Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Idén 35 milliárdnyi hozamot kell fizetni a lejáró letelepedési kötvények után

Idén 35 milliárdnyi hozamot kell fizetni a lejáró letelepedési kötvények után

Idén először kell az államnak a zsebébe nyúlnia, és hozamot fizetni az első letelepedési kötvényvásárlóknak, mivel a 2013-ban kibocsátott kötvények öt éves lejáratúak.

Idén a hozamfizetés 107,5 millió eurót emészt fel, ami a jelenlegi, gyenge forint mellett 34,83 milliárd forint fizetési kötelezettség

– derült ki az LMP-s Demeter Márta írásbeli kérdésére Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár által adott válaszból. Ahogy annak idején a kötvényvásárlás felfutott, úgy növekszik majd a lejáratkor a visszafizetendő hozam is: 2019-ben már az idei összeg többszörösét, 445,5 millió eurót, vagyis – a jelenlegi, 324 forintos euróárfolyamon számolva – 144,34 milliárd forintot kell az államnak kifizetnie.

Az idei 35 milliárd egyébként még nem is olyan sok ahhoz az összesen 7397(!) milliárd forintnyi tervezett törlesztéshez és visszafizetéshez képest, mellyel az Államadósság Kezelő Központ számol 2018-ra. Az alábbi táblázatból a devizatörlesztésen belüli devizakötvények címsoron feltüntetett 84 milliárd forintnak része a letelepedési államkötvények (LMÁK) után fizetendő hozam:

Jó ötletnek tűnt, de bukás lett

A magyar állam 2013-2017 között 575 milliárd forint (1,845 milliárd euró) névértéken bocsátott ki letelepedési államkötvényeket. Ezek kamatszelvény nélküli papírok – diszkontálva, azaz a névértéknél alacsonyabban értékesítették a vevőknek – , melyeknél a kamatok fizetését az államkötvényekéhez hasonlóan úgy oldják meg, hogy a futamidő végén a teljes névértéket fizeti vissza a magyar állam.

A 2017-ben megszűnt konstrukció sajátossága volt, hogy az eurókötvényekre a magyar állam 2 százalékos garantált hozamot vállalt – miközben a piaci kamatok ennél már évek óta kedvezőbbek – , így a fenti magas, ráadásul a gyenge forint miatt még többe kerülő kamatfizetéssel az állam, végső soron pedig az adófizetők rosszul járnak, miközben a közvetítő – gyakran – offshore-cégek milliárdos haszonra tettek szert:

A program 17,5 milliárd forint veszteséget okozott a költségvetésnek és százmilliárdos nyereségek a közvetítő cégeknek.

Arról, hogy a program első két évében a magasabb piaci kamatok miatt még 10,7 milliárd volt a kötvényeken az állam nyeresége, ám a következő években a kamatkörnyezet megváltozása miatt már 28,2 milliárd forint veszteség keletkezett, itt írtunk bővebben:

Milliárdokat bukott az állam a letelepedési kötvényprogramon

Milliárdokat bukott az állam a letelepedési kötvényprogramon A letelepedési kötvényprogram összességében 17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek és százmilliárdos nyereségek a közvetítő cégeknek. A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt – írja a G7.hu. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény.

Eközben a Zoom.hu nemrég írt arról is, hogy nincs gyanúsított az egyik legnagyobb letelepedési kötvényeket forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. irodájának tavaly áprilisi kirablási ügyében. Az utóbbi évek egyik legnagyobb rablása ügyében sok a homályos részlet, ráadásul belső munka lehetett a kötvényekkel üzletelő cég irodájának kirámolása. A rablók ügyféllistákat és mintegy félmilliárd (!) forintnyi készpénzt vihettek el.

Borítókép: illusztréció / Fotó: AFP/Europress