Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Keleti nyitás: a kereskedőházak feltörték a malacperselyt

Keleti nyitás: a kereskedőházak feltörték a malacperselyt
  • A keleti (meg minden egyéb irányú) nyitásokat bonyolító kereskedőházakért felelős cégek összességében 96 millió forintos mínusszal zárták a 2017-es évet.
  • A három cég együtt 1,8 milliárd forint bruttó fizetésért tartott 206 alkalmazottat, így a havi átlag bruttó fejenként 700 ezer fölé jön ki.
  • A központi cég visszafizette 5 milliárd forintos tartozását a külügyminisztériumnak, cserébe lepusztított 4,2 milliárdot a bankszámlájából, amit amúgy a Matolcsy/Mészáros-közeli MKB-nál vezet.
  • A három cégnek 8 milliárd forint bevétele volt a külügyminisztériumtól és egymástól.
  • A környező országokban (esetenként a határtól pár méterre) működő irodákra kétszer annyit költöttek, mint 2016-ban.

7,3 milliárd forintról 3,1 milliárdra olvadt a keleti (meg az iránytű többi égtája felé eső) külkereskedelmi nyitásért felelős kereskedőházak központi, állami cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. bankbetétje 2017-ben – derül ki a cég megkésve közzétett éves beszámolójából. Ez 4,2 milliárd forintnyi, másképp 58 százalékos csökkenés a 2016. végi állapothoz képest. Az MNKH egyébként a Matolcsy György miniszterelnöki jobbkéz és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki jóbarát körébe privatizált MKB-nál vezeti a számláit.

Az MKB-t 2014-ben vásárolta fel az állam. A bankot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szanálta, újjászervezését jegybanki alelnökként Matolcsy védence, Balog Ádám vezényelte le, aki a bank 2016-os eladása után vezérigazgatója lett. Jelen állás szerint az MKB 45 százaléka a Metis Magántőkealapé, amiről nem tudni, kinek a pénze van benne, de 2017 júniusa óta a Konzum Alapkezelő kezeli, aminek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, miniszterelnöki jóbarát. Az MKB 10 százaléka a Pannónia Nyugdíjpénztáré, 15 százaléka a munkavállalóké (köztük a vezérigazgatóé, Balog Ádámé), 20,19 százaléka a Bankonzult Kft.-é (vagyis Szemerey Tamásé), 9,81 százaléka a Promid Invest Zrt.-é, ami Balog Ádám cége.

Rossz hír, hogy az MNKH újra veszteségbe fordult, a 2017-es évet adózás után 79 millió forintos mínuszban zárta. 2016-ot sikerült 170 milliós plusszal abszolválni, mondjuk ez kivételes év volt, 2015-ben 6 milliárd forintos mínusszal zártak, 2014-ben 2,4 milliárd mínusszal. Egyébként 2017-ben pont azt a 4,2 milliárdot vették ki a malacperselyből, amit a megelőző évben oda bepakoltak.

Az MNKH vezetésének amúgy az az álláspontja, hogy a cégnek nem dolga nyereségesnek lenni, a feladatuk a magyar kis- és közepes vállalkozások külpiacokra segítése és a külgazdasági kapcsolatok építése.

2,7 milliárd ment el a külföldi irodákra

A megtakarítás feléléséhez hozzátartozik, hogy az MNKH 2014 óta 5 milliárd forinttal tartozott a felügyeletét ellátó külügyminisztériumnak. A tartozás 2017 végén járt le, az MNKH 3,2 milliárdot – a beszámoló állítása szerint – egy összegben, határidő előtt visszafizetett, a maradékot 2018 első munkanapján törlesztette.

Az MNKH kiadásai között a törlesztés utáni legnagyobb tételt a külföldi képviseleti irodák finanszírozása jelentette, erre 2,7 milliárd forintot költöttek, 16 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A cég összesen 3,7 milliárd forintért vásárolt mindenféle szolgáltatást (a képviseleti irodák működtetését is ezek közt könyvelik el), a legnagyobb tételek:

  • 241 millió reklámra (36 százalékkal több, mint 2016-ban),
  • 216 millió jogi költségekre (46 százalékkal több, mint 2016-ban),
  • 166 millió szakértőkre (46 százalékkal több, mint 2016-ban),
  • 113 millió bérletre (pont annyi, mint 2016-ban).

Viszont jóval kevesebbet költöttek például telefonálásra és internetezésre, postára, továbbképzésekre, igaz, ezek csak pár milliós, pár tízmilliós tételek.

A kiadási oldalon vastag szeletet képviselnek a fizetések, összesen 1,1 milliárdot költöttek „személyi jellegű ráfordítások” címszó alatt, ebből 200 milliót tettek ki a járulékok, vagyis 900 millió volt a dolgozóknak kifizetett összbruttó. A beszámoló tanúsága szerint 2017-ben átlag 110 ember dolgozott az MNKH-nál, szóval a havi bruttó átlagfizetés bő 680 ezer forintra jön ki. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a vezető tisztviselők (Oláh Zsanett vezérigazgató és Kun Gábor cégvezető) éves járandósága 55,2 millió forint volt.

Volt egy kis tili-toli a könyvelésben

Ami a bevételi oldalt illeti, az MNKH nettó árbevétele 1,2 milliárd forint volt, ami szinte teljes egészében szolgáltatások értékesítéséből folyt be. Ez alatt azt kell érteni, hogy az MNKH közszolgáltatási szerződés keretében bedolgozott a külügyminisztériumnak 810 millió forintért (ezt nyugodtan tekinthetjük költségvetési forrásnak), illetve a leányvállalatainak nyújtott ügyviteli, irodai szolgáltatásokat (mivel az egész MNKH-csoport gyakorlatilag közpénzből üzemel, ezt is nyugodtan tekinthetjük költségvetési forrásnak).

2016-ban egyébként az MNKH-nak még 5,5 milliárd forint árbevétele volt szolgáltatások nyújtásából, persze nagyrészt a külügyminisztériumtól. Az 5,5 milliárd nagy részét ugye 2017-ben bukták, de nem kell őket félteni, 3,7 milliárdhoz jutottak „egyéb bevétel” gyanánt a külügyminisztériumtól, csak ezúttal „támogatási szerződések” formájában. Szóval

a könyvelési tili-tolit figyelmen kívül hagyva szűk 5 milliárd forintnyi közpénzt

kaptak, félmilliárddal kevesebbet, mint 2016-ban.

Nem véletlen, hogy a kormány mélyen hallgat a keleti nyitás sikeréről

2017 végén egyébként bezártak kilenc kereskedőházat, ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában. Ugyanakkor közbeszerzést írtak ki Oroszországban és Japánban megnyitandó képviseletekre. Az USA-ban is nyitottak volna kettőt, de ezeket a külügyminisztérium 2018 tavaszán forráshiányra hivatkozva megtorpedózta.

A határ menti irodákra kétszer annyit költöttek, mint 2016-ban

A környező országokban 22 darab képviselet működik, egyik-másik szó szerint egy köpésre a magyar határtól. Ezek nem az MNKH Zrt. alá tartoznak, hanem annak leánya, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. alá. A határ szlovén oldalán például Héra József fideszes önkormányzati képviselő viszi az irodát, Romániában az RMDSZ-hez közeli emberek. 2018 elején, még a választások előtt gyorsan szétdobtak köztük egymilliárd forintot.

Egy fideszes képviselő külföldi kereskedőházat nyert

Ami ezt a céget illeti, pénzügyei hasonlóan alakultak, mint az anyavállalatáé, csak kicsiben. Veszteséges volt, de nem nagyon, adózás után az évet 25 millió forint mínuszban zárták. A malacperselyt ez is feltörte, bankbetétje majd’ felére apadt, 258 millióról 136 millióra.

A kft.-nek 780 millió forint bevétele volt a külügyminisztériumtól támogatási szerződés, illetve 16 millió közszolgáltatási szerződés alapján. Ahogy az MNKH Zrt. esetében, a könyvelést 2016-ban még máshogy oldották meg, akkor 857 milliót kaptak közszolgáltatási szerződés alapján.

A kiadási oldalon

a legnagyobb szeletet a képviseleti irodáknak szolgáltatás címszóval kifizetett pénz képviseli, erre 415 milliót költöttek,

majdnem kétszer annyit, mint 20016-ban. A kft. összesen 605 millióért vásárolt szolgáltatásokat, az irodákon túl elment 102 millió szakértőkre, 30 millió jogi költségekre, 12 millió utazásra, hogy csak a legnagyobb tételeket említsük.

Forrás: Facebook/Kozma Mónika

Az alkalmazottakra összesen 180 millió forintot költöttek, ebből 147 millió volt az emberek bruttó fizetése. Az átlagos munkavállalói létszám 22 volt, szóval az átlagos havi bruttó fizetés 550 ezer forintra jön ki, valamivel kevesebbre, mint az anyacégnél.

A cég, amin csak átfolyik a pénz, de legalább az alkalmazottak jól keresnek

Az MNKH-csoport harmadik tagja az MNKH Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft. A másik két céggel ellentétben ez nyereséggel zárta a 2017-es évet, sőt még a bankba is rakott nem kevés pénzt. A cég 18 millió forintos adózott eredménnyel zárt, ez persze úgy üzleti eredmény, hogy a külügyminisztériummal és a többi MNKH-céggel üzletelt. A bankbetétjét 85 millió forintról 479 millió forintra növelte, ez 463 százalékos változás. Mindemellett még arra is futotta, hogy adjon kölcsön félmilliárd forintot (rövid lejáratra) anyacégének, az MNKH Zrt.-nek.

A Promóciós Kft.-nek 2,26 milliárd forint árbevétele volt 2017-ben, a számhoz fűzött tájékoztatás szerint ennek 86 százaléka a külügyminisztériumtól származott közszolgáltatási szerződés formájában, a maradék a „cégcsoporton belüli átszámlázásokkal, illetve a kiállításokkal, rendezvényekkel kapcsolatban kiszámlázott összeg”. Egyéb bevétele a kft.-nek 85 millió forint volt, ebből 81 millió uniós támogatás.

A kiadási oldalon a legnagyobb falatot, 1,4 milliárd forintot a vásárolt szolgáltatások jelentik,

gyakorlatilag a külügyminisztérium és a többi MNKH-cég azért fizetett emennek az MNKH-cégnek, hogy mindenféle szolgáltatást vásároljon nekik.

A legnagyobb tételek:

  • Rendezvényszervezés: 610 millió,
  • Szakértői költségek: 355 millió,
  • Hirdetés: 112 millió,
  • Üzletviteli tanácsadás: 60 millió,
  • Utazás: 48 millió.

Az alkalmazottakra összesen 835 milliót költöttek, ebből 682 millió volt a bruttó fizetésük. Ezen 74 ember osztozott, szóval ennél a cégnél havi 760 ezer fölé jön ki az átlagos havi bruttó, ami már igazán szép summa, és a legjobb az egész MNKH-csoportban.

Borítóképünk illusztráció