Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nagyon megerősödtek az iszlám szélsőségesek Afrikában, és ezt Európa is megérezheti

Nagyon megerősödtek az iszlám szélsőségesek Afrikában, és ezt Európa is megérezheti

Az afrikai kontinensen elég gyakran zajlanak felkelések, zavargások, etnikai villongások és polgárháborúk. Az ilyen konfliktusok mellett azonban egyre inkább teret nyernek a különféle iszlamista szervezetek, amelyek már most is jelentős területeket tartanak az ellenőrzésük alatt Észak-Afrikában. Ez pedig hosszú távon Európára is hatással lehet: ha a régió országait nem sikerült stabilizálni, újabb migrációs hullám indulhat el Európa felé. 

Jelenleg is polgárháború dúl Dél-Szudánban, és a Közép-Afrikai Köztársaságban, a kontinens délnyugati országaiban pedig elsősorban kormányellenes felkelésekkel és zavargásokkal találkozhatunk. Azonban az elmúlt évtizedben új fejezet nyílt az afrikai konfliktusok terén: a Szaharától délre ugyanis fokozatosan megjelentek a Közel-Keletről ismert terroristacsoportok és azok szövetségesei. Ezt a jelenséget erősítette, amikor a Közel-Keletről kiszorított Iszlám Állam parancsnokai közül sokan Afrikába menekültek, ahol csatlakoztak a helyi iszlamista csoportokhoz.

Az Iszlám Államhoz és az al-Káidához köthető szervezetek elsősorban olyan instabil országokban tudtak gyökeret verni, ahol eleve gyakoriak fegyveres összetűzések, és a helyi kormányzatnak nehezére esik fenntartani a rendet. A terroristacsoportok megjelenése csak tovább rontott az itt lévő felforduláson, a helyzet súlyosságát és összetettségét Nigéria példáján érthetjük meg a legegyszerűbben.

Nigéria: a kettészakadt ország

A körülbelül 200 milliós lélekszámával Nigéria számít jelenleg Afrika legnépesebb országának. Csakhogy Nigéria meglehetősen kettős képet mutat: az ország déli részében pörög a gazdaság, fejlődik az ipar és itt találjuk a dinamikusan növekvő nagyvárosait is. Ezzel szemben a Szaharához közelebb fekvő északi terület elmaradott, szegény, nehezen megközelíthető, valamint ebben a régióban él az ország muszlim lakosságának döntő többsége.

Ennek fényében nem véletlen, hogy itt jelent meg a Boko Haram elnevezésű iszlamista csoport, amely 2009-től fokozatosan elfoglalt helyi településeket, ahol rendszeresen mészároltak le vagy ejtettek foglyul civileket. A Boko Haram akcióihoz eddig nagyjából 35 ezer haláleset köthető – ezzel a számmal pedig még az Iszlám Államot is túlszárnyalják.

Az elrabolt iskolások szandáljai Fotó: AFP/Europress

Emlékezetes volt például a Boko Haram 2014-es támadása, ennek során 278 diákot ejtettek foglyul Chibok városából, mintegy száz lány azóta sem került elő.

Az eltűntek többségét vélhetően megölték, erőszakkal hozzáadták a Boko Haram katonáihoz, vagy öngyilkos merényletek végrehajtására kényszerítették.

De még idén év elején volt hasonló támadás, ebben 110 diáklányt rabolt el a szervezet, később 91 túszt a hatóságoknak sikerült kiszabadítaniuk.

Bár a nigériai hadsereg ellentámadásba lendült, a szervezet tovább erősödött, és szép lassan egyre több területet hasított ki magának az ország északkeleti részében, amit a saját kalifátusuknak tartanak. Miután 2015-ben a Boko Haram szövetséget kötött az Abu Bakr al-Bagdadi által vezetett Iszlám Állammal, a régió 5 országa – francia, brit és amerikai támogatással a hátuk mögött – támadást indított a terroristacsoport ellen. Ennek nyomán a Boko Haram 2015 áprilisára kiszorult ugyan a térség nagyobb városaiból, ám a szervezetet nem sikerült felszámolni.

A terroristák megtalálták a nyerő taktikát

A Boko Haram az elmúlt években a Csád-tó környékén volt a leginkább aktív. Azért itt, mert bár a tavat négy ország is körülveszi (Csád, Kamerun, Niger, Nigéria),

a terület valójában senki földjének számít.

A Boko Haram által közzétett videofelvételből kivágott kép Fotó: AFP/Boko Haram/Europress

Így a Boko Haram szinte ellenállás nélkül képes volt az ellenőrzése alá vonni a környéket, mégpedig különösen erőszakos módszerekkel: Fosztogatják a falvakat, mészárlásokat rendeznek, és helybélieket rabolnak el, akiket arra kényszerítenek, hogy a szervezetben szolgáljanak. Ahogyan a Boko Haram egyre erőszakosabbá vált, a szervezetből több kisebb csoport is kivált, amelyek adóért és újoncokért cserébe védelmet és bizonyos szintű stabilitást nyújtanak a kiszolgáltatott helyieknek. Vagyis:

mivel nincsen erős központi kormányzat a régióban, az így keletkezett űrt különféle terroristacsoportok kezdték el kitölteni.

A probléma azonban itt nem áll meg: a helyiek terrorizálásán és kizsákmányolásán alapuló taktika nemcsak a Csád-tó környékén működhet, hanem a 3 millió négyzetkilométer kiterjedésű Száhel-övezet szinte egészében. A nehezen megközelíthető, hatalmas kiterjedésű régió ugyanis nagyon hasonló adottságokkal rendelkezik.

Forrás: www.africacenter.org

Az iszlám fundamentalisták észak-afrikai erősödése nagyjából négy okra vezethető vissza:

  • A lakosság túlnyomó része muszlim
  • Rendszeresen előfordulnak etnikai villongások
  • Az egész régióban problémát jelent az éhezés, szinte folyamatosan élelmiszerhiány van
  • Gyakorlatilag semelyik helyi államnak nincs befolyása a régióban

Néhány éve ugyanezen okok miatt tudott az al-Káidához köthető terroristacsoport területeket szerezni Maliban, ahol végül a francia hadsereg egy 10 hónapos missziót követően tudta visszaszorítani a sivatagba az iszlamista milíciákat. De ugyanez történt a polgárháborúba belerokkant Líbiában is, ahol az ország gyakorlatilag több részre esett szét, amit a különféle milíciák tartanak kézben. Líbiában az ISIS-nek sikerült sejteket létrehoznia, rendszeresen érkeznek hírek terrortámadásokról.

Újabb menekültáradat indulhat el Európa felé

De a krízis nem csak Afrikában okozhat gondot, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) vezetője áprilisban figyelmeztetett, hogy a krízishullám hamarosan Európát is elérheti. David Beasley szerint a néhány évvel ezelőtti első migrációs hullámnál sokkal keményebb helyzettel nézhetünk szembe:

„Ha Európa azt gondolja, hogy a szíriai háborús övezetben élő 20 millió ember problémát jelent, akkor ideje szétnézni egy kicsit a destabilizált afrikai Száhel-övezetben, ahol körülbelül félmilliárd ember él”

– nyilatkozta akkor Beasley, aki szerint a terrorcsoportok azon dolgoznak, hogy újabb menekülthullámot indítsanak el Európa felé.

Menekülteket szállító hajó a líbiai partok előtt Fotó: MTI/EPA

Bár az amerikai és francia hadsereg az utóbbi években megnövelte jelenlétét a Száhel-övezetben lévő bázisain, az elég jól látszik, hogy légicsapások és a különleges erők bevetése önmagában még nem fogja megállítani az iszlamista terroristák terjeszkedését Afrikában. Ehhez a régió országainak megerősítésére, infrastruktúra-fejlesztésre és stabilitás általános növelésére lenne szükség – ami nem egyszerű feladat, hiszen mégiscsak a világ talán legelmaradottabb vidékéről beszélünk.

Borítókép: a Boko Haram Afrikában. Fotó: AFP/Europress