Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Addig vitatkozott és érvelt a rektor, amíg oktatási államtitkár lett belőle

Addig vitatkozott és érvelt a rektor, amíg oktatási államtitkár lett belőle

Nem volt olyan vágya, hogy államtitkár legyen, de ha már így alakult, szakemberekkel veszi körül magát Bódis József. A Pécsi Tudományegyetem volt rektora és a negyedik Orbán-kormány közoktatási államtitkára finomhangolná a kancellári rendszert, lazítaná a nyelvvizsga-követelményt és még egy dologban biztos: meg akarja találni a módját, hogy az orvosi munkáját is folytathassa.

Az elmúlt nyolc évből mire a legbüszkébb és mire tekint kudarcként?
A sikerekről könnyű beszélni. Felépült a Szentágothai János Kutatóközpont, megújult a 400 ágyas klinika, új épülettel bővült az onkológia és van új rehabilitációs központunk. Ezek voltak a leglátványosabb sikereink, de számos kisebb is nagyot lendített a PTE-n, ilyen volt az egyetemi gyógyszertár is, amiről annyira nem szoktunk beszélni. Ezen kívül két dolgot tartok még fontosnak megemlíteni. Az egyik a most futó Modern Városok Program, ami annak köszönhető, hogy a nemzetköziesítés a PTE-en sokkal korábban elindult, mint máshol. Ez az erőteljes nyitás a külföldi hallgatók felé a magyar hallgatók létszámának csökkenése miatt következett be, és erre figyelt fel a kormány, és nyújtott hozzá 24,8 milliárd forint támogatást. A pozitív eredmények közé kell sorolnom, hogy az idegen nyelvű orvos- és a közgazdászképzés mellé megteremtettük a feltételeit a többi karon is a külföldi hallgatók oktatásának. A legnagyobb forráshiány esetén is el tudtunk különíteni évente több száz millió forintot a költségvetésünkből erre a célra, és ez a legjobb befektetésnek bizonyult. Erre a folyamatra erősített rá a Stipendium Hungaricum-program, ami úgy hoz ide külföldi hallgatókat, hogy részünkről nagy befektetést nem igényel.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora beszédet mond az egyetem alapításának 650. évfordulóján rendezett ünnepségen a Kodály Központban a magyar felsőoktatás napján, 2017. szeptember 1-jén MTI Fotó: Koszticsák Szilárd


Mindemellett kijelöltük a stratégiai irányokat kutatás és innováció tekintetében, a 3D nyomtatási központunk teljesen egyedülálló az egyetemek között, sehol nem találunk ilyet.
Említette a magyar hallgatói létszám csökkenését. 2020-tól az egyetemi felvételi egyik kritériuma lesz a középfokú nyelvvizsga, ami tovább erodálhatja a létszámot.
A Rektori Konferenciával az egész felsőoktatást átfogóan foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Államtitkárként mindez komoly kihívás lesz, mert muszáj valamilyen változtatást eszközölni. A nyelvvizsga kritérium jelenleg még szabályozás alatt van, lehet rajta lazítani. Persze majd kapjuk a kritikát, hogy megint a minőségről mondunk le, de oktatáskutatók olyan drasztikus számokat állapítottak meg a felvételizők létszámának a csökkenésében, ami mellett nem lehet elmenni. Már előkészítés alatt vannak az erre vonatkozó tervek, amiket most gyorsan át kell vinni szakmai fórumokon, amik majd elvezethetnek a felsőbb döntéshez. Egyébként a PTE már tett lépéseket ezzel kapcsolatban korábban is, úgymond elébe ment a folyamatnak: az Idegennyelvi Központ szervez nyelvvizsga előkészítő tanfolyamokat, amelyeket középiskolások is nagy számban igénybe vesznek. De azt látnunk kell, hogy egy dolog a képzés és egy másik a bizonyítvány. A mostani szabályozás a papír meglétéhez köti a felvételizést, talán ennek a merevségén kell változtatni.

Azt szögezzük le, hogy a közoktatásnak biztosítani kellene egy nyelv tudását. Én végigszenvedtem az életem a nyelvtanulással. Az egyik gyermekem 12 éves volt és középiskolában egyéves előtanulás után németül elboldogult, a másik 5 évesen az óvodában tanulta meg és ma már egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozik.

De ez egy speciális családi helyzet, ezt nem mindenki tudja biztosítani a gyerekeinek. A közoktatásnak az lenne a feladata, hogy az érettségizők egy biztos nyelvtudással rendelkezzenek és ez messze nem a realitás jelenleg. A nyelvtanulással kapcsolatban úgy gondolom, két probléma van: módszertani és gondolkodásbeli. Utóbbi esetben hatalmas a lemaradásunk, egyszerűen sokan nem mernek megszólalni idegen nyelven, mert attól tartanak, hogy nyelvtanilag nem tökéletes, holott gyakran magyarul sem beszélünk ennek megfelelően. Az asztalnál csevegünk, a pulpituson pedig beszédet mondunk, de nem az utóbbira kell felkészítenünk a diákokat, mert az ráér később is!
A kancellári rendszerről ön kritikát fogalmazott meg a bevezetésekor. Most hogyan látja a működését?
A Rektori Konferencia korábbi elnöke, illetve jómagam is részt vettem a kancellári rendszer kidolgozásában, és bár nem minden javaslatunk ment át és jelent meg a rendszerben, új elnökként fejet hajtottam, hogy ha kell ez az új gazdasági menedzsment szisztéma, akkor jöjjön. A konkrét lépések, mint a törvényalkotási folyamat, már az én elnökségem idejére datálódtak és a kritikát úgy fogalmaztam meg, mint a teljes Rektori Konferencia véleményét, amivel én egyébként egyetértettem, bár nem minden árnyalatával. Jelenleg úgy látom, hogy konszolidáltabb lett gazdaságilag a felsőoktatás, nem minden tekintetében, de összvolumenében igen. A kancellári rendszer finomhangolása viszont elmaradt.

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint gyakran azon áll vagy bukik a rendszer működőképessége, hogy a rektornak és a kancellárnak milyen a személyes viszonya. Ez nagyon nagy baj, mert esetlegessé teszi a munkát.

Biztos vagyok benne, hogy a rendszer marad, de az említett finomhangolás meg fog történni.
Miért vállalta el az államtitkári posztot?
Nem voltak olyan vágyaim, hogy államtitkár legyek. Volt egy terv, ami a kormányzati struktúrában más helyre tette volna a felsőoktatást, én a Rektori Konferencia elnökeként érvelőként vettem részt ennek a megvitatásában. Addig vitatkoztam és érveltem, amíg egyszer csak benne maradtam. A felsőoktatásban élek hosszú ideje, hatásom is volt a rendszerre, a szabályozás kialakításában részt vettem, mindemellett vannak meglátásaim, elképzeléseim a rendszer jobb működése érdekében. A közoktatás távol állt tőlem, ezzel kapcsolatban szerencsére segítséget fogok kapni államtitkárként a szakemberektől. Ez mindenképpen kell, mert van egy nagy feladatunk, a Nemzeti Alaptanterv létrehozása. A műhelymunka már megy és a nyáron le kell zárulnia.

Nem az én dolgom államtitkárként, hogy egy matematika tanárnak megmondjam, hogyan kellene neki tanítani.

Viszont a konzultációsorozatban a viták és egyeztetések során a vezetői tapasztalatommal már segítségére tudok lenni a munkának, hogy a lehető legjobb végeredményt érjük el – legalábbis vagyok annyira naiv, hogy ezt most így gondolom.
Egyébként soha nem hittem volna, hogy ilyen posztra kérnek fel. Nagy feladat és kihívás ez a munka, bízom benne, hogy jól fogom végezni a feladatom.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára átveszi kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palota Tükörtermében 2018. június 13-án MTI Fotó: Illyés Tibor

A rektori munka mellett a pécsi Szülészeti Klinika vezetője is volt, illetve praktizált orvosként is ez idő alatt. Államtitkárként tudja majd folytatni hivatását?
Nekem mindent a szakmám és a hivatásom adott, szeretek orvos lenni. A területem ráadásul egy nagyon szép terület, rengeteg kihívással, gonddal, sikerrel, kudarccal. Nyilvánvaló, hogy ezt a munkát július elseje után már nem tudom a jelenlegi formájában elvégezni, hiszen több napot is Budapesten kell töltenem, de nem akarom a szakmámat egy az egyben abbahagyni. Nekem szükségem van arra, hogy találkozzam rendszeresen a társadalom különböző szegmenseiből érkező emberekkel, a problémáikkal, az minden más tevékenységemre jó hatást gyakorol.

Kaptam kritikát rektorként is, hogy miért kell nekem szülészkednem, operálnom, de ez naponta adott önbizalmat, ami nagy segítség volt a hivatali funkcióm ellátásához is.

Meg kell még találnom a módját, hogy államtitkárként is folytathassam valamilyen szinten az orvosi munkámat. Még nem tudom, hogyan sikerül, de szükségem van rá, mert e nélkül elveszem.

Borítókép: Bódis József. Fotó: MTI Fotó: Lendvai Péter