Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Elítélik a parlament menekültellenes törvényét a Soros-alapítványok

Elítélik a parlament menekültellenes törvényét a Soros-alapítványok

A Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) elítélik a Magyar Országgyűlés által megszavazott törvényt, amely büntetőjogi szankciókkal sújtja azokat, akik menekülteknek és bevándorlóknak nyújtanak segítséget – olvasható a Zoom.hu-nak elküldött közleményben.

A kemény hangú, nyilatkozatokkal és tételes törvényi dokumentációval alátámasztott kommüniké elsősorban így foglal állást:

A Nyílt Társadalom Alapítványok határozottan elítélik az Országgyűlés által megszavazott törvényt, amely a börtönbüntetést is magában foglaló büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba azon ügyvédek és civil szervezetek ellen, akik, illetve amelyek menekülteknek és bevándorlóknak nyújtanak segítséget.

Ennek nyomán az alapítványok nyomatékosan kérik az Európai Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegyen jogi lépéseket a magyar kormány ellen ezen új törvény kapcsán, amely

ellentétes az EU jogszabályaival,

és felszólítja az Európai Parlament tagjait, hogy kérjék számon a magyar kormányon az Európai Unió alapelveinek megsértését.

Fotó: Veres Viktor

A Magyar Országgyűlés által szerdán megszavazott törvény – mutat rá a közlemény – egy konkrét törvénysértéssel, az „illegális bevándorlás elősegítésével, támogatásával” egészíti ki a magyar Büntető Törvénykönyvet, de azt olyan módon fogalmazza meg, hogy

a teljes egészében törvényes jogi és humanitárius munkát is börtönnel fenyegeti.

„Világos, hogy a migrációt a magyar kormány politikai figyelemelterelésnek szánja” – idézi a kommüniké Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke konklúzióját. Gaspard elmondja azt is: „(A kormány) Alapvető célja az, hogy megfélemlítse a civil társadalmat és elhallgattassa a független kritikusokat, köztük azokat is, akik a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatását élvezik.

Mi ebben a nehéz helyzetben is tovább támogatjuk azt a fontos munkát, amit ezek a szervezetek végeznek, és mindent megteszünk azért, hogy segítsük Magyarország bátor jogvédőit.”

A közlemény megállapítja, hogy az „illegális bevándorlás elősegítése, támogatása” mint vétség a Magyar Büntető Törvénykönyv 353/A paragrafusának módosításában kapott helyet (S353/A). Részletezi is az új rendelkezést:

  • büntethetővé tesz minden „szervezett tevékenységet” amely a menedékkérők megsegítésére irányul – Magyarország területén, illetve a magyar határnál –, hogy törvényes jogukat gyakorolva menedékkérelmet nyújthassanak be vagy tartózkodási engedélyért folyamodjanak;
  • elrendeli, hogy ezen tényállást nemcsak az egyes bevándorlókat közvetlenül segítő egyének meríthetik ki, de azok is, akik tájékoztató anyagokat készítenek és terjesztenek, és hálózatot hoznak létre vagy működtetnek ezen tevékenységek megvalósítására;
  • büntethetővé teszi a határellenőrzési tevékenység megszervezését;
  • büntetéssel sújthat bárkit, aki a fenti tevékenységeket pénzzel támogatja.

James A. Goldston, az Open Society Justice Initiative (Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés) főigazgatója is megszólal, szerinte

„világosan látszik, hogy ez a törvény nem azok ellen irányul, akik szándékosan jogellenes cselekedeteket támogatnak, mert az már eddig is bűntettnek minősült. Ehelyett olyan cselekedeteket tesz büntethetővé, amelyek a nemzetközi jog alapján nemcsak törvényesek, hanem kötelezőek is.”

A kommüniké jelzi: a törvény eredetileg olyan magyarországi független civil szervezetek ellen indított kormányzati kampány részeként látott napvilágot, amelyek – többek között – a menekültek törvényes jogait védik. Ezen csoportok rámutattak, hogy a magyar kormány megpróbálja kiterjeszteni befolyását a bírói testületre, a médiára és a magyar társadalom más területeire. A törvénymódosítás – olvasható az állásfoglalásban – félreérthetetlenül

olyan nem kormányzati szervezetek és ügyvédek ellen irányul, akik tanácsaikkal segítik a bevándorlókat és a menekülteket,

és Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak nyújtanak segítséget a magyar és a nemzetközi jogszabályok alapján őket megillető jogokkal kapcsolatban. A törvény azokra is vonatkozik, akik például tolmácsolás, kiadványok publikálása és ezek pénzbeli támogatása útján nyújtanak segítséget harmadik országbeli állampolgároknak.

Fotó: Veres Viktor

A Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés ügyvédei jogi elemzést is készítettek, amelyek – értelmezésükben – arra mutatnak rá, hogy az új törvény megszegi az alábbi Európai Uniós menedékjogi jogszabályokat:

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról, amely kimondja, hogy a menedékkérőknek jogukban áll jogi és egyéb tanácsadást biztosító szervezetekkel kommunikálni, a határátkelő helyeken és a tranzitzónákban is
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról, amely kimondja az alapvető segítséghez való jogot addig, amíg a menedékjogi kérelmet elbírálják, ideértve a menedékjogi eljárásra vonatkozó információhoz való jogot és a jogi segítséget nyújtó csoportok megkeresésére vonatkozó jogot. A menedékkérők úgyszintén jogosultak ingyenes jogi segítségre és jogi képviseletre menekültügyi fellebbezési ügyekben, és jogukban áll, hogy szabadon fogadjanak el információt és tanácsot nem kormányzati szervektől és személyektől
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve, amely kimondja a tartózkodási engedélyre való jogot amennyiben a menedékjogra vagy a kiegészítő védelemre vonatkozó feltételek teljesülnek
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EU irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, amely kimondja, hogy EU állampolgárok harmadik országbeli családtagjait tartózkodási engedély illeti meg.

A közlemény hivatkozik továbbá a S353/A módosításra, amely – álláspontja szerint – az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat is sérti, ideértve a szólás-és egyesülési szabadsághoz való jogot és a menedékjogot.

Soros György alapítványai jelzik azt is: kedden a magyar kormány új törvényjavaslatot nyújtott be, amely 25 százalékos adóval sújtaná a „bevándorlást támogató” csoportokat, olyan törvényes tevékenységeket is magában foglalva, mint például a bevándorlás pozitív aspektusainak terjesztése.

Hozzáteszi: az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított az Európai Unió Bíróságán a kormány által tavaly bevezetett civilszervezet-ellenes törvény miatt. A Bizottság vitat továbbá egy 2017-es külön törvényt, amely azt a budapesti Közép-európai Egyetemet veszi célba, amelyet Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója és elnöke hozott létre.