Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Gyűlésnek minősülne, ha két ember politikáról beszélget az utcán

Gyűlésnek minősülne, ha két ember politikáról beszélget az utcán

Kedden a kormány a magánélet védelméről szóló javaslat mellett beterjesztett egy új javaslatot a gyülekezési jogról is, amely teljesen új törvényben szabályozná újra a gyűléseket és tüntetéseket, szúrta ki a hvg.hu. A javaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzi és a szöveg szerint október elsején lépne hatályba. A tervezet szerint közterületen akár engedély vagy előzetes bejelentés nélkül is lehet békés, fegyvertelen felvonulást vagy tüntetést tartani, de nem közterületen csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

A szöveg kimondaná, hogy “e törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel”.

Eszerint ha két ember politikai kérdésekről vitatkozik az utcán, amihez más járókelők is csatlakozhatnak, az már gyűlésnek minősülne.

Ilyet csak Magyarországon legálisan tartózkodó ember szervezhet, a gyűlés “vezetőjeként” meghatározott személy pedig távozásra szólíthatja fel a nemkívánatos személyeket. A résztvevők a szöveg szerint “kötelesek” a rendezők és a vezetők utasításait követni, a gyűlés végén pedig elhagyni a helyszínt.

A törvény szerint egyébként mindenhova lehet gyűlést szervezni, ami közterületnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban, de kijelölik az olyan okokat, amelyek esetén a gyülekezési hatóság megtilthat egy rendezvényt: például ha a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti, történelmi emlékhelyen vagy emléknapon tagadja a náci vagy kommunista bűnöket, megzavarhatja a bíróságok működését, vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár.

Bekerült a törvénybe az is, hogy megtiltható egy gyűlés, ha az alkalmas “mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozására”.