Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Magyarország felszíni vizeinek kevesebb mint ötöde van jó állapotban

Magyarország felszíni vizeinek kevesebb mint ötöde van jó állapotban

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ma publikálta legfrissebb jelentését, amelyben az európai felszíni vizek állapotát vizsgálta. A beszámoló sokkol: az európai felszíni vizek kevesebb mint fele (40%) egészséges,  Magyarország még rosszabb a helyzet, vizeink kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. Bár már 18 éve érvényben van az Európai szabályozás, a tagállamok csak húzzák az időt. Ha Magyarország vizeinek állapota a jövőben sem javul, esetleg tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A földön található gerinces fajok édesvízi populációja 81 százalékkal csökkent 1970 óta, Magyarországon a tiszavirág-állomány is jelentősen mérséklődött.

Az Európai Unió tagállamai 2000-ben már letették a voksukat egy erős szabályozás mellett. A folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célzó Víz Keret Irányelv (VKI) elfogadásával az államok vállalták, hogy megakadályozzák a vizeink további pusztulását, érdemben javítják azok állapotát 2015-ig, legkésőbb 2027-ig.

Az EU tagállamai nem veszik komolyan a vizek védelmét

Az utóbbi három évben szinte alig történt előrelépés ezen a téren, sőt, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a tagállamok figyelmen kívül hagyják az előírásokat, egyáltalán nem törekednek arra, hogy megvalósítsák azokat.

“Édesvizeink állapota sokkoló.

Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan. Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat” – mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője.

Duna ráckevei ága
MTI Fotó: Földi Imre

A jelentés több mint 130 000 európai víztestet vizsgált, többek között folyókat, tavakat, vizesélőhelyeket, part menti és a felszín alatti vizek állapotát mérte fel. Ahogy írtuk, a vizek ökológiai minősége csak 40 százalékban éri el a „jó” minősítést, a kémiai vízminőség pedig csak 38 százalékban jó. Hazánkban még rosszabb a helyzet, a jelentés szerint felszíni vizeink mindössze ötöde, azaz 20 százalék jó minőségű.

A helyzet csak egy kicsivel jobb a felszín alatt

Európában csak Skandinávia északi részén, Skóciában, Észtországban és egyes mediterrán területeken jó a minőség, igaz, ott kiemelkedően.

Nem úgy az alföldi helyzetű vizek és a nagy folyók alsóbb szakaszainak esetében – ez jellemző hazánkra is. Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak.

Fotó: Veres Viktor

A felszín alatti vizek ugyan jobb minőségűek, mennyiségi és kémiai szempontból is, de így is az EU utolsó öt tagállama közé tartozunk. Egyelőre. Hazánk felszín alatti vizei is könnyen veszélybe kerülhetnek, ha például túlhasználják azokat, vagy a vizesélőhelyek tovább romlanak.

“A víz mindenkit és mindent érint. Ha kormányaink nem változtatnak radikálisan hozzáállásukon,

az emberek, a természet és a gazdaság fogja megfizetni ennek árát”

– fogalmazott Andreas Baumüller.

Minimálisra csökkenhet a tiszavirág állomány

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője szerint az EU vízpolitikája megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást.

“A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére” – mondta Gruber Tamás.

Nagy Ugrás a vizeinkért

Korábban mi is írtunk az Európai Nagy Ugrás kezdeményezésről, amely 2005-ben azért jött létre, hogy a vizeink állapotára, és a Víz Keret Irányelv fontosságára felhívja a lakosság figyelmét. Az akció most vasárnap lesz, július nyolcadikán Európa-szerte százezrek ugranak egyszerre vízbe, hogy ezzel jelezzenek a döntéshozóknak: nekik fontos vizeink jövője.

“Vizeink jövője veszélyben van, és a védelmüket szolgáló Víz Keret Irányelv idén górcső alá kerül. Most tehát minden eddiginél fontosabb, hogy jelezzük döntéshozóinknak, mi kiállunk vizeinkért! Hallassuk a hangunkat, és csobbanjon az ország július 8-án délután 3 órakor” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A vizek állapota önmagában is aggasztó, de a rossz minőség miatt a jövőben a vízpartok emblematikus fajai és élőhelyei is veszélybe kerülnek, Magyarországon például minimálisra csökkenhet a tiszavirág állomány.

Fotó: Veres Viktor

Bár az idei rajzást (is) elnézve még nem éreztük ezt, a megfigyelések szerint csökken a kérészállomány, ezért is fontos lenne javítani kell vizeink állapotát.

A Duna ártereinek több mint két harmada elveszett

Fontos lenne biztosítani a folyók szabad folyását is, a szabályozások ugyanis rendkívüli módon megváltoztatták a természeti adottságokat, a Duna például a teljes vízgyűjtőjén ártereinek 68%-át elvesztette.

Magyarországon egyébként a 23000 négyzetkilométernyi ártér alig 1500 négyzetkilométerre csökkent.

A Tisza hazai szakasza 1212 km-ről 729 km-re, a Dráva 409 km-ről 232 km-re rövidült. Az ártéri korábban még Magyarország 19 százalékát fedték le, mára az 1 százalék alá csökkent.

Ezek az átalakulások drasztikusan megváltoztatták a folyók környezetét, a szűk ártér egyre nehezebben tudja biztosítani az élőhelyek gazdagságát, nehezíti az árvízlevezetést, és a lakosságnak is kevesebb lehetősége, tere van élvezni a vízpartot.

A WWF Magyarország mg 2016-ben tette közzé legutóbbi Élő Bolygó jelentését, amelyben riasztó állapotokat festett fel a egyes állatpopulációkról. Az akkori kutatási adatok szerint a

Földön található gerinces fajok populációi 58%-kal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81%-al csökkentek az 1970-es adatokhoz képest.

 

Víz Keret Irányelv

A Víz Keret Irányelv az EU egyik legprogresszívebb környezetvédelmi szabályrendszere. Ott, ahol a VKI-t megfelelően alkalmazták, bizonyítottan el is érték a szabályozás által kitűzött célokat, vagyis jobb lett a vizek állapota, úgy, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági elvárásokat is egyensúlyban tartották. A VKI jelenleg egy felülvizsgálaton esik át, amely a szabályozás relevanciáját, hatékonyságát, összefüggéseit és hozzáadott értékét tanulmányozza. A vizsgálatokba bevonják majd a döntéshozókat és a társadalmat is, ez utóbbi várhatóan szeptemberben kezdődik.