére nőtt 2008 óta. A helyettesítésben ellátott praxisok száma legnagyobb mértékben – négyszeresére, illetve 3,4-szeresére – Budapesten és Nyugat- Dunántúlon emelkedett (számuk 22-vel nőtt), míg Észak-Magyarországon 52-vel, Dél-Alföldön 44-gyel lett több 8 év alatt. A legtöbb praxisba Észak-Magyarországon (83) Észak- (60) és Dél-Alföldön (58) kerestek orvost.

Az egyetemek annyi orvost sem képeznek, mint ahányan elvándorolnak

Az orvoshiányt elég egyértelműen magyarázza, hogy az orvostudományi egyetemek látszólag egyre több orvost bocsátanak ki, ám a növekedést jórészt a külföldi hallgatók adják (akik egyrészt fizetnek a tanulmányaikért, cserébe jó eséllyel nem is maradnak Magyarországon.)

A magyar orvosi egyetemek általános orvosi karain a 2000-es évek elejétől jelentősen (35 százalék) emelkedett a végzettek száma. Míg azonban 85 százalékkal több külföldi fejezte be az egyetemet, addig a hazai hallgatók száma csak 17 százalékkal emelkedett.

A képet tovább árnyalja, hogy a KSH szerint az utóbbi években végzett magyar diákok száma rendre kevesebb volt, mint azoké a magyar orvosoké, akik hatósági bizonyítványt kértek szakképesítésük külföldön történő elismerése céljából, azaz akik külföldi munkavállalásra készültek. Vagyis a magyar orvosi egyetemek valószínűleg

annyi orvost sem bocsátanak ki, amennyi az országból elvándorló orvosok pótlásához elég lenne.

Az orvoselvándorlás okait sem kell túl sokáig keresni, a KSH évkönyvében azonnal ott a válasz: a fizetések. A humán egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó havi átlagkeresete 2012 óta közelíti a nemzetgazdasági átlagot (akkor több mint 26 ezer forint volt a különbség),

de még 2017-ben sem érte el

(96 százaléka volt), ekkor 285 ezer forint volt, 12 ezer forinttal alacsonyabb az átlagnál. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által az egészségügyben megfigyelt szakmákban 2016-ban csak az orvosok bruttó átlagkeresete haladta meg a nemzetgazdasági átlagot.

Ennél jóval többet, és jóval hatékonyabban kellene az egészségügyre költeni

Az egészségügy finanszírozása a bérektől kezdve az orvosi eszközök minőségétől és mennyiségétől kezdve arra is kihat, hogy van-e WC-papír a mosdókban. A visegrádi négyek közül Magyarország költi GDP-jének legnagyobb részét az egészségügyre. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó érték Csehországban és Szlovákiában magasabb a hazainál, míg Lengyelországban alacsonyabb. Az egy főre számítva legtöbbet költő országok a magyarországinál két és félszer, vagy annál is többet szánnak egészségügyre – írja a KSH.

A helyzet várhatóan nem sokat fog javulni a jövőben, legalábbis ha a kormány már beterjesztett 2019-es költségvetéséből indulunk ki. A tervezet szerint 2019-ben 1711 milliárd forint menne az egészségügyre, ami nominálisan 7 százalékkal több, mint a 2018-as 1599 milliárd. A költségvetést a Pénzügyminisztérium 2,7 százalékos inflációval tervezte, úgyhogy

a 7 százalékos forrásemelés reálértéken mindjárt csak 4,3 százalék.

Ráadásul az infláció könnyen magasabb lehet 2,7 százaléknál, a forint árfolyamának gyengélkedése cseppet sem biztató, bár 2018-ig még sok víz folyik le a Dunán (a kormánynak szokása azzal indokolnia a költségvetés év közben korai elfogadását, hogy az a kiszámíthatóságot szolgálja).

A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint csak az ágazat mostani szinten tartását lehet elérni a költségvetésből az egészségügyre szánt plusz hét százalékkal. Ez a pénz nem fedezi a béremeléseket, és nem javítja dolgozói morált.

A Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete amúgy sztrájkot helyezett kilátásba, ha szeptemberig nem sikerül megállapodni a kormánnyal a béremelésekről.