Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A The Guardian megfejtette, ki is valójában Soros György

A The Guardian megfejtette, ki is valójában Soros György

Az elmúlt évben szinte nem telt el nap, hogy ne jelent volna meg valamilyen cikk Soros Györgyről. Az arcával tele voltak a kormány bevándorlásellenes kampányai, nevét pedig gyakran emlegették olyan vezető politikusokkal kapcsolatban is, akik az ő alapítványainak köszönhetően jutottak ki külföldi egyetemekre.

Van, aki szerint Soros csak egy spekuláns, van akik úgy vélik, saját pártja van és gyakran emlegetik a „tervét” is, amit mindenki másként értelmez. A hatalmas érdeklődés mellett mégis elképesztően kevés alkalommal foglalkoznak azzal, mit is képvisel igazán Soros, és hogyan is látja ő a világot. A Guardian „long read” vagyis „hosszú olvasmány” rovata pénteken, a 87 éves, milliárdos üzletemberrel foglalkozott.

A „nyitott társadalom”

Daniel Bessner cikke szerint a milliárdosok többségével ellentétben, akik csupán közhelyeket hangoztatnak és ritkán állnak ki bármiféle polgári ügy mellett, a magyar származású filantróp éppen ez utóbbiak mellett harcol. Bessner értelmiségiként aposztrofálja Sorost, aki provokatív gondolkodóként amellett kötelezte el magát, hogy kozmopolita irányba terelje a világot, amelyben nem léteznének olyan jelenségek mint az éles jövedelemegyenlőtlenség és a rasszizmus. Határozott véleménnyel van a piacok határairól és Amerika hatalmáról, mind hazai, mind a nemzetközi környezetben.

„ Soros kudarcai nem csak az ő kudarcai, hanem egy egész társadalmi osztályé, ahogyan ők értelmezik és látják a világot”

–írja Bessner.

Az újságíró elemzése alapján Soros és az egész amerikai Demokrata Párt vezetősége szerint a szabad társadalom a szabad (bár szabályozott) piacokon múlik, de ez az állítás elbukott. A hidegháború vége óta eltelt évtizedek ugyanis azt bizonyították, hogy a kapitalizmus (egy valós egzisztenciális ellenség nélkül) aláássa a bizalom, az együttérzés és az empátia kultúráját, amelyen Soros egész „nyitott társadalma” múlik – így a jólét, a pénz mindig egy nagyon szűk réteg kezében marad.

Most éppen egy olyan elnök van az Egyesült Államok élén, aki eleve sok pénzt örökölt és jelenleg is a saját családtagjait igyekszik gazdagítani és éppen az ellenkezőleg cselekszik, mint ahogyan Soros szerint egy békés, egységes világ működhetne. Soros szerint inkább a gondolatok és az ötletek formálják a világot, mint a gazdaság.

Korai évek

A Soros család története talán még itthon is jól ismert. A filantróp 1930-ban született, Budapesten egy középosztálybeli zsidó családban. Ügyvéd édesapja ekkor még a Schwartz Tivadar nevet viselte – 1936-ban változtatta Sorosra a nevüket, hogy elkerülje az antiszemtita diszkriminációt. A náci megszállást a család csodával határos módon túlélte (a 13 éves Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette a Lupa-szigeten), majd Soros 1947-ben az Egyesült Királyságba emigrált és felvételt nyert a Londoni Közgazdasági Egyetemre. 1956-ban New Yorkba költözött ahol alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott egy évtizedig, a Wall Streeten. A hírnevet az 1992-es év hozta meg számára, amikor shortolta a brit fontot és olyan elképesztő profitot (több mint 1 milliárd dollárt) ért el, hogy onnantól már csak úgy hivatkoztak rá, mint az üzletemberre, aki

majdnem bedöntötte a Bank of Englandet.

Ezután megalapította a Quantum Befektetési Alapot,1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének.

A milliárdos törekvései

Soros ma már a világ leggazdagabb emberei közé tartozik (egészen pontosan 22. a Forbes listáján) csakúgy mint Mark Zuckerberg vagy Bill Gates, és az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb filantrópjaként is gyakran emlegetik. Zuckerberggel vagy Gatessel ellentétben azonban Soros az egész karrierjét a „nyitott társadalom” köré szervezte és az akadémikus filozófiát jelölte ki inspirációjaként. A kifejezéssel egyébként az angliai tanulmányai során ismerkedett meg, ahol személyesen is találkozott az ausztriai filozófussal, Karl Popperrel, akinek klasszikus műve a Nyitott Társadalom és Ellenségei (The Open Society and It’s Enemies). Popperhez hasonlóan Soros is úgy véli, hogy

az (akkor még) kelet-európai kommunista országok képviselik a „zárt társadalmakat”.

Az elmélet alapján a zárt társadalmak nem képesek alkalmazkodni a történelem változásaihoz, mivel az abban élő egyének elavult ideológiát követnek. A ’90-es évek elején Soros sokszor hangsúlyozta, hogy azoknak az embereknek, akik hosszú évtizedeken át „totalitárius rendszerekben éltek, szükségük van külső segítségre ahhoz, hogy megvalósíthassák a céljaikat”.

Az üzletember elképesztő vagyonát éppen ezért (jelenleg 7181 milliárd forint) főként civil szervezetekbe önti. A Soros alapítvány mellett megalapította a Nyílt Társadalom Alapítványokat (Open Society Foundations) és olyan szervezetek és folyamatok finanszírozásába kezdett, amik a

független médiáért, emberi jogok érvényesüléséért, és az egészségügyi, oktatási helyzet fejlődéséért küzdenek.

A Soros Alapítvány 2007-es megszűnése után Magyaroszágon a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának hazai tagja, a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány folytatja a szervezetek támogatását– de hasonló alapítványokat indított Lengyelországban, Csehországban és Bulgáriában is. A másik híres, Soros által alapított szervezet az 1991-ben létrehozott budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem (CEU). A filantróp 500 millió dollárt fektetett a globális menekültügyi válság enyhítésébe is, valamint évtizedek óta támogatja a dél-afrikai fekete diákok egyetemi tanulmányait. Elképzeléseiről összesen 14 könyvet publikált.

Borítókép forrása: AFP/Europress