Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Megugrott a pénzmosásgyanús ügyletek száma Magyarországon: kínai-magyar bank is célkeresztben

Megugrott a pénzmosásgyanús ügyletek száma Magyarországon: kínai-magyar bank is célkeresztben
  • Tavaly több mint tízezer pénzmosásgyanús eseményt jelentettek a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának, a legaktívabb bejelentők továbbra is bankok, de egyre aktívabbak az állami szervek, különösen a TEK.
  • A 2010-es évek elején több tízmillió eurót mostak keresztül egy kínai tulajdonban lévő magyarországi bankon – ezt most ismerte el először a magyar kormány egy hivatalos dokumentumban.
  • Magyarország pénzmosás elleni rendszere mind a mai napig az Európa Tanács figyelőlistáján van, erről jövőre kerülhetünk le.

Tavaly a több milliárd pénzügyi tranzakcióból mindössze 10 425 alkalommal indított „operatív”, tehát nem nyilvános vizsgálatot a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája (PTEI) – derül ki a szervezet napokban publikált, 2017-es jelentéséből. Ez figyelemreméltó ugrás, hisz az elmúlt években évi 8000-9000 ügy került az iroda látóterébe; a rekord 2012-ben volt, amikor 12 855 bejelentés érkezett – ez tavaly nem dőlt meg, de egyik évről a másikra 18 százalékkal megnőtt a gyanús ügyek száma.

Az operatív elemzés során a PTEI munkatársai a gyanús ügyletekkel kapcsolatban feltárják az összes információt, ha szükséges, akkor külföldi szervektől is kérnek adatokat. Egy ilyen operatív vizsgálat során nyomon követik a gyanúba keveredett személyek, cégek pénzügyi műveleteit, azokat visszamenőleg elemzik, megvizsgálják az üzleti kapcsolataikat – magyarán teljes háttérelemzést készítenek.

Ügyvédek, adószakértők, ingatlanosok a legdiszkrétebbek

A pénzmosásgyanús eseményeket a pénzügyi szolgáltatóknak (bankok, biztosítók, pénzváltók) mérlegelés nélkül, a legkisebb gyanús jel után jelenteniük kell a NAV PTEI felé; tavaly ők 8585 ilyen bejelentést tettek, ami megfelel az előző évek átlagának. A pénzügyi szervezeteken belül a legtöbb (6119) bejelentés bankoktól érkezett, de kapott ilyesféle jelzést a hatóság biztosítóktól, pénzváltóktól, sőt, könyvelőktől, ügyvédektől és könnyvizsgálóktól is. Nem tettek viszont egyetlen bejelentést sem adószakértők, bizalmi vagyonkezelők, illetve az ingatlanosok sem – tőlük kell a gyanús pénzügyi műveleteknek legkevésbé tartaniuk.

A 8585 szolgáltatói bejelentésből a pénzügyi szolgáltatók összesen 97 esetben kezdeményezték a tranzakció felfüggesztését, ehhez további 117 esetet csapott hozzá a hivatal, így összesen 214 esetben akadályozták meg a gyanús tranzakció befejezését. A 214 tranzakcióból végül csak 123-at sikerült megakadályozni – ezen ügyekben összesen 5,1 milliárd forintot zároltak –, vagyis az átlagos tranzakció összege 41 millió forint volt, ami nem kirívóan magas ügylet, de elüt a háztartások átlagos átutalásaitól.

Éberebbek lettek a nyomozók – megtízszereződött az ügyek száma

Amíg a bankok, pénzügyi szolgáltatók hozzák az elmúlt években megszokott 5500 közötti bejelentést, a magyar hatóságok (rendőrség, ügyészség, titkosszolgálatok, Terrorelhárítási Központ) aktivizálódnak: 2015-ben még csak 572 ilyen ügyre bukkantak, 2016-ban már 819 gyanús ügybe botlottak bele, míg tavaly már 958 esetben kezdeményeztek operatív eljárást. Bár a 958-as esetszám messze elmarad a banki bejelentésektől, a hatósági ügyek száma két év alatt megduplázódott. Mi több, 2014-hez képest gyakorlatilag megtízszereződött ez a tevékenység, hiszen 2014-ben még csak 185 esetben keresték meg a nyomozóhatóságok az irodát.

A jelentés szemérmesen hallgat a növekedés okáról, így nem lehet tudni, arról van-e szó, hogy korábban kevésbé voltak potensek ezek a szervezetek és nőtt a hatékonyságuk, vagy a gyanús ügyletek szaporodtak-e meg. Az mindenesetre látható, hogy nem egyszeri megugrásról van szó, hanem egyfajta tendenciáról. Mindez összefügghet azzal, hogy Magyarország 2016 óta az európai szervek figyelőlistáján van az elégtelen pénzmosás elleni harc miatt.

Egyre több gyanús ügy az államigazgatásban

Nem csak a hatóságok, de a PTEI is egyre gyakrabban osztja meg a birtokába került információkat a nyomozószervekkel: amíg 2016-ban 1716 esetben tett be- és feljelentést a különféle állami nyomozószerveknél, tavaly már 1999 ügyet indított el. Vagyis 2017-ben a pénzmosás elleni irodához összesen 8585 bejelentés érkezett, ebből 4634 bejelentést vettek komolyan – ezen ügyek kapcsán került 1999 ügy hatóságokhoz.

Látványosan megugrott a pénzmosás elleni irodától a TEK felé továbbított információ mennyisége, de a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz (NVSZ) is 180 estben fordultak a 2016-os 72 esettel szemben.

Az NVSZ a rendőrség, államigazgatás belső elhárítása, egyfajta belső titkosszolgálatként működik az államigazgatáson belül, célja az államigazgatásban és a fegyveres testületeknél előforduló korrupció feltárása. A mostani jelentés szerint egyik évről a másikra több mint száz százalékkal emelkedett az NVSZ-es ügyek száma – ám az okokról itt is hallgat a jelentés.

Kínai pénzmosási ügyletek Magyarországon

A NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának most publikált jelentése először említi meg a kínai pénzmosási maffia magyarországi tevékenységét, amelyre először 2012-ben derült fény. Az Index – a Reuters alapján – egy évvel ezelőtt tárta fel a Spanyolországban és Olaszországban aktív kínai pénzmosó maffia ügyét. A spanyol hatóságok még 2009-ben figyeltek fel a kínaiak tevékenységére, s ebben a nyomozásban magyar bankok is képbe kerültek. A módszer szerint a készpénzt kicsempészték Spanyolországból, majd magyar bankon keresztül utalták tovább Kínába.

A most ismertetett jelentés első ízben említi ezt az ügyet, igaz, szemérmesen csak „dél-európai” és „távol-keleti” országokról beszél. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a csalók magyarországi bankot használtak fel nagy összegű pénz továbbítására.

A pénz vagy zsákos, azaz készpénzes befizetésként érkezett – rövid időn belül akár több tízmillió euró – a magyar bankba, vagy átutalásként „dél-európai” országokból, hogy aztán a magyarországi bank a „távol-keleti származású ügyfelek” kérésére szinte azonnal továbbítsa azt „távol-keleti országokban” vezetett (magyarul: kínai) bankszámlákra – írja a jelentés.

A NAV nem azonosítja be a bankot, de egy 2012-es MTI-hírből kiderül, hogy a pénzmosás egy kínai bankon keresztül történt. Magyarországon egyetlen kínai tulajdonú kereskedelmi bank kapott működési engedélyt, a Bank of China, amely az elmúlt években is folytatta működését.

Magyarország még mindig figyelőlistán

A történtek fényében nem lehet teljesen meglepő, hogy az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága, a Moneyval 2016-ban készített, legutóbbi országértékelése feltárta a magyar pénzmosás elleni rendszer hibáit.

Az országértékelés miatt Magyarország a Moneyval figyelőlistájára, vagyis „nyomonkövetési eljárásba” került, amely alapján évente köteles a magyar kormány az elvégzett munkáról beszámolni.

Erre legutóbb 2017 októberében került sor – olvasható a jelentésben. A Moneyval eljárási szabályai alapján Magyarországnak 2018 decemberében kell az előrehaladásról újabb jelentést tennie, ám arról nem lehet tudni, ezt követően lekerülhet-e Magyarország a figyelőlistáról.

Gyanús ügyletek

Az elmúlt években felgöngyölített ügyekben a klasszikus pénzmosási esetek – amikor gyanús átutalások érkeznek cég vagy magánszemély számára – akkor keltik fel a hatóságok figyelmét, ha ezen pénzek rövid pihenő után elektronikusan távoznak az országból vagy készpénzben felveszik.

A folyamatos készpénzfelvétel az egyik legtriviálisabb jele a pénzmosásnak.

Ennél jóval kifinomultabb az úgynevezett social engineering típusú csalás – amit a magyar terminológia manipulációs csalásnak nevez. Megtörtént eset, hogy egy cégből úgy csaltak ki pénzt külföldi elkövetők, hogy a pénzügyi tranzakcióért felelős alkalmazottat telefonon megkeresték, és elhihették vele, hogy a cég külföldi vezetője nevében adnak utasítást. Az elkövetők elmondták, hogy a cégvezetés egy fontos szerződésről tárgyal, emiatt kell az utalásokat teljesíteni. A csalók hangsúlyozták a diszkréció fontosságát még cégen belül is – így napok teltek el, míg a cégvezetés számára is világossá vált, hogy a cég számlájáról utalások történtek.

Magyarországot korábban még csak az így megszerzett pénzek pihentetésére használták, ám az elmúlt években már magyar cégek is csalások áldozataivá, illetve ilyen támadások célpontjaivá váltak.