Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Mást néznek a gyerekek a neten, mint amire a felnőttek gondolnak

Mást néznek a gyerekek a neten, mint amire a felnőttek gondolnak

A Kaspersky Lab felmérése okozott néhány meglepetést azoknak, akik szerint a gyerekek lövöldözős játékokkal töltik a szabadidejük nagy részét. A statisztika alapján

  • a legtöbben (59,68%) a közösségi oldalakon lógtak
  • ezt követték a videómegosztó portálok (22,4), mint például a YouTube, ahol főként vlogokat néztek
  • aztán a különböző alkoholtartalmú italokról és narkotikumokról szóló cikkek következtek (6,32).

A videojátékok fel sem kerültek a dobogóra, mindössze a gyerekek 4,99 százalékát foglalkoztatta ez a kategória. A Kaspersky Lab 14 kategóriát határozott meg a veszélyes weboldalakra vonatkoztatva. A teljesség igénye nélkül:

  • felnőtt tartalmak
  • trágár beszéd
  • szerencsejáték
  • fegyverek és erőszakos tartalmak.

Mit tehet a szülő. ha szeretné ezektől megóvni a gyermekét, ameddig csak lehet?

Baj-e, ha mindig a Facebookon lóg?

Mindenekelőtt fontos megérteni, miért éppen ezek a kategóriák a legnépszerűbbek. A közösségi portálok például azért, mert ide tolódott át a kapcsolattartás. „De ez – a közhiedelemmel ellentétben – nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fiatalok kevesebbet találkoznak személyesen, csupán annyit: intenzívebben tartják a kapcsolatot. A kommunikáció nem ér véget azzal, hogy kicsöngetnek az iskolában” – mondta a Zoom.hu-nak Labancz Dániel gyermekpszichológus.

Hozzátette: „Ennek persze – a pozitív hatásai mellett – megvannak az árnyoldalai is, például, hogy

a zaklatás sem áll meg a csengőszó elhangzásakor,

hanem gyakran online folytatódik. Emellett pedig sok gyerek kényszert érez az állandó online jelenlét miatt, hogy folyamatosan megosszon valamit magáról – a megosztási kényszer pedig azt eredményezi, hogy minden érzés, gondolat fel- és átdolgozatlanul »kerül ki«, azaz elmarad az elaboráció, az érzelmek feldolgozásának tanulása” – folytatta a szakértő.

Fotó: AFP/Europress

A gyermekpszichológus szerint a szülőknek meg kell tanítaniuk a gyerekeket, hogyan használják a különböző virtuális felületeket. Labancz úgy véli, a mostani óvodások szüleinek jobb esélyei vannak arra, hogy segítsenek ebben a kicsiknek, mint amilyen módon azok tudtak, akiknek most már tizen-huszonéves gyermekeik vannak, hiszen az előző generációk életében még nem volt ennyire jelen az internet.

Veszélyes tartalmak

„Az egyik legnagyobb hiba, amit a szülők elkövetnek, hogy eszükbe sem jut feltelepíteni egy szűrőprogramot.

Pedig a mostani másodikos, harmadikos gyerekek már olyan tartalmakra keresnek rá, mint néhány éve a felső tagozatosok” – magyarázta a gyermekpszichológus.

Persze a statisztikákból is látszik, hogy csökkent a keresések aránya a számítógépeken, mert egyre több fiatalkorúnak van mobiltelefonja, ami óriási szerepet játszik az online tevékenységeik során. Szűrőprogramot pedig feltelepíthetünk saját gyermekünk mobiljára, de ettől még az osztálytársai készülékén ugyanúgy láthat olyan tartalmat, ami összezavarhatja.

Ez a helyzet a pornográf tartalmakkal is: egy gyerek még nem feltétlenül érti, mit lát pontosan, és esetenként ez viselkedésproblémát is generálhat. „Fontos persze kiemelni, hogy mindenkiből más reakciót váltanak ki ezek a tartalmak. Ez sok mindentől függ: például a személyiségtől, családi háttértől, neveltetéstől, előzetes információktól, de tény, hogy

gyermekkorban sokkal erősebb fantázia próbál a nem érthető részletekre magyarázatot adni – és ez néha sokkal ijesztőbb is lehet, mint a valóság”

– mondta Labancz.

Az erőszakos tartalmakkal is hasonló a helyzet: ha ilyesmit egyedül lát egy gyermek, és senki sem reflektál a látottakra a környezetéből, az nehézségeket okozhat. Amennyiben viszont a szülővel együtt tekintenek meg egy durvább tartalmú videót, a szülő segíthet neki megérteni és feldolgozni a látottakat. De nem csak a család, a pedagógusok és az iskolai szülői közösség felelőssége is, hogy megvédjék a kicsiket „veszélyes” tartalmaktól. Ha van olyan szülő aki nem figyel erre oda, nem csak a saját gyermekével nem viselkedik felelősségteljesen, hanem másokét is veszélyezteti.

De a megoldás nem a teljes tiltás, hanem az odafigyelő és érző szülői jelenlét és kommunikáció.

„A felnőttek fel tudják készíteni a gyermekeket a látottakra, és segíthetnek feldolgozni egy nem érthető látványt is – ez persze csak akkor lehetséges, ha jelen vagyok a gyerek életében. Sokszor látom, hogy a szülő nem igazán tudja, hogyan is álljon hozzá ezekhez a dolgokhoz, hogyan is kommunikálja ezeket “jól” a gyermeke felé – egészen egyszerűen azért, mert neki sincs rá mintája. Ilyenkor érdemes akár csak egy-egy szülőkonzultáció erejéig is szakember segítségét kérni ehhez” – nyilatkozta a gyermekpszichológus.

Gyermek az interneten

De nem csak a passzív szemlélődésre érdemes felkészíteni a fiatalokat, hiszen sokan már igen korán belekezdenek a vlogolásba, így könnyen olyan információkat oszthatnak meg magukról, amely iskolai zaklatáshoz vagy szégyenérzethez, szorongáshoz vezethet.

„Bátran indítson a gyerek YouTube csatornát, azonban fontos a szülői felügyelet, hiszen könnyen támadhatóvá válhat. Érdemes beszélni a troll-jelenségről is, hogy ne érje váratlanul a gyereket egy-egy negatív komment, és tudja őket kezelni. Szánjunk időt a videó megnézésére feltöltés előtt.” – tanácsolta Labancz – Érdemes visszajelzéseket adni a gyereknek az általa készített tartalommal kapcsolatban. Ha van benne olyasmi, amit a szülő nem tart megfelelőnek, üljön le, adjon válaszokat a gyermekének, ő ezt miért nem osztaná meg a világgal,érdemes ezt konstruktívan, nem tiltások mentén megtenni”– folytatta a szakértő, aki szerint ilyenkor a dicsérő szó is fontos, ha valóban egy jól sikerült videóról van szó. A videómegosztó portálok inspiráló közegként is működhetnek, ha valaki a megfelelő értékek átadásával megtanulja használni ezeket. Ehhez pedig fontos, hogy

a szülő és a gyermek rengeteget beszélgessen a témáról.

Borítókép forrása: AFP/Europress