Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az igazságügyminiszter szerint többek közt azért kell korlátozni a gyülekezési jogot, mert mobiltelefon és internet

Az igazságügyminiszter szerint többek közt azért kell korlátozni a gyülekezési jogot, mert mobiltelefon és internet

A parlamenthez benyújtott, a gyülekezési jogról szóló törvény módosításáról is beszélt a boon.hu-nak adott interjújában Trócsányi László igazságügyi miniszter, amit az MTI szemlézett. Arról a módosításról van szó, ami alapján sokkal könnyebben lehetne tüntetéseket korlátozni a bejelentés helyszínén lakók magánélethez való jogára hivatkozva (például egy politikus háza elé hirdetett tüntetés esetében).

Trócsányi szerint a törvényt alapvetően két okból kell módosítani:

  • Még a rendszerváltáskor fogadták el, vagyis régi, nem ad választ azokra a kérdésekre, amelyek ma felmerülnek,
  • Ráadásul az évek során a hézagok keletkeztek benne, egyes részeit hatályon kívül helyezték, másokat az alkotmánybíróság semmisített meg.

“Ez is egy olyan törvény, amit a szakma jó része üdvözölni fog, hiszen korszerű törvényről van szó, és megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek ma elvárhatók;

a technológiai fejlődés olyan magas szintjén, amikor bárki életét meg lehet zavarni, igenis kell valamiféle védelmet adni”

– mondta Trócsányi László.

A miniszter tagadta, hogy a törvény a politikusokról szólna. Azt mondta, Magyarországon az alaptörvényben megerősítették a magánélet és az otthon védelmét,

“látni kell, hogy a közéleti szereplőnek is van magánélete, a közéleti szereplő hozzátartozója nem közéleti szereplő, kivéve, ha magát azzá teszi”.

Egyébként Aradszki András KDNP-s képviselő kicsit elszólta magát a Parlamentben, azt mondta:

“Ismerek olyan politikustársat, akinek a családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni,

mert az ingatlana közelében rendszeresen tüntettek olyan ügyért, amihez a politikusnak nem volt köze”. A képviselői szavai alapján úgy tűnik, hogy (legalábbis Aradszki szerint) egyrészt konkrét előzmények, másrészt elsősorban a politikusok és családjaik nyugalom utáni vágya vezettek az alaptörvény módosításához.

Trócsányi szerint egyébként az új gyülekezési törvényhez a bajor és a szász-anhalti gyülekezési törvényeket vették alapul.