Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Bürokráciacsökkentés Fidesz módra: elszállt a létszám és a kiadás

Bürokráciacsökkentés Fidesz módra: elszállt a létszám és a kiadás
  • 2019-ben várhatóan 66 ezer fővel többen dolgoznak majd az államigazgatásban, mint 2010-ben, ez bő 1600 milliárd forinttal kerül többe az adófizetőknek.
  • Az elmúlt kilenc évben több látványos bürokráciacsökkentő intézkedést hozott a kormány, minden eredmény nélkül.
  • Néhány intézet valóban megszűnt, de újak jöttek a helyükbe, és kevesebben sem lettek a köztisztviselők.

A 2019-es költségvetés számai szerint jövőre a minisztériumokban és a háttérintézményeikben 560 603 fő dolgozik majd – ez 3983 fős növekedés az idei évhez képest és 66 443 fős bővülés 2010 december 31-éhez képest, amit költségvetési szempontból az egymást követő Orbán-kormányok nullpontjaként tekintünk. Az elmúlt nyolc-kilenc évben hatalmas változások mentek végbe az államigazgatásban, több száz szervezet tűnt el és születtek újak. Azonban ezek eredőjeként sem olcsóbb, sem kisebb nem lett a közigazgatás: 2010-ben még az összes költségvetési kiadás 15,3 százaléka ment el az állam működésére, 2019-ben pedig már 18,1 százalék lesz, pedig időközben a torta jóval nagyobb lett.

Százmilliárdokkal ugrott meg a kiadás

Az állam működési kiadásai jövőre már 3612 milliárd forintra rúgnak, szemben a 2010-es 2068 milliárd forinttal – vagyis 1544 milliárd forinttal többre, ami 75 százalékos növekedést jelent. Beszédes, hogy 2010-ben a GDP 7,6 százaléka ment el bürokráciára, míg 2019-ben lényegesen több, a GDP 8,2 százaléka lesz ugyanez – mindez a kormány adataiból derül ki.

Vagyis akármelyik mutatót nézzük, a magyar állam nemhogy olcsóbban, hanem lényegesen drágábban működik, mint nyolc évvel ezelőtt, és a hatékonysága semmit nem javult.

Az államigazgatás működésének hatékonysága annak ellenére nem nőtt, hogy bizonyos szolgáltatások az internetnek és az elektronikus ügyintézésnek köszönhetően szélesebb körben lettek elérhetőek, ám ez a technológiai fejlődés nem hozta meg a kívánt kiadáscsökkentést.

A 2010-ben hatalomra került kormányzat az erős állam ígéretével vette át a hatalmat a világgazdasági és a magyar gazdasági válságban bukdácsoló Bajnai-kormánytól. Az erős államot a kormány 2010-ben nem annyira a klasszikus konzervatív, hanem inkább baloldali megközelítésben teljesítette, vagyis a centralizáció növelésében látta a megoldást. Így rendeltek a minisztériumok alá néhány év leforgása alatt 145 ezer tanárt, 84 ezer orvost és mintegy 10 ezer tűzoltót, akik a kormányfelügyelet alatt katasztrófavédőkké vedlettek. De ha ezt a 242 ezer közszolgát lehántjuk a kormányzati statisztikából – hiszen őket nem lehet a bürokrácia részének tekinteni –, akkor is 66,4 ezerrel többen dolgoznak a kormánynak, mint 2010 végén.

Rendőrállamot épített a kormány

Nagyon kevés olyan intézményt találunk, ahol kevesebb bürokrata dolgozna. Az egyik ilyen az országgyűlés igazgatása, ahol a 2010-es 1271 fővel szemben jövőre 1223 fő dolgozik, igaz, ebbe nem tartozik bele az Országgyűlési Őrség 455 fős létszáma, amelynek 2010-ben még híre-hamva sem volt, hanem egy alakulat volt a rendőrség számtalan testülete között. A rendvédelmi szervezetek egyébként látványos növekedésen mentek keresztül az elmúlt években: a rendőrség létszáma 8600 fővel 51,8 ezer főre emelkedett, de a büntetés-végrehajtásban is már 4000 fővel többen dolgoznak ma, mint 2010-ben. Ezzel párhuzamosan a terrorelhárítás létszáma megduplázódott, és a polgári titkosszolgálatoknál is ezer fővel nőtt a létszám, így ma már a három szolgálatnál több mint 4300-an dolgoznak.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az egyetlen üdítő kivétel a Pénzügyminisztérium

Míg minden minisztérium minden egyes költségvetési intézménye hízókúrán esett át az elmúlt nyolc évben, egy üdítő kivétel akad: a nemzetgazdasági tárca, ma már újra Pénzügyminisztérium háttérintézményei. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a vámparancsnokság összeolvadásával létrejött a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), ahol az integráció a létszám csökkenését hozta magával. Ezzel párhuzamosan az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően a NAV hatékonysága nőtt. A NAV-nál ma 21,1 ezren dolgoznak, ami 1351 fős létszámcsökkenést jelent a két elődintézményhez képest. A másik PM alatt működő intézmény, ahol csökkent a létszám a Magyar Államkincstár, itt 2019-ben 6500-an dolgoznak majd, ami 1500 fős létszámcsökkenést jelent nyolc év alatt. A létszám úgy tudott apadni, hogy közben a kincstárba olvadt a nyugdíjigazgatás teljes apparátusa.

Különbséget kell tenni a beolvadó és a véglegesen megszüntetett intézmények között: az elmúlt években a földhivatalokat, a munkaügyi hivatalokar, a közlekedési hatóságot a kormányhivatalokba, kormányablakokba integrálták, ezért nőtt meg jelentősen a kormányhivatalok apparátusa. A véglegesen megszüntetett intézmények között olyan hivatalokat találunk, amelyek valamilyen módon akadályozták a kormány centralizációs terveit: így például az önálló Költségvetési Tanács, ahol 38 elemző dolgozott – viszont cserébe nem őrködik senki a kormány költségvetési politikáján.

Eltűnt a környezetvédelem és az NFÜ

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) volt felelős az uniós pénzek elosztásáért – ám az NFÜ feletti irányításban a kormánynak osztozkodnia kellett Brüsszellel, ami ugyan megfelelt az idegenszívű baloldali kormányoknak, de nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Az egykori 503 NFÜ-s alkalmazott munkáját ma mintegy 1500 közalkalmazott végzi a minisztériumokban – ráadásul láthatóan rosszabbul. Míg ugyanis az NFÜ-s időkben néhány tízmilliárd forintos értékben akadtak fenn uniós támogatások a rendszeren, ma már százmilliárdos csalásgyanús ügyletekre bukkant az unió illetékes hivatala. Az érem másik oldala, hogy az új intézményrendszer sokkal gyorsabban hívta le az uniós támogatásokat – megint más kérdés, hogy ezeket mennyire ésszerűen költötték el.

Az NFÜ mellett olyan, társadalmilag hasznos intézmények szűntek meg, mint a komplett állami környezetvédelmi felügyelet, a minisztériummal együtt, de a 2010-es Orbán-kormány egyik első intézkedése volt az Egészségbiztosítási Felügyelet bedózerolása is, amelynek feladata az orvosi ellátásokkal kapcsolatos biztosítotti panaszok kivizsgálása volt.

Az új kormány nemcsak intézményeket szüntetett meg, de külön kis birodalmakat hozott létre: az egyik legjelentősebb a Magyar Művészeti Akadémia, de működik ma már Nemzetstratégiai Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, külön intézete van a Nemzeti Örökségnek vagy a nyelvstratégiának is – mindezt természetesen a bürokráciacsökkentés jegyében.

Gyakori megoldás, hogy a minisztériumok úgy tüntetik el a bürokratákat, hogy kiszervezik őket a versenyszférába – az államigazgatáson belül több ilyen cégháló működik. Az egyik legnagyobb veszteséget a külügy kereskedőházai jelentik, ahol mintegy 200 alkalmazott több tízmilliárd forintos veszteséget hozott össze néhány év alatt. De külön cége van az államnak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, az informatikai szolgáltatások szervezésére, vásárlására – ezekben a cégekben éves szinten száz milliárd forintok fordulnak meg úgy, hogy még a statisztikai létszámot sem növelik az alkalmazottak.

Forrás: 2010-es zárszámadás, 2019-es költségvetési terv