Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A kutyák beszélnek, de csak azoknak, akik képesek meghallgatni őket

A kutyák beszélnek, de csak azoknak, akik képesek meghallgatni őket

Kiss Judit, Szebeni Péter (szerk.): Tya – Kutyantológia

Miről szól:

A májusi 14. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra jelent meg a 5panels csapat legújabb antológiája, a Tya – Kutyantológia (amely az egy évvel korábban kiadott Cska – Macskantológia szellemi örököse, kvázi folytatása). Nevéből fakadóan kutyákról szóló történetek olvashatók benne, összesen 10 hosszabb-rövidebb vicces, drámai vagy elgondolkodtató sztori az ember legjobb barátairól.

Fotó: Csóti Rebeka

Kik írták:

A hazai képregényalkotókat tömörítő 5Panels csapata. Többek között az ő nevükhöz fűződik az Epicline című képrgénysorozat, amely két éve azzal próbálkozozott, hogy havi rendszerességű magyar kiadvány legyen az újságosoknál.

Kinek ajánljuk:

Zsáneréből adódóan azoknak, akik szeretik a képregényeket, azon belül is akiket a magyar szerzők munkája is érdekel, de leginkább azoknak, akik nem csak a szuperhősöket keresik az ilyen kiadványokban. Teljesen laikusoknak is jó belépő, hogy rádöbbenjenek, nemcsak spandexek jelenhetnek meg az ilyen paneleken.

Fotó: Csóti Rebeka

Miért olvassam el:

Pádár Ádám előszavából kiderül, hogy ez kutyaszerető emberek kötete kutyaszerető embereknek, és ezen viszonyrendszerek sokszínűségét kívánja bemutatni a Tya – Kutyantológia. Minden alkotó a saját szűrőjén keresztül láttatja egy vagy több érdekes jellemzőjét az ember legjobb barátjának. A kötet jól ugorja meg azt is, ami az ilyen antológiakötetek rákfenéje, hogy túlságosan heterogén, vagyis a benne lévő történetek minősége hullámzó. A legtöbb sztori ugyanis olyan, hogy csak egy apró hangulatra, érzésre reflektál, és a párpaneles/pároldalas történet csupán valami tanulság megfogalmazására fut ki.

Ebből fakadóan a kötet rendező elve az is lehetett volna, hogy a magyar nyelvben oly gazdagon megtalálható kutyákkal kapcsolatos közmondások köré épül („Amikor a farok csóválja a kutyát”, „A kutya is jó dolgában veszik meg”, „Késő bánat ebgondolat” stb.), de ehelyett a legtöbb történet sokkal filozofikusabb lett. A Tom Edison loncsos kutyája például Kurt Vonnegut novellájából inspirálódott, és igazán sokrétű sztori, míg az utolsó Elsie című mű, amely a világháború egy kutyakatonájáról szól, méltó lezárása a kötetnek, kellő drámaisága kerül minden szájbarágást és igazán megható.

Fotó: Csóti Rebeka

Az egyetlen, ami kilóg a többi közül, az a Rossz kezekben című történet, ami inkább olyan, amit szívesen olvastam volna tovább külön kötetben, hiszen az antropomorf kutyák kémsztorija inkább csak egy epizód, ami önmagában lóg a levegőben.

Bár a cikk címe (A kutyák beszélnek, de csak azoknak, akik képesek meghallgatni őket) nem az antológiából, hanem Ferit Orhan Pamuk Nobel-díjas írótól, a török posztmodern irodalom vezető alakjától származik, de ugyanazt a jelenséget járja körül a Tya – Kutyantológia is. Kellemes csalódás, mert a témát nem csöpögősen, giccsesen, mételygősen érinti, ez egy

ebkedvelőknek szóló képregény, de mégsem a kutyás videókat tonnaszám fogyasztókat célozza meg.

Fotó: Csóti Rebeka

Kiss Judit, Szebeni Péter (szerk.): Tya – Kutyantológia

Szerzők: Pádár Ádám + Koska Zoltán, Magyar Sándor + Kasza Magdolna, Kiss Judit + Krisz Pádár Ádám + Gresz Dóri, Szebeni Péter + Kiss Judit, Madarász Gergely, Kobor Róbert + Tebeli „Brazil” Szabolcs, Puskás Szabolcs + Halmi Zsolt, Tóth Lili, Nagy Marci.
Oldalszám: 136 oldal
Megjelenés: 2018. május 13.

 

További könyvajánlók, recenziók ITT.