Fél évet kap az MSZP új elnöke, hogy bizonyítson

Fél évet kap az MSZP új elnöke, hogy bizonyítson

Tóth Bertalannak masszív többsége van az MSZP elnökségében, de rajta tartják a szemüket az elnökválasztáson kevéssel alulmaradt vetélytársa, Mesterházy Attila szövetségesei. Ha nem mozdul el az MSZP a mélypontról, idővel palotaforradalom lehet.

Óriási igény van az MSZP egységére a tagság és a közvélemény részéről is, ez és más belpolitikai kényszerek pedig mindkét félre hatnak, Tóthra is és Mesterházyra is – fogalmazott egy vezető szocialista forrásunk, amikor a szoros elnökválasztási eredményről, az új elnök és a korábbi exelnök viszonyáról, illetve a megosztottságról és a közös munka sikerének esélyeiről kérdeztük.

Az MSZP belső viszonyai így néznek ki a júniusi tisztújító kongresszus után:

  • Noha a Závecz Research felmérése az MSZP-szimpatizánsok körében Mesterházy Attila győzelmét valószínűsítette, a párt kongresszusi küldöttei Tóth Bertalant, a párt parlamenti frakciójának vezetőjét választották két évre elnöknek az ezt a pozíciót 2010 és 2014 között már betöltő Mesterházyval szemben
  • A szavazati arány 54:46 százalék volt Tóth javára – a politikai ínyenceknek feltűnt, hogy ugyanezt a százalékos arányt produkálta saját elnökválasztásán májusban a Jobbik is, majd megindult a pártszakadás a Sneider Tamással szemben alulmaradt Toroczkai László vezetésével, ami kizárásokba torkollt
  • Az MSZP-elnökválasztás – amely kétszereplőssé vált, miután Bródy Gábor, Szanyi Tibor, majd Kunhalmi Ágnes is visszalépett – eredménye miatt mindkét fél csalódott lehetett, ugyanis Mesterházy arra számított, hogy ha kicsivel is, de nyer, viszont Tóth környezetében ennél is jobb, 60:40, vagy akár 70:30 százalékos győzelemre számítottak
  • A párt parlamentjének számító országos választmány elnökének az elnökjelöltségtől végül visszalépett Kunhalmi Ágnest választották: ő ugyan kifejezetten egyik elnökjelölt mellett sem kampányolt, ám nyilatkozataiból az derült ki, hogy céljai inkább Tóth elképzeléseivel csengenek egybe
  • Az MSZP elnökhelyettese Szakács László lett, aki Mesterházy korábbi kabinetfőnöke volt – itt még az elnökválasztásénál is szorosabbnak bizonyult a verseny, mert Szakács 51 százalékot kapott, a másik jelölt, Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője pedig 49-et
  • A párt három alelnöke Hegyi Gyula, Komjáthi Imre és Szanyi Tibor lett; Hegyi Gyula szocialista forrásaink szerint „elég régi motoros ahhoz, hogy senkihez ne kelljen igazodnia”, Komjáthit sokan Tóth köreihez sorolják, de ő állítja, senkinek nem az embere, míg Szanyi Mesterházyhoz húz
  • Az elnökségben – amelynek tagja az elnök, az elnökhelyettes és a három alelnök is – már egyértelműen Tóth Bertalannak van többsége a Mesterházyhoz húzókkal szemben; szocialista forrásaink szerint erős, mintegy kétharmados az új elnök és körének befolyása a párt vezető testületében

Tóth Bertalan tehát elnökként erős hatalmi centrummal bír majd a pártban az elnökségben lévő többsége révén, viszont az is biztos, hogy Tóthék minden lépésén erősen rajta tartják majd a szemüket az elnökválasztáson kevéssel alulmaradt Mesterházy szövetségesei, elsősorban Szakács László elnökhelyettes és Szanyi Tibor alelnök.

Tóth Bertalan elnöki szűzbeszéde az MSZP kongresszusán Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A viszonylagos kiegyenlített erőviszonyokra, és az 54:46 százalékos elnökválasztási eredményre utalt Tóth Bertalan már elnöki szűzbeszédében is a kongresszuson, amikor azt mondta: „Tudom és értem a kongresszus döntését”.

Együttműködési kényszerben vannak

Tóth Bertalan már a kongresszuson jelezte: együttműködő MSZP-t szeretne, nemcsak a szavakban, hanem tettekben is, ő nyitott lesz erre. Mesterházy Attila első reakciói is a arra utaltak, hogy elfogadja a kongresszus döntését, és hajlandó együtt dolgozni az új elnökkel – még ha Facebook-gratulációjában egy rendkívül előnytelen képet is tett ki Tóthról, állítása szerint nem direkt, és később le is vette. Tóth is úgy reagált: reméli, véletlen volt.

Mesterházy Attila az elnökválasztás eredményhirdetése után Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Mesterházy az elnökválasztás után azt ígérte, egyszerű párttagként – mivel az elnöki pozíció mellett nem indult más vezetői posztért a tisztújításon – küzd majd a közös célokért, és rajta nem fog múlni az együttműködés az új elnökkel, illetve elnökséggel. Azt is mondta, fel sem merült benne, hogy kilépjen a pártból, hiszen „ez az élete.”

Az együttműködés a szokásos udvariassági hangoztatás mellett most alighanem jól felfogott érdeke is kettejüknek, hiszen arra nem csak a tagságban, hanem a választókban is erős igény van, hogy az MSZP – kivételesen – ne marakodjon, ne fúrja egymást Mesterházy és Tóth. Úgy tudjuk,

a „két fiú” mellett a választmányi elnök Kunhalmi igyekszik lenni a kontrolláló, támogató ember – ha kell, villámhárító lesz, ha kell, a mérleg nyelve.

A szövetségi politika lehet vízválasztó

Szocialista forrásaink amúgy nem is attól tartanak igazán, hogy Tóth és Mesterházy látványosan egymásnak esnének, hiszen mindketten elkerülnék a pártszakadás közepén álló Jobbikkal való összehasonlítást, inkább azt tartják veszélyforrásnak, hogy a két politikus mást gondol az MSZP szövetségi politikájáról. Sokan mondják, hogy Mesterházy bezárkózó MSZP-t, míg Tóth nyitott pártot képzel el, de ez egy nagyon leegyszerűsített képlet.

Karácsony Gergely, a szövetséges Párbeszéd társelnöke is beugrott az MSZP kongresszusára Forrás: mszp.hu

Persze az MSZP jelenlegi, a szövetséges Párbeszéddel együtt is csupán 10 százalék körüli támogatottságának mértéke alapján egyikük sem gondolja, hogy kormányváltó erő lehet a szocialista pártból, vagyis mindketten a szövetségi politika hívei, csak máshogy és más ütemben érnék el a célt. Tóth a nyitott, szövetségkereső MSZP híve, a Párbeszéddel kötött szövetség viszonylag gyors és széles körben történő kiterjesztését bátorítja.

Ezzel szemben Mesterházy inkább úgy képzelné el, hogy előbb az MSZP-t kell megerősíteni, aztán már erős szereplőként szövetségesek után nézni. Noha utóbbi forgatókönyv nyilván a párt számára nagyobb érdekérvényesítő képességet hozna, forrásaink szerint ennek a forgatókönyvnek „6-8 éve még lett volna létjogosultsága, ma már a politikai környezet megváltozása miatt ez nem járható út”.

Fél év alatt induljanak el felfelé

Mesterházy környezetében – információink szerint – első körben azt várják az új elnöktől, hogy gyors ütemben vigye 10 százalék fölé, sőt akár 15 százalék környékére a párt támogatottságát a biztos választók körében. Ez nyilván jól jönne az MSZP önbecsülésének is, hiszen ennél lejjebb nem volt a párt 2010 óta, mióta ellenzékben van. Arról, hogy hat éve még az MSZP meg tudta szorongatni 30 százalék fölötti eredményével a kormánypárt Fideszt is, ám azóta csak rosszabb és még rosszabb korszaki voltak, itt írtunk bővebben:

Az MSZP elmúlt nyolc éve: egyszer fent, többször lent

Volt már rosszabb is – mondhatnák az MSZP-ben, de valójában ez nem igaz: mióta nyolc éve ellenzékben politizálnak, nem voltak még ilyen mélyen. Végigvettük a párt történetének legszebb és legszomorúbb epizódjait 2010-től napjainkig.

A Zoom.hu forrásai szerint Mesterházyék „fél évet adnak Tóthnak, hogy növekedő pályára állítsa az MSZP-t”, és ez a biztos szavazók körében 15 százalék körüli értékkel mérhető is legyen, különben „az elégedetlen hangok felerősödhetnek, megállapítva, hogy nem jó az irány.” Az ultimátumszerű várakozásokat (még azok be nem teljesülése esetén is) aligha követheti „palotaforradalom” – ezt viszont már Tóth környezetéből hallottuk. Méghozzá azért – érvelnek –, mert

hiába lesz Tóth befolyása alatt az elnökség, Szakács és Szanyi révén a párt két fontos vezetője éppúgy a következő időszak sikerének vagy kudarcának részes lesz.

Azt persze elismerték forrásaink, hogy a támogatottság növelése indokolt, és ezzel a 2019-es két választás – az európai parlamenti és az önkormányzati”– szorosan összefügg; „ha ezeken nem tudunk előre lépni, gyakorlatilag végünk. Többen arra is figyelmeztetik a Tóth esetleges bukásával az elnöki székbe akár soron kívüli, akár a 2020-as tisztújításon „gyors helycserével beülni akaró” Mesterházyt, hogy a pártban sokan – főleg „az öregek” – nem felejtették el neki, hogy korábban lepusztította az MSZP-t, továbbá mindig lesz valaki, aki kiáll ellene egy elnökválasztáson, példának okáért az ezzel a lehetőséggel és feladattal már most is kacérkodó Kunhalmi.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: AFP/Europress, Zoom.hu