Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Már nem olyan vonzó a külföldi munka a magyaroknak

Már nem olyan vonzó a külföldi munka a magyaroknak

Sokkal kevesebb magyar akar külföldön dolgozni, mint négy éve és Magyarország iránt is kevésbé érdeklődőek a külföldi munkavállalók.

A Boston Consulting Group (BCG) és a The Network által készített nemzetközi kutatás keretében Magyarországon a Profession.hu és a BCG 12 443 munkavállalót kérdezett meg. A felmérés eredménye szerint a magyaroknak csak a 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költözne külföldre dolgozni. Magyarországon a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is szignifikáns, a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal, míg a magasan képzetteknek most 37 százaléka költözne külföldre, ellentétben a 2014-es 65 százalékkal.

A 20 év alattiak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ami meghaladja a globális átlagot. A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy a magyar átlagnál (35 százalék) többen mennének külföldre munkát vállalni az IT és technológiai szektorban dolgozók közül (46 százalék), az üzleti adminisztrációból (44 százalék) és a médiából (43 százalék). A doktori fokozattal rendelkezők szintén ide tartoznak, közülük 40 százalék költözne külföldre, dolgozni.

A felmérés szerint egész Kelet-Európában csökkent az elvándorlási szándék, míg 2014-ben még a globális átlagnál nagyobb mértékben terveztek külföldi munkavállalást ebben a régióban. A tanulmány szerint a változás oka, hogy a kelet-európai országok gazdaságai megerősödtek és a korábbiaknál sokkal jobb munkalehetőségeket teremtettek az itt élők számára.

Még mindig London a legnagyobb mágnes

„Globálisan az emberek 57 százaléka lenne hajlandó a jobb munka érdekében külföldre költözni, ami ugyan magas érték, de közel 7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2014-ben, amikor az előző hasonló felmérés készült,” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti vezető szakértője. A változás elsődleges oka a kutatás szerint az lehet, hogy sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán. Az Egyesült Királyság vonzereje a Brexit miatt csökkent, így az Egyesült Királyság a második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest Svájc vonzereje is halványult.

Németország lett a második legnépszerűbb desztináció az USA után. Németország nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alattiak között is a második legnépszerűbb célország, mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében. A Brexit ellenére London még mindig az első a városok rangsorában, megelőzve New Yorkot és Berlint is. Ezen városok mellett egyre inkább előre lépnek olyan központok is, mint Dubai, Abu Dhabi, vagy Hong Kong, amelyek népszerűsége az elmúlt négy évben szignifikánsan nőtt.

Mire vágynak a munkavállalók?

A tanulmány a munkavállalóknak a munkáltató felé való elvárásait is vizsgálta. A felmérést végzők azt találták, hogy a munkahelyi elégedettségre vonatkozó tényezők országonként és régiónként eltérőek, de a munkavállalók világszerte fontosabbnak találták a jó kapcsolatot a kollégákkal, a munka és az élet egyensúlyát, a jó kapcsolatot a főnökükkel, a munkahelyi tanulás lehetőségét, a karrier kilátásokat és a munkáltató pénzügyi stabilitását, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik legfontosabb tényező lett. Magyarországon is csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, megelőzi a munka és élet egyensúlya, a jó kapcsolat a kollégákkal és a munka elismerése. A fizetést követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása.