Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Drágulásdömping Pécsen: többe kerül majd egy buszjegy, mint Budapesten

Drágulásdömping Pécsen: többe kerül majd egy buszjegy, mint Budapesten

Jócskán emelkedik a parkolás, a tömegközlekedés és a bölcsődei ellátás díja is Pécsen, ha a közgyűlés rábólint az előterjesztésekre. Mindeközben mindenki hallgat arról, hogy az Államkincstár mennyire fogja szorosan a gyeplőt a város gazdálkodása felett.

A jelentős hiánnyal, illetve adósságállománnyal küszködő Pécs, a szolgáltatások díját jelentős mértékben növeli a városban. A közgyűlési előterjesztésekből kiderül, hogy drágább lesz a tömegközlekedés, az eddigi 300 forintos buszjegy ára 400-ra nő (végül csak a 350 forintos árat szavazták meg), de ha a buszon akarjuk megvásárolni, akkor 500 forintot kell adni a sofőrnek. Azzal indokolja a fideszes városvezetés az emelést, hogy bár sikerült megállítani a bevételek csökkenését, a pécsi tömegközelkedést bonyolító cég, a Tüke Busz sofőreinek 30%-al magasabb a bére, mint 6 évvel ezelőtt, de még további emelést követelnek. Legalábbis ezt próbálja a városházközeli média sulykolni, de az előterjesztésben már árnyaltabban fogalmaznak, mert abból kiderül, hogy a bérköltség emelkedése mellett azért nem képesek finanszírozni a tömegközlekedést, mert az árkiegészítések és egyéb állami támogatások folyamatos csökkentek.

Vagyis a kormány döntései miatt kell árat emelniük.

Megnéztük, hogy mit jelent a 400 forintos buszjegy. Győrben 250 ft, Miskolcon 300 ft, Szegeden 320 ft, Debrecenben 330 ft, Budapesten, pedig 350 forintba kerül egy vonaljegy, vagyis Pécsen lesz a legdrágább. Azt még hozzátennénk, hogy a buszvégállomásokon és a vasúti pályaudvaron kívül nem egyszerű elővételben megvásárolni a jegyeket, mert nincsenek automaták, vagy jelzett elárusító pontok, így a várost kevésbé ismerők a buszon tudnak elsősorban jegyet venni, de ott már 500 forintért.

A közlekedésből származó bevétel növekedésével számolnak a parkolási díjak emelésével is – olvashatjuk egy másik előterjesztésben. A 20-25 százalékos emeléssel a belvárosi parkolási zónában egy óra így már 400 forintba fog kerülni a korábbi 300 helyett, de az anyagból kiderül, hogy egyéb „cselekhez” is folyamodnak. Az egyik nagy trükk a parkolási zónák határainak a megváltoztatása, vagyis, egy javaslat szerint sok helyen, ahol eddig III-es zóna volt, ott már II-es lesz, így ugyanott augusztus 1-től már kétszer annyit kell fizetni a parkolásért, mint korábban, úgy, hogy semmiféle fejlesztés nem történt. A helyszíneket is úgy választották meg, hogy a bevételnövekedés garantált legyen, a belváros környékét és az egyetemi városrész autósait sarcolják meg a legjobban. A slusszpoén, hogy a javaslatok szerint az eddigi III-as zónát egyébként szinte ki is iktatnák a rendszerből, de az is a felvetések között van, hogy a díjköteles időszak felső határát kitolnák 18-ról 20 órára.

Színre lép az igazgató asszony a drágulásért

A bölcsődei szolgáltatások díja is emelkedik, egy szolidnak szánt 92 százalékkal, az eddigi 250 forintos napidíj 480-ra emelkedik. Az előterjesztés indoklása szerint, a Kisgyermek Szociális Intézmények igazgatója fordult azzal a kéréssel az Önkormányzathoz, hogy

a meghatározott bölcsődei ellátás bruttó 250 Ft/fő/nap térítési díja indokolatlanul alacsony, annak megemelése szükséges 480 forintra mert, így a többletbevétellel az intézmény csökkentené az ellátásra fordított önkormányzati támogatás összegét.

Mi még csak hasonló esettel se találkoztunk, ezért megpróbáltuk elérni a város sorsát ennyire a szívén viselő igazgató asszonyt, de nem értük utol telefonon a KSZI-ben.

Az Államkincstár állna a háttérben?

Tavaly nyáron derült ki, hogy a 7,5 milliárd forintos hiánnyal küzd Pécs, aminek az lett a következménye, hogy politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert és szeptembertől két fideszes országgyűlési képviselő, Csizi Péter és Hoppál Péter által gründolt tanácsadói és döntéshozói testület “segíti” a munkáját. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott szeptember elsején Pécsen: aki megcsinálta a bajt, az csinálja meg a rendet is. Persze az okozott némi logikai zavart, hogy Hoppál kijelentette, a szocialistákra gondolt a miniszterelnök, mert ha így értelmezzük, akkor az MSZP-seknek kellene vezetnie a várost. Mindenesetre a városvezetés tényfeltáró bizottságot hozott létre Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő vezetésével, aminek a hibákat kellett feltárnia, és megoldási javaslatokat kidolgoznia, de kapásból elkezdtek visszamutogatni a 9 évvel ezelőtti városvezetésre.

Decemberben az állam pénzügyi segítsége is megérkezett, a lyuk befoltozására 9,5 milliárd forintos hitelt kapott az államtól a város, többek között azzal a kikötéssel, hogy a három év alatt visszatérítendő támogatásért cserébe a Magyar Államkincstár lesz a számlavezetője a városnak és egy munkatársuk fogja felügyelni a gazdálkodást, vagyis az állam felügyeletét vállalták cserébe. Hogy biztosak legyenek a visszafizetésben, jópár városi ingatlanra jelzálog került. Az már csak a hab volt a tortán, hogy a Magyar Közlönyben olvasható rendelet szerint a város “Tűrni köteles a Magyar Államkincstár megbízott munkatársainak a visszatérítendő támogatás felhasználása felett gyakorolt folyamatos előzetes kontrollját és utólagos ellenőrzését”, vagyis az állami gyámságot, gyanús, hogy a fenti bevételnövelő intézkedésekhez is közük lehetett.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Gulyás Emil a közgyűlés Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának az alelnöke a Zoom.hu-nak elmondta, hogy az Államkincstár felügyelője minden bizonnyal előírhatta a bevételnövelést a városvezetés számára, de biztosat a munkájáról nem tud mondani, mivel még a bizottsági tagoknak sem árulja el a városvezetés, hogy zajlik a munkafolyamat. Annyit tudott még elmondani, hogy mivel felügyelik a gazdálkodást, így minden bizonnyal a bizottságok és a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket is látják még mielőtt megtárgyalnák a bizottságok és a grémium.

A “felügyelő” munkájával kapcsolatban egyébként kerestük a városházát és az Államkincstárt is, a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

De miért van ekkora bajban a város?

A politikai kommunikáció legtöbbször a bűnbakkeresésben merült ki, vagyis az elmúltakárhányévezésben, de a háttérbeszélgetéseink során kiderült, hogy az okok sokkal összetettebbek. Van egy feloldhatatlannak látszó ellentét, mert a város adósságkonszolidációja után, 2015 elején Páva Zsolt polgármester arról beszélt, Pécs csatlakozhat ahhoz az elit klubhoz, amelynek Győr és Székesfehérvár is a tagja. Ahogy akkor fogalmazott: „leromlott infrastruktúrát, rossz gazdasági helyzetet örökölt még 2009-es megválasztásakor, de sikerült fejlődési pályára állítani a várost. Két év múlva jött az összeomlás, mert míg a város adósságát nullázta az állam, addig a városi cégeké megmaradt, ami már akkor 6-7 milliárd forintot tehetett ki, de erről mélyen hallgattak.

Gulyás Emil a Zoom.hu kérdésére elmondta, hogy a városi tulajdonú cégek az évek alatt hitelből oldották meg a működésüket, illetve felélték a tőkeállományukat. Évről évre akadt egy 1,5-2 milliárdos lyuk a büdzsében emiatt, amit ingatlaneladásokból próbált meg a város fedezni, de ez rendre nem valósult meg. Úgy fogalmazott, egyetlen megoldás lehetne erre a helyzetre, ha felbukkanna egy nagyfoglalkoztató, amelyik az iparűzési adójával egyenesbe állítaná a büdzsét. Azt viszont szerinte sokatmondó, hogy más nagyvárosokhoz képest, ide nem érkezett egy sem, pedig nagy szükség lenne egy akkora cégre, mint a 2011-ben megszűnt Elcoteq. Azóta maximum párszáz fős vállalkozások települtek a városba.

A pécsi városháza Fotó: Kovács István

Mellár Tamás közgazdász professzor és pécsi országgyűlési képviselő is erre a pontra mutatott rá nekünk egy interjú utáni beszélgetésen.

Jelenleg egy 70 ezres város bevételeit tudja ebből a szempontból bemutatni, miközben a városüzemeltetés költségei egy 150 ezres városé.

A fideszes városvezetés alatt ez nem változott számottevően, nem tudtak felmutatni se olyan koncepciót, ami ezen segítene, de nagyobb foglalkoztatót sem sikerült idecsábítania. Szerinte mindent elmond Pécsről az a tény, hogy a város legnagyobb foglalkoztatója és bevételi forrása a Pécsi Tudományegyetem. Az LMP nemrég megválasztott társelnöke, Keresztes László Lóránt is ugyanezt mondta nekünk februárban, az idei költségvetés tárgyalásakor és azzal egészítette ki, hogy a strukturális átalakítások elmaradása miatt a hiány újra fog termelődni és a végén az állam ráteszi a kezét a városi cégekre, amelyek most zálogban vannak.

A 2009-ben leváltott szocialista városvezetés a kulturális iparág fejlesztésével próbálta a város bevételeit növelni, de a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa év után kiderült, hogy hibás a koncepció (na meg a válságot is megsínylette), mert a felépített intézmények is állami dotációra szorulnak, nem hogy profitot termelnének. Jelenleg még ennyi sincs, nincs tudomásunk arról, hogy bármilyen határozott hosszútávú elképzeléssel rendelkezne Pécs a probléma megoldását illetően. Egyedül az Összefogás Pécsért Egyesület mutatott fel elképzelést, ők a város 5 szektorának azaz az önkormányzat, az egyetem, az egyházak, a gazdaság szereplői és a civil szervezetek közti hídverésben és közös cselekvésben látják a megoldás kulcsát, mindezt 5 toronnyal szimbolizálva, mert a város nevének eredeti jelentése (Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen, azaz Öt Torony Városa) is ez. Itt tartunk.