Szokatlan eszközhöz nyúlt az MTA elnöke a függetlenség védelmében

Szokatlan eszközhöz nyúlt az MTA elnöke a függetlenség védelmében

A költségvetési intézmények vezetői közül egy nem volt hajlandó aláírni a jövő évi költségvetés tervezetét: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nyilván nem függetlenül attól, hogy a kormány 28 milliárd forintot elvonna el az MTA büdzséjéből.

A kormány a múlt héten beterjesztett 2019-es költségvetési tervezetéhez benyújtotta az úgynevezett fejezeti köteteket is, amelyekben minden önálló költségvetési fejezet – minisztériumok, illetve a kormánytól független költségvetési szervek – részletezi a jövő évi gazdálkodást. A kormánytól független szervezetek – országgyűlés, bíróságok, ügyészségek, tudományos és művészeti akadémiák – fejezeti költségvetését a pénzügyminiszter mellett az intézmény vezetője is aláírja, mintegy egyetértése jeléül.

Az elmúlt 20 évben nem volt példa arra, hogy egy intézményvezető ne látta volna el kézjegyével a dokumentumot. Egészen mostanáig: Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke éppen ehhez az eszközhöz nyúlt.

Tudomásunk szerint legutóbb hasonló tiltakozásra az 1990-es években volt példa.

Mint arról a Zoom.hu is beszámolt: a frissen megalakult Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) elvonna az MTA költségvetésből 28 milliárd forintnyi támogatást. Az akadémiát hidegzuhanyként érte az ITM szándéka, illetve a kormány terve, amiről június 22-én, egy elektronikus levélből értesültek. A feladó az ITM közigazgatási államtitkára volt, aki a kormánytól teljesen független akadémiai elnöknek mindössze 54 percet adott a tervről szóló jogszabálymódosítás véleményezésére. A modortanul rövid határidő ellenére még aznap válaszoltak a tárcának, amelyben kifejtették: az MTA meg kívánja őrizni önkormányzati elven működő függetlenségét. A kormányt nem hatotta meg az intézmény ellenvetése. A költségvetést már úgy nyújtották be, hogy az MTA pénzei az ITM büdzséjében szerepelnek.

Lovász László, Magyar Tudományos Akadémia elnöke MTI Fotó: Kovács Tamás

Ettől még a kormány keresztülnyomhatja akaratát a parlamenten

Ezek után nem meglepő, hogy Lovász László – a fejezetgazdák közül egyedüliként – nem írta alá a rá vonatkozó részt.

A parlamentnek benyújtott változatban nem is szerepel Lovász aláírásának a helye, azt a javaslatot benyújtó Pénzügyminisztérium üresen hagyta, mintha nem is kellene ott szerepelnie az MTA elnöki kézjegyének.

Így most a MTA számára egy olyan költségvetés készül, amit csak Varga Mihály pénzügyminiszter látott el aláírással. Jogilag nincs relevanciája annak, hogy az MTA elnöke nem írta alá a büdzsét, ám ez az akadémiától nagyon erős üzenet a kormánytól – elvileg – szintén független országgyűlés számára, mert félreérthetetlenül jelzi: a törvénytervezet az MTA számára ebben a formában nem elfogadható. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy – az államháztartási törvény szerint – az MTA mint fejezetgazda felelős a saját költségvetési tervének elkészítéséért. Azt nem lehet tudni, hogy a fejezeti indoklást az MTA-ban készítették-e, de ha ez így is volt, akkor azt a Pénzügyminisztérium átdolgozta.

2018. évi költségvetési terv. Tavaly még aláírta Lovász László a büdzsé indoklását.

A jelen állás szerint nincs szó arról, hogy a MTA kutatói nem kapják meg a neki járó költségvetési támogatást; sokkal inkább arról, hogy azt az ITM – így annak vezetője, Palkovics László miniszter – osztja fel, vagyis a kormány mondaná meg, Magyarország első önálló közintézménye (vö: Széchenyi István felajánlása, 1825. november 3.) miként gazdálkodjon, továbbá milyen kutatásokra fordítsa a költségvetési támogatását. Ezzel az akadémia függetlensége jelentősen csökkenne.

2019. évi költségvetési terv. Idén eltűnt Lovász László aláírása.
Forrás: 2019-es költségvetés tervezete

A Varga Mihály által egyedül jegyzett fejezeti költségvetés szerint a pénz elvonására azért van szükség, mert „A kutatás, a fejlesztés és az innováció a következő években is egyike a gazdasági fejlődés lehetséges kitörési pontjainak, érdemi eszköze a nemzetgazdasági versenyképesség javításának. A nemzetgazdaság versenyképességének javítása és ebben a kutatás-fejlesztés, valamint az innováció szerepének megerősítése kiemelt kormányzati cél.”

Ugyanakkor az MTA kutatóintézetei nem csak természettudományokban, hanem társadalom- és gazdaságtudományokban is végeznek alap- és alkalmazott kutatásokat, ami egyébként már nem illik az ITM profiljába. Nem mellesleg az elmúlt hetekben több, kormányzati üzenőfüzetként is működő jobboldali médiumban is megjelentek olyan cikkek,

amelyek szerint az MTA társadalomtudományi kutatói baloldali, liberális elhajlók, épp ezért ideje rendet tenni az akadémián.

Nem csak az akadémia pénzekre teszi rá a kezét az ITM

A költségvetés vitája majd csak e hét második felében kezdődik. A szűk egy hónapos vita alatt módosító javaslatokkal még alakítható a beterjesztetett költségvetési javaslat, ám ehhez vagy a kormány támogatása szükséges, vagy a Fidesz-frakció önálló akarata. Az ITM múlt heti közleménye szerint: „Az egységes innovációs és tudománypolitika érdekében meg kell szüntetni a költségvetési forrásgazdálkodásban fennállt széttagoltságot” – vagyis az akadémia kutatóhelyek támogatásnak elvonását. Ezért született döntés arról, hogy

az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, összesen közel 70 milliárd forintnyi forrás allokálását a jövőben az innovációs tárca koordinálja.

Így a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatása, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 12,7 milliárd forintos teljes költségvetése és a Magyar Tudományos Akadémia kutatásban hasznosuló 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása az ITM egységes koordinációjába kerül.

Tehát az ITM nem csak az akadémiai kutatói pénzekre tenné rá a kezét.

Az intézmények a jövőben is a korábbiakkal megegyező módon igényelhetnek támogatást különböző projektjeikre, de a kutatási területek prioritásait a források minél hatékonyabb felhasználása érdekében, az egyetemek, az akadémia és a vállalatok érdekeit szem előtt tartva és összehangoltan kell kijelölni, ezt szolgálja az egy fejezetben történő tervezés is – állítja az technológiai tárca.

Az MTA nem tartja számon tagjai politikai hovatartozást

MTA szerint viszont nem attól lesz hatékonyabb a kutatásra szánt állami pénzek felhasználása, hogy az a kormány kezébe kerül – olvasható az MTA közleményében. Ugyanakkor az akadémia esetében tervezett 28 milliárd forintos elvonást – ami a köztestület éves büdzséjének kétharmada – csak egy kisebb rész az ITM teljes, 1400 milliárdos költségvetésében. Az akadémia azt is hangsúlyozza,

hogy az alapkutatás igazi hatékonyságát nem az állami befolyás növeli, hanem a nemzetközi kiválósági mércéhez való igazodás, ami jelenleg is jellemző az MTA-ra.

A közlemény azt is leszögezi, hogy az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem. Az akadémiai közösségnek megbecsült tagja lehet az is, aki elkötelezett híve a jelenlegi kormányzatnak – például oly módon, hogy miniszterként tagja a kormánynak – és az is, aki a jelenlegi kormányzat elszánt politikai ellenfele. Az MTA mindkét politikai magatartást legitimnek tartja, miként az ezek közé eső megszámlálhatatlan változatban létező további álláspontokat is, érdeklődési területén azonban mindez kívül marad.

A tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alapján ítélnek meg, mivel ez az egyetlen olyan mérce, mely az MTA számára irányadó.

Az MTA közleményéből az is kiderül: kedden újfent találkozik és tárgyal az MTA költségvetésről, függetlenségéről Lovász László és Palkovics László.