Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Csapás az önmagukat sztároló ügyvédekre: vasárnaptól megszólal az ügyészség

Csapás az önmagukat sztároló ügyvédekre: vasárnaptól megszólal az ügyészség

Nemcsak az újságírókat, azaz a médiatartalom-szolgáltatók munkatársait, hanem a bloggereket is tájékoztatnia kell a jövőben az ügyészségnek a folyamatban lévő bűnügyekről. 

Elsejétől nemcsak a védők kommentálhatják a sajtónak a bírósági tárgyalások szünetében az ügyészség vádjait vagy a tanúk és a szakértők vallomását. Az Büntetőeljárásról szóló törvény vasárnaptól hatályos módosítása levette a szájzárat az ügyészekről, akik a még ma és holnap hatályos szabályok szerint a vádemelést követően, amikor az ügy bírói szakba került, már nem nyilatkozhattak.

Fotó: Halász Nóra

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője egy pénteki sajtóbeszélgetésen azt mondta: az új törvény megszüntette végre azt az abszurd helyzetet, hogy a vádat képviselő ügyész a tárgyalóteremben szinte bármit megtehet – persze a törvényes keretek között –,

módosíthatja, de vissza is vonhatja a vádat, kezdeményezheti a szabad lábon védekező gyanúsított letartóztatását, ám a sajtónak nem nyilatkozhat.

Még azt sem mondhatja el a hatályos törvény szerint, hogy amit tett, miért tette.

Fazekas Géza Fotó: Halász Nóra

Az ügyvédeket ugyanakkor semmi nem korlátozta eddig sem abban, hogy nyilatkozzanak a sajtónak. Emiatt gyakran megtörtént, hogy a tárgyalások szünetében az ügyvédek értelmezték a sajtónak az ügyész bíróság előtt tett nyilatkozatát, indítványát. Persze, a saját (és védence) érdekeinek és saját védelmi stratégiájának megfelelően.

Az ügyészség pedig csak ritkán reagált az újságírókat és rajtuk keresztül a közvéleményt is félrevezető legszélsőségesebb ügyvédi megszólalásokra is, és akkor is csak jelentős késéssel, jogi többnyire jogi bükkfanyelven írt hivatalos közleményekben. Abból indultak ki, hogy a vádhatóságnak a bíróság előtt kell bizonyítaniuk a vád megalapozottságát, és nem a sajtóban. És az különben sem számít, hogy az ügyvédeknek – és az újságíróknak – mi a véleményük a vádiratról, a vádhatóság bizonyítékairól. Csak az a fontos, hogy a bíró hogyan vélekedik róluk.

Csakhogy jó pár ügyben bebizonyosodott, hogy

az ügyészség kényszerű hallgatása miatt a sajtó egyoldalú tájékoztatást kapott,

s amikor megszületett az ítélet, a közvélemény nem értett az egészből semmit. Már az ítélet bírói indoklását sem, hiszen abban olyan bizonyítékokra hivatkozott a bíró, amikről addig csak annyit tudhattak (a védelem nyilatkozataiból), hogy megalapozatlanok.

 

Ennek a gyakorlatnak vetett véget most az új eljárási törvény. A jövőben az ügyészségi szóvivők vagy – ha felettesük megengedi nekik – a vádat képviselő ügyészek a bírósági szakban lévő ügyekben is nyilatkozhatnak.

Ám a jövőben már nemcsak a sajtó jogosult tájékozódni a bűnügyekről, a perekről. Az új szabály értelmében az ügyészségnek már nemcsak a sajtó számára kell majd tájékoztatást adnia, hanem

azoknak is, akik – idézzük a törvényt – „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tájékoztatnak”.

Nem jogászul ez azt jelenti, hogy a bloggereknek, kisebb portálok szerzőnek is. Persze az utóbbiaknak is fel kell fedniük magukat, azaz amikor információt kérnek, meg kell jelölniük, hogy hol kívánják közölni azokat és azonosítaniuk kell magukat. A jogalkotó így próbálta elejét venni, hogy a gyanúsítottak és védőik a Büntetőeljárás törvénynek a tájékoztatásra vonatkozó új szabályait kihasználva próbáljanak plusz információkhoz jutni az ügyükről.

Borítókép: Fazekas Géza. Fotó: Halász Nóra.