Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A 40-es nők beteljesítették Orbán álmát

A 40-es nők beteljesítették Orbán álmát
  • 2017-ben a magyar népesség természetes fogyása 40 100 fő volt.
  • Ezen a migráció szépített valamennyit, az országba beköltöző (és visszaköltöző) emberekkel együtt a lakosság csak 26 900 fővel csökkent.
  • A magyar nők termékenysége nőtt, ennek ellenére kevesebb gyerek született, mint az előző évben. Ez fordulópont, ilyen még nem volt.
  • A népesség elöregedése miatt egyre kevesebb a szülőkorban lévő nő, másrészt a fiatalok termékenysége csökken, vagyis nem kapkodnak a gyerekvállalással.
  • Az orbáni családpolitika azért elkönyvelhet egy diadalt, a 40-es nők a szülésbe és a házasodásba is belehúztak. Annyira azért nem, hogy a statisztikai átlagokat felhúzzák.

A demográfiai folyamatok az Orbán-kormány családbarát és gyerekvállalást ösztönző lépéseitől mit sem zavartatva mentek tovább megkezdett útjukon 2017-ben, sőt (a kormány szempontjából rossz értelemben vett) fordulóponthoz érkeztek – nagyjából így zanzásíthatjuk a KSH 2017-re vonatkozó nagy, összefoglaló tájékoztatójának népesedési helyzetet bemutató fejezetének tanulságait.

2017 a demográfiai fordulat éve volt

Az előzetes adatok szerint 2017-ben 91 600 gyermek született és 131 700 lakos hunyt el, vagyis a születések és a halálozások egyenlegeként 40 100 fővel csökkent az ország népessége.

2017-ben 1,6 százalékkal, 1463-mal kevesebb csecsemő jött világra, mint egy évvel korábban (de nagyjából annyi, amint 2015-ben). Pedig termékenységi arányszám száz nőre jutó értéke az előző évi 149-ről 150-re emelkedett, ami 1996 óta a legmagasabb érték.

2017-ben fordult elő először, hogy a termékenységi arányszám emelkedése ellenére csökkent a születések száma.

A látszólagos ellentmondást az magyarázza, hogy a népességfogyás miatt több mint 20 ezer fővel csökkent a szülőképes korú nők száma. Konyhanyelven szólva: a nők hiába húztak bele a szülésbe, annyival kevesebben voltak, hogy végül kevesebb gyerek jött világra.

A fiatalok nem tapossák egymást, hogy sorba álljanak a gólyánál

A fiatalabb nők körében sokkal jobban csökkent a szülésszám. A legnagyobb fogyás a 25 év alatti fiataloknál történt, akik mintegy 1000 gyermekkel kevesebbet hoztak világra, mint egy évvel korábban, a 30–39 éves nőknek pedig további 770 újszülöttel csökkent a gyermekszámuk. Születésszám-emelkedés csak a 40 éves és annál idősebb nők körében történt, mintegy 300 többletszületéssel, ám ez csupán mérsékelni tudta a visszaesést.

Ennek egyrészt demográfiai okai vannak, megint csak a népességfogyás és a lakosság elöregedése.

A 40 év alatti nők létszáma szinte valamennyi korcsoportban visszaesett,

összességében 37 ezer fővel, ezzel szemben a 40–49 éves nők létszáma mintegy 16,6 ezer fővel gyarapodott.

Másrészt nem csak arról van szó, hogy a fiatalabb korcsoportokban egyre kevesebben vannak, a fiatalok (megint csak konyhanyelven szólva) nem kapkodják magukat gyerekvállalás-ügyben.

A 25 év alatti nőknek nemcsak a létszámuk, hanem a termékenységük is csökkent

az előző évhez viszonyítva, ez okozta a születésszámban észlelt mintegy 1000 fős visszaesést. A 30-as éveikben járó nőknél enyhe termékenység emelkedés figyelhető meg, ez viszont nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a létszámukban észlelt jelentős csökkenést, így mindez náluk is mintegy 770 fővel kevesebb születésszámmal párosult. A 40 év feletti nőknél az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a létszámuk mellett a termékenységük is emelkedett, és ez a születések számának emelkedésével járt együtt, összességében mintegy 300 többletszületéssel. Ennek túlnyomó többsége a 40–44 éves nőktől származik.

A 40-es nők nemcsak a szülésbe, a házasodásba is belehúztak

Az Orbán-kormányok családpolitikájának nem csak a születésszám feltornászása, de a házasságkötések számának növelése is központi célja. Ez sikeresnek mondható, 2010 és 2016 között közel másfélszeresére nőtt a házasságra lépő párok száma. 2017-ben az emelkedő irányzat megállt, az 50,6 ezerre becsült frigyek száma az előző évhez képest 2,3 százalékos csökkenést jelent.A hiány kizárólag a 40 évesnél fiatalabb pároknál jelentkezik, miközben az ennél idősebb nők és férfiak körében emelkedett a házasságkötések száma az előző évhez képest.

A népességfogyáson a migránsok szépítettek

A népességfogyásra visszatérve, 2017-ben a népesség természetes fogyása ugyan 40 100 fő volt, az ország lakossága mégis csak 26 900 fővel csökkent.

A népességfogyás pocsék egyenlegén a migráció javított, 13 200 fővel.

2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 ezer fő volt, az ország népességének 1,6 százaléka. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65 százaléka Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (15 százalék), Németországból (11 százalék), Szlovákiából (6,0 százalék), valamint Ukrajnából (5,7 százalék) érkezett. További 28 százalékuk Ázsiából, 4,0 százalékuk Afrikából, 3,4 százalékuk az amerikai kontinensről származik. Ázsiából elsősorban kínaiak és vietnámiak érkeztek.

Egyre kevesebben dobbantanak, és egyre többen jönnek vissza

Ami a kivándorlást illeti, annak “pontos mérése” a KSH saját bevallása szerint “több tényező miatt is nehézségekbe ütközik”. Mindenesetre a statisztikai hivatalban a rendelkezésre álló adminisztratív adatok alapján úgy becsülik, 2017-ben 25 100 fő dobbantott külföldre, ami 15 százalékkal kevesebb a 2016. évinél, és jóval kevesebb a csúcspontot jelentő 2015-ös 32 800 főnél.

Ráadásul a KSH szerint 2017-ben 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma 2014-től folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9 százalékkal többen vándoroltak vissza, mint 2016-ban.

A demográfiai folyamatokat nem lehet egy kis adócsökkentéssel más útra terelni

A KSH összefoglalójában szereplő adatok amúgy nem meglepőek, gyakorlatilag közhelynek tekinthető, hogy az orbáni családpolitika célkitűzései elérhetetlenek, ha másért nem, azért, mert a lakosság elöregedése túl van azon a ponton, amit akármennyi adókedvezménnyel meg Családok Évével ellensúlyozni lehetne. A 2017-es számok például már világosan mutatják: hiába emelkedik a szülőképes korban lévő nők termékenysége, ha egyszer egyre kevesebben vannak.

A Fidesz-kormány az elmúlt években számos, a gyerekvállalási kedvet serkenteni hivatott intézkedést vezetett be, elsősorban a gyerekek után járó családi adókedvezményt és a családok otthonteremtési kedvezményét, a csokot (ugyanakkor a családi pótlékot befagyasztotta).

„A termékenységi mutatók javításához tulajdonképpen minden lehetséges eszközt felhasználtak:

a családi adókedvezményt, a gyed extrát, a csokot és számos pénzügyi intézkedést. Ezzel viszont még mindig csak a kitűzött út harmadát sikerült megtenni” – mondta a Zoom.hu-nak korábban Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A magyar nők 1,5 gyereket szülnek életük során, míg az uniós tagállamokban átlagosan 1,57-et. A kormány célja az, hogy ez kettőre növekedjen, csakhogy a szakértő szerint erre szinte semmi esély nincs.

Borítókép forrása: Pexels.com