Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

„Orbán Viktornak elege lett a slim fites fiúkból”

„Orbán Viktornak elege lett a slim fites fiúkból”

Gyümölcsöző évek, drasztikus vég: a propagandahivatal váratlanul bontott szerződést Kuna Tibor és Csetényi Csaba reklám- és kommunikációs ügynökségeivel. Előbbire ráadásul letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség. Mennyit nyertek eddig? Mit ronthattak el? Mire akadt ki a kormányfő?

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal által jegyzett múlt heti, gyors és váratlan kirúgás után számos találgatás látott napvilágot, valójában mit követett el Kuna Tibor és Csetényi Csaba, kivált, hogy cégeiket a kommünikében kemény váddal illették: „Súlyosan megsértették a közbeszerzési törvényt”. Amiben forrásaink egyetértettek: „A baráti alapon működő, centralizált piacon kisebb-nagyobb, akár közbeszerzési bakikkal is simán körön belül tudsz maradni, ha dolgozol és kellően lojális vagy”, ergo „ahhoz, hogy kivágjanak, valami durva hibát kell elkövetned”. És tessék: amint arról péntek reggel a 444.hu beszámolt, hogy

az ügyészség „nekiesett” a korábbi házi kommunikációs kedvencek egyikének, Kuna Tibornak, akire letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért.

A hatóság szerint az üzletember csökkenteni akarta a Young and Partners nevű cégét terhelő adókötelezettséget, ezért megállapodtak, hogy fiktív számlákat vásárol V. Attila első rendű vádlott hálózatától. Így végül is összesen 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be – állítják. A lapnak korábban Kuna azt mondta, hogy minden számlájuk mögött valós gazdasági teljesítmény áll.

De mi vezetett idáig?

Az a friss állami kommunikációs kampányokra kiírt tender, amelyből kizárták Kuna és Csetényi cégeit, borzasztó nagy tételt ölel fel: elérheti a 75 milliárdot. A kizárás dátumai azonban igencsak furcsák. A két üzletember cégeivel június 19-én írta alá a szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Aztán az NKH éppen egy nappal később rájött, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság két héttel korábbi döntése – június 18-ával kezdődően – három hónapra eltiltotta a vállalkozásokat a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől.

Akárhogyan is, Csetényi reakciója meglepettséget és értetlenséget tükrözött az NKH döntése után, legalábbis az üzletember cége, a Network 360 ezt a közleményt adta ki:

„Magyar vállalatként büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt években elégedett piaci ügyfeleink mellett az államnak is dolgozhattunk. A döntéssel, mellyel a Nemzeti Kommunikációs Hivatal felmondta szerződésünket, nem értünk egyet…”

Hogy miért alakult így, mi is volt a „leszámolás” oka, arról többféle verziót is meséltek forrásaink, ám abban mindegyik egyetértett: a két, Rogán Antal propagandaminiszter köreihez köthető szakember „kicsit túlnyerte magát az elmúlt években”, ráadásul „csöppet elkényelmesedtek, ügyeskedtek”, továbbá „akkor, amikor nagyon kellett volna virítani, nem fektettek bele igazi munkát a projektekbe, nem álltak elő semmi igazán kreatív ötlettel, sőt volt, amiben kifejezetten rossz teljesítményt nyújtottak.”

Kuna Tibor MTI Fotó: Soós Lajos

Márpedig pénzzel, megbízással szépen megnyomták Kuna és Csetényi cégeit az elmúlt években.

Noha valamicske pénzt a versenypiacról is összeszedhettek, az általunk böngészett adatok szerint a nagy summa állami megbízásokból jött össze. Kuna Tibornak és Csetényi Csabának összesen négy elhíresült cége van. Előbbihez köthető a Trinity International Kft. és a Young And Partners Kft., utóbbi pedig a Network 360 Kft., valamint az Affiliate Network Kft. fölött diszponál.

A négy társaság nevét az állami vagy állami hátterű cégek közbeszerzési eljárásaiban összesen 248 esetben találtuk meg; java részük 2015 utáni említés (s ebben például a Szerencsejáték Zrt.-től kapott méretes, több milliárdos megbízások nem is szerepelnek).

A 248 eset persze nem azt jelenti, hogy ennyi megbízást kaptak volna, hiszen ebben a konzorciumi indulások is benne vannak, amikor is egy pályázatnál 2-3 céget is egyszerre említenek meg. Arról nem is beszélve, hogy a szerződésmódosítások is emelik a számot, ez pedig értelemszerűen nem jelent új megbízást. Ezzel együtt

ez a szám abszurd módon magas.

Csetényi Csaba Fotó: MTVA

A közbeszerzési értesítőt vizsgálva az szűrhető le, hogy hasonló a helyzet, mint a tengerészekkel a legendás mondás szerint: minden kikötőben akad egy babájuk. Másként: alig akad olyan állami hátterű cég, amelyet a páros vállalkozásai ne „érintettek” volna meg.

Kunáék jellemzően kommunikációs vagy PR-megbízásokat teljesítettek, de megesett: próbavásárlásokon ügyködtek.

Ezek után aligha meglepő: a harmadik Orbán-kormány „bezzegprojektjében”, a 2017. évi FINA vizes világbajnokság marketingmunkáiban is derékig benne álltak, a Zoom.hu gyűjtése szerint erre a munkára több mint 5 milliárd forintot nyertek el.

Ám ez a projekt azonban egyáltalán nem úgy sült el, ahogy kormányzati körökben elvárták. A G7 gazdasági oldal azt írta: belföldön úgy nyomták az esemény reklámkampányát, mint süket a csengőt, ám sok értelme nem volt. A szurkolók minden hirdetés és egyéb biztatás nélkül is pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket. A közösségi oldalakon nagy felárral is kínáltak belépőket az esemény olyan napjaira, amikor komoly magyar éremesély mutatkozott. A Kantar Media adatai arról szóltak, hogy itthon a február és szeptember közötti időszakban 3,1 milliárd forintot szórtak el listaáron az eseményhez kapcsolódó hirdetésekre, jellemzőn kormányközeli médiumokban.

A külföldi kommunikáció azonban beleállt a földbe. Ilyen hirdetés – minden igyekezet és ígéret ellenére – ugyanis egyáltalán nem volt.

Ez pedig azt vonta maga után, hogy a több mint 130 milliárd forintba kerülő eseményt képtelen volt Magyarország imázsépítésére használni a magyar kormány. Sőt: határokon belül sem sikerült a kommunikáció, már ami a Duna Aréna „egyéb” ügyeit illeti.

Kellemetlenül záporoztak a hírek az egyre csak növekvő költségekről; ez egyszerű szurkolói körökben is visszatetszést keltett, miközben „a szeresse a nép show-t, mert ez a mi olimpiai pótlékunk, ha már a momentumos álomgyilkosok elvették tőlünk a játékokat” fíling csak nem akart megérkezni. A projekten Kuna Tibor cégeinek kellett volna dolgozniuk, ám ez a munka – ahogyan a külföldi kampány is – elment passzéra. Pedig a hírek szerint a Trinity pályázata azért lett befutó, mert mindenkinél grandiózusabb nemzetközi megjelenést ígért a vizes vb-nek.

A Duna Aréna a vébé alatt, fotó: Zoom.hu

Bárhogy is süllyedt el a nemzetközi kampány és erősödött a belső feszültség, a tavaly augusztusi Magyar Krónikában az egyébként a sportszempontból sikeres esemény kapcsán igencsak – a költségek elosztásában résztvevők számára aztán pláne – áthallásosnak is nevezhető ítéletet mondott Bencsik Gábor főszerkesztő: „Már az első napokban is tudni lehetett, hogy ez a győztesek versenye lesz” (…) Annyi keserűvé tett évtized, annyi kedvrontó, mindig mindent lefitymáló károgás után megint kiderült, hogy nekünk, magyaroknak az igazi elemünk a lelkesedés és az összetartozás”.

Mostanra pedig az derülhetett ki, hogy bár egyesek degeszre keresték magukat a vizes vb-n, valakiknek mégiscsak ezen a „bulin” ment el a fényesebbnél is fényesebb jövője.

Forrásaink szerint a legfelsőbb körökben valósággal tomboltak amiatt: miközben az Orbán-kormány – a nemzetközi és az európai szakszövetségben egyaránt jelentős pozíciót betöltő Gyárfás Tamás hathatós, bravúros munkájával – idehozta Magyarország mind ez idáig legnagyobb sporteseményét,

a vetélkedőt belengte a Duna Aréna folyamatosan növekvő építési költségeinek és kibogozhatatlan szerződéseinek ügye.

Úgy tudjuk, „a miniszterelnököt kifejezetten bosszantotta, hogy hiába a megfeszített sportpolitikai és -diplomáciai munka, Hosszú Katinkáék sikerét elnyomja a Duna Arénát érintő korrupciós cikkfolyam, egyszerűen nem értette, miért ez van a napirenden akkor, amikor az állam gigapénzeket költött a kommunikációs és PR-szolgáltatásokra is, konkrétan arra, hogy a vb elkápráztassa az országot és a világot, ötleteivel, programjaival valóban csúcsesemény legyen”.

MTI Fotó: Cseke Csilla

A vizes vb azonban csak a „jéghegy csúcsa” volt; vagy ha úgy tetszik, az „utolsó csepp a pohárban”. Tudniillik – húzták alá forrásaink – „addigra szimplán összetorlódtak azok a projektek, amelyeken érződött, hogy a kiválasztott cégek nem mindig tették bele a kellő energiát, kvázi lekenték őket.” Mint azt egy, a kommunikációs folyamatokra rálátó szakember a Zoom.hu-nak elmondta:

„Amíg például egy Soros-féle, migránsos kampányhoz nem kell sok ötlet, csak egy arc, egy mondás, némi Photoshop és megfelelő mennyiségű hirdetőfelület, addig Viktorék több területen is elvárják a jó ötleteket, a kemény melót.

Kunáék esetében számos ötlettelen kreatívot, hirdetést és idővel mind kevesebb munkát láttak viszont; ezek egyike a kulcsjelentőségű vizes vb volt”.

Egy idő után Orbán szűkebb környezetében is mind visszatetszőbbé vált, hogy a kiemeltként kezelt cégek felsőbb köreiben „leginkább azt nézik, melyik fesztivál VIP-részlegét célozzák meg; egy beszélgetésen egyenesen az hangzott el, hogy Orbán Viktornak elege lett a slim fites fiúkból”.

Slim fit: a jelzés a szűkített, úgynevezett „tapadós”, manapság fölöttébb divatos fazont jelenti. Derékban és csípőben nem „áll el” az ing, hanem feszül a testre; maximum 1-2 centiméternyi „felesleg” van a ruhadarabban, amely így tökéletesen követi a test vonalát, leginkább, persze, a vékony, sportos testalkatú férfiaknál.

Azt több forrásunk is aláhúzta, hogy

a két üzletember cégei az elmúlt években egyszerűen elkényelmesedtek a szinte ellenfél nélküli, állami piacon.

Mérlegüket böngészve a négy vállalat összesített árbevétele 2014-ben 3,04 milliárd forint volt, míg az adózott eredményük 470 millióra rúgott. Ehhez képest tavaly kevés híján 38 milliárd forintot hoztak össze, amely után a összevont adózott eredményük 4,6 milliárdra hízott. Vagyis négy év alatt minden tekintetben tízszeres növekedésért értek el.

Hogy a jövőben mire mennek, az erősen kérdéses.

Borítókép: Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto via Getty Images