Tovább nyílik az olló az állami és az egyházi iskolák között

Tovább nyílik az olló az állami és az egyházi iskolák között

Az elmúlt napokban szinte észrevétlenül jutott túl a parlament a költségvetés általános vitáján – a javaslat sem a Házban, de még a sajtóban sem kavart nagy hullámokat, jellegtelensége miatt. A 2019-es költségvetés viszi tovább az eddigi ügymenetet, azt majd az élet eldönti, hogy a tervekből mi válik valóra.

A jövő évi költségvetés egyik sarkalatos pontja, hogy tovább folytatódik az oktatásból a források kivonása – annak ellenére, hogy a magyar közoktatás színvonala most már bő egy évtizede romlik. Az elmúlt években olyan változások mentek végbe a magyar közoktatásban – iskolák, tankönyvkiadás államosítása –, amelyek tovább rontották az amúgy sem mindig versenyképes ismereteket nyújtó közoktatás színvonalát.

Reálértéken csökkennek az oktatási ráfordítások

Ezek után sok változást nem ígér a 2019-es költségvetés az oktatási szférának, igaz, a kormány nem is tett erre ígéretet; jövőre 2036 milliárd forintot költhetnek el az oktatási rendszerben az óvodától a felnőttoktatásig bezárólag – ez épp 36 milliárd forinttal magasabb az idei előirányzatnál. Mivel az infláció a kormány szerint 2,7 százalék lesz, a 36 milliárd forintos növekedés a reálérték megőrzésére sem lesz elegendő, reálértéken ez 2,6 százalékos csökkenést jelent.

A kormány négy alcsoportba sorolja az oktatási kiadásokat:

  • az alapfokú oktatás kiadásai 223 milliárdról, 252 milliárdra nőnek,
  • a középfokú oktatáséi 223 milliárdról 261 milládra,
  • a felsőoktatáséi 603 milliárd forintról 643 milliárdra emelkednek,

vagyis látszólag minden a lehető legnagyobb rendben.

Igen ám, de az oktatási büdzsé közel felét az egyéb oktatási kiadások között számolja el a kormány, ez pedig 941 milliárd forintról 879 milliárd forintra olvad. Az elnevezés megtévesztő, ebbe az „egyéb oktatásba” sorolják be például a Klebelsberg Központok támogatását, de az egyetemi kiadások egy kis része is ebben a csoportban van – vagyis az egyéb kiadások csökkentése mind a három szférát érinti.

Az egyházi iskolafenntartók jobban járnak

Egyértelműbb képet kapunk az oktatási pénzek elosztásról, ha megnézzük az állami és egyházi iskolafenntartók költségvetési támogatását. Az állami közoktatás finanszírozásért felelős Klebelsberg Központok jövőre 600,5 milliárd forintot költhetnek el az idei 591,8 milliárd forint után, vagyis 1,5 százalékkal többet, mint 2018-ban. Mint látható, a kiadások növekedése nem tart lépést az inflációval – vagyis azok reálértéken csökkenek, még akkor is, ha az év közepére tervezett 1,5 százalékpontos szociálishozzájárulásiadó-csökkentést is figyelembe vesszük. A mintegy 8 milliárd forint többlet nagyobb része (7 milliárd forint) a pedagógusok átminősítésével kapcsolatos béremelésekre megy el, a maradék kisebb programokra.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az országos szakképzési tanévnyitón a Szolnoki Mûszaki és Szakképzési Centrum udvarán 2017. augusztus 31-én. MTI Fotó: Mészáros János

A Klebelsberg Központokon kívül működik még egy állami iskolafenntartó, amely „Szakképzési Centrumok” névre hallgat, és az államilag fenntartott szakképző iskolákat kezeli. A Szakképzési Centrumokat a választásokig a nemzetgazdasági tárca felügyelte, az új kormány megalakulása után ezen intézmények az innovációs minisztériumhoz kerültek. A Szakképzési Centrumok az idei 145,6 milliárd forint után jövőre 150,4 milliárd forintot kapnak, itt a növekedés 3,2 százalékos, vagyis a várható inflációt azért meghaladja. A mintegy 5 milliárd forintos többlet szinte teljes egészében a bérek emelésére megy el.

Sokkal jobban járnak az egyházi, nemzetiségi önkormányzatok iskolafenntartói;

részükre az állam 229,8 milliárd forintot tesz félre az idei 193,9 milliárd forint után, vagyis ezen intézmények állami támogatása 18 százalékkal bővül. Az egyházi, nemzetiségi iskolák így 33 milliárd forintos többlettámogatást kapnak, ebből 1,6 milliárd megy a pedagóguséletpálya-minősítés miatti béremelésekre, 13,6 millió forint a nemzetiségipótlék-emelésre, míg 31,4 milliárdot a kormány egyszerűen támogatási többletként ad ezen iskoláknak. Ebben a plusz 31,4 milliárdban még nincs benne a hitoktatás 1,6 milliárdos többlete – igaz, hitoktatás nem csak az egyházi és nemzetiségi iskolákban folyik, hanem az államiakban is.

Plusz százmilliárd már ment 2016-ban az egyházi oktatásnak

Az Orbán-kormány évek óta több tízmilliárd forintos többlettámogatást adott az egyházi iskolafenntartóknak, azzal magyarázva ezt, hogy még az “elmúlt nyolc évben”, azaz 2010 előtt az egyházi közoktatást hátrányok érték a baloldali kormányok alatt. Bár ezt az állítást soha nem sikerült bizonyítani, a politikusok évek óta hitvitát folytatnak. Ha volt is ilyen megkülönböztetés az elmúlt években, ez a visszájára fordult. A kormány legutóbbi ilyen akciójára 2016 decemberének utolsó napjaiban került sor, amikor 118 milliárd forintot szórt szét a katolikus, ortodox, evangélikus és református egyházak között. A pénzt 2016 utolsó napjaiban nem tudták a kedvezményezettek elszámolni, erre 2017-2018-ban került sor, a pénz egy része egyházi épületek (templomok, bazilikák felújítását szolgálta), de legalább a pénz fele a projektlista szerint ezen egyházak által fenntartott oktatási intézményekhez került. Így alsó hangon plusz 50-70 milliárdot pumpáltak az egyházi iskolákba, ami önmagában nem baj, de közben ugyanezeket a forrásokat az állami iskolák nem kapták/kapják meg, így tovább nyílik az egyházi és az állami iskolák közötti támogatási olló.

A mesterséges megtermékenyítést is egyetemi támogatásként számolták el.

Nemcsak az egyházi oktatás, de a felsőoktatás állami ráfordításai is számottevően emelkednek, amit a kormány a költségigényesebb informatikai, műszaki- és természettudományos képzésben részt vevő hallgatók számának növekedésével magyaráz. Ám, ha a számok mögé nézünk, meglepő dolgokra bukkanunk. Az egyetemek, főiskolák jövőre 567 milliárd forintot kapnak – ez 5,5 százalékos, tehát infláció feletti növekedést jelent. A kiadások 22,5 milliárdos emelkedéséből 4,5 milliárd megy el a Testnevelési Egyetem új campusára, 2,5 milliárd az ELTE lágymányosi fejlesztésére. Ám itt számolták el azt a 4,9 milliárd forintot is, amit a kormány a mesterséges megtermékenyítések támogatására szavazott meg, bár a költségvetés indoklásából nem derül ki, hogy ehhez mi közük van a felsőoktatás hallgatóinak és oktatóinak.