Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Lessen be a Coca-Cola gyár kulisszái mögé!

Lessen be a Coca-Cola gyár kulisszái mögé!

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogyan maradnak tartósak az üdítők akár fél éven át. Tartósítószerek? Veszélyes kemikáliák? A Coca-Cola Pest megyei gyárában mutatta meg, mi áll a titok mögött.

Sajtóbejárást szervezett a Coca-Cola HBC dunaharaszti gyára, ahol az ott dolgozó szakemberek azt igyekeztek megmutatni, miként garantálják, hogy a márka termékei (szénsavas üdítők, gyümölcslevek, teák satöbbi) megfeleljenek az élelmiszerbiztonsági kívánalmaknak. A témát az a kutatás teszi aktuálissá, amelyet a Coca-Cola Magyarország megbízásából idén májusban végeztek, s amelyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a magyar fogyasztók az élelmiszer-adalékanyagokhoz. A reprezentatív felmérés egyik fontos megállapítása, hogy

a többség bizalmatlan az adalékanyagok hivatalos elnevezésével szemben, miközben a mindennapokban fenntartás nélkül használja őket.

Például miközben az emberek döntő hányada idegenkedik az aromáktól, ízfokozóktól, állománynövelőktől vagy térfogatnövelőktől, addig a vaníliacukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport használja sütés-főzés során, pedig azok csak az előbbi dolgok hétköznapi néven.

Fotó: Halász Nóra (Kattintson a képre a galériáért!)

– Általánosan jellemző jelenség a kemofóbia. Az emberek többsége rossznak ítélik meg az ismeretlen dolgokat. Az Egyesült Államokban végeztek egy izgalmas kutatást, amelynek során arra kérték az embereket, hogy határozzák meg, mennyire szívesen fogyasztanának C-vitamint. A legtöbben minél nagyobb mennyiségben fogyasztottak volna belőle. Amikor ugyanezt a kérdést aszkorbinsavval tették fel, már kevésbé fogyasztották volna, E-300-ként megnevezve pedig elutasították. Miközben a három kifejezés egy és ugyanaz – mutatott rá Szűcs Zsuzsanna dietetikus.

Tartósítószer helyett tartósító eljárás

A márka egy tavalyi kutatása arra is rámutatott, hogy a fogyasztók az alapján veszik le a boltok polcairól az élelmiszert, hogy mennyi tartósítószert tartalmaznak. A gyümölcslevekkel kapcsolatban pedig sokakban felmerül, hogy marad hónapokig iható felbontás nélkül. A mostani felmérés szerint az emberek majdnem fele abban a tévhitben él, hogy a tartósítószerek miatt áll el a gyümölcslé, miközben teljesen más technológia szerint. A gyárlátogatás során pedig pont ezt a folyamatot mutatták be.

Fotó: Halász Nóra (Kattinson a képre a galériáért!)

A gyár egyik legnagyobb egységében – ahová csak cipővédőben, hajhálóban és köpenyben lehet belépni – többfelé osztják a termékeket aszerint, hogy tartalmaznak-e olyan mikrobiológiai anyagokat, amelyeket tartósítani kell. Bizonyos termékeket kizárólag a benne lévő szén-dioxid tartósít, míg a gyümölcstartalmú üdítőknél szükség van a pasztőrözésre, azaz felhevítik, hogy a fertőzéseket kiirtsák belőlük, majd visszahűtik. Ezen kívül külön gép tartja tisztán az üdítős palackokat és dobozokat, amely a minőségügy egyik alapja.

Még a csomagolás is tartósít!

Az első gyáregység fertőtlenítő szagú szomszédjában az üdítős dobozok és palackok úgynevezett aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiával való ellátása folyik. Azaz magát a csomagolást is tisztítják, kizárva így a mikrobális fertőzéseket. Mindezek a dolgok az alapjai a tartósságnak tartósítószerek felhasználása nélkül. Ofella Ildikó termelési vezető külön kitért arra: irreális elvárni, hogy az üdítők felbontás után hűtőbe rakás nélkül sokáig megőrizzék tartósságukat.

Fotó: Halász Nóra (Még több kép a galériában, kattintson!)

Nem tartósítószerekkel, hanem tartósító eljárással érjük el, hogy a gyümölcslevek sokáig elálljanak felbontás nélkül

– magyarázta a termelési vezető.

Gyöngyvirág helyett citromillat

A dunaharaszti létesítmény legizgalmasabb része az érzékszervi labor. Itt kóstolják a termékeket, mielőtt piacra kerülnének. A kóstolói helyekre hatalmas a túljelentkezés, de ide csak a cég dolgozói pályázhatnak. A bejutáshoz sikeresen kell venni az illat-íz teszten, előbbin hét illatminta alapján kell meghatározni, hogy mit érzünk, majd a minta számát az általunk helyesnek vélt illusztrációhoz tartozó rubrikába beírni.

Fotó: Halász Nóra

Én hét anyagból ötöt tudtam sikeresen beazonosítani, és ciki vagy sem, de gyöngyvirág-illatnak éreztem a citrom illatát, azt pedig összetévesztettem a narancséval. Én már biztos nem lehetnék kóstoló. Egyébként a tesztet mindig ebédidőben, evés előtt végeztetik el a kollégákkal, mikor érzékszerveik a leginkább ki vannak éhezve az illatokra és az ízekre. Ha valaki már egy piacra szánt terméket nem tart megfelelőnek, akkor csak azután kerülhet a boltok polcaira, hogy ha újabb teszten mindenki alkalmasnak találja.

Borítókép fotó:Halász Nóra