Posztfasisztának nevezte Orbán rendszerét az MSZP új elnöke

Posztfasisztának nevezte Orbán rendszerét az MSZP új elnöke

Tóth Bertalan kiosztotta a Fodor-féle Liberálisokat is, akiket pénzéhesnek nevezett. A vele szemben alulmaradt Mesterházy Attila nem csalódott, inkább büszke. Még az éjjel megkezdődik az MSZP újjáépítése, hogy a párt lehessen a kormányváltás motorja – ígérte Tóth.

Tudom és értem a kongresszus döntését – kezdte beszédét az MSZP frissen megválasztott elnöke, Tóth Bertalan, arra utalva, hogy milyen szoros eredmény született: ő kapta a voksok 54 százalékát, míg vetélytársa, Mesterházy Attila 46 százalékkal maradt alul. Tóth ezért hangsúlyozta, hogy együttműködő MSZP-t szeretne, nem csak a szavakban, hanem tettekben is. Bejelentette, hogy még este összeül az új elnökség és meghozzák az első, legfontosabb döntéseket, ám ezek közt nem szerepel a párt felszámolása – utalt az új elnök a még a kongresszus előtt az elnökjelöltségtől visszalépett párttársa, Szanyi Tibor programjának fő elemére.

Tóth Bertalan, az MSZP új elnöke Fotó: Ivándi-Szabó Balázs (Kattintson a képre a galériáért!)

A minden elnöki szűzbeszéd kötelező elemét, a múlttal való szembenézés szükségességét” nem hagyta ki Tóth Bertalan sem, de azt mondta, hogy ezt le kell zárni az év végéig, mert bár fontos dolog, de „a jövő építése még fontosabb.” A jövő évi két választásról – európai parlamenti és önkormányzati – azt mondta, ez nagy és nehéz feladat lesz, de nem lehetetlen. A szocialisták ráadásul szerinte „ellazsálták” a saját világlátásuk értelmezését, közvetítését, amit viszont a Fidesz jól művel, ebben tehát van még tennivaló.

Kérlelhetetlenül fel kell lépni Orbán posztfasiszta rendszere ellen

– adta ki a jelszót az új elnök, aki az igazságszolgáltatás függetlenségének elvételét, a hajléktalanok egyre súlyosabb kriminalizációját, a 11 milliós órabérrel dolgozó gázszerelőt, Mészáros Lőrincet, valamint a stadionok vs. kórházak problematikáját is a Fidesz-kormány szemére vetette. Nem csak az általa „egykori Soros-ösztöndíjasként” említett Orbán Viktor rendszere kapott egyébként kemény bírálatot az új elnöktől, de az egykori szövetséges liberális párt is. Tóth a majdnem megszűnt, majd megmentett Párbeszéd-frakcióra utalva úgy fogalmazott: „Nem vagyunk egyedül, büszke vagyok a Párbeszédre, és a minőségi cserére, mert a pénzéhes Liberálisok helyett Mellár Tamás csatlakozott hozzánk”.

Kunhalmi Ágnes, az országos választmány új elnöke Fotó: Ivándi-Szabó Balázs (Kattintson a képre a galériáért!)

Tóth Bertalan igazságos, szolidáris, és esélyegyenlőséget biztosító MSZP képét vázolta fel, amely a Parlamentben „szembesít, képvisel és védelmet nyújt”, ám szerinte mégsem a parlamentben keresztül vezet az út a kormányváltáshoz, amelynek egyébként az MSZP erős motorja kíván lenni. Ehhez azonban építkezni kell – magyarázta, kiemelve: új szervezeti struktúrát hoznak létre és erősen építenek a vidéki hálózatukra. Igazságos Magyarországot cselekvő, valódi szocialista közösséggel lehet elérni Tóth szerint, aki beszéde végén kiadta a jelszót: „Munkára, hajrá, MSZP!”

A Tóth Bertalannal készült hétfői interjúnkat itt olvashatják, illetve nézhetik meg.

Mesterházy Attila nem csalódott

Nem vagyok csalódott, sőt az eredményt elnézve inkább büszke vagyok – mondta a szoros verseny eredményhirdetése után a másik elnökjelölt, Mesterházy Attila. Azt ígérte, egyszerű párttagként – mivel az elnöki pozíció mellett nem indult más vezetői posztért a tisztújításon – küzd majd a közös célokért, és rajta nem fog múlni az együttműködés az új elnökkel illetve elnökséggel. Azt is mondta, fel sem merült benne, hogy kilépjen a pártból, hiszen „ez az életem.”

Mesterházy Attila Fotó: Ivándi-Szabó Balázs (Kattintson a képre, galéria nyílik!)

Közben Mesterházy a Facebookra is posztolt egy rövid kommentárt. Azt írta: Tóth Bertalan lett az elnök, gratulálok neki! Ő az én elnököm is! Mostantól össze kell zárni és nekilátni a munkának és feladat van bőven…Mától, ahogy a beszédemben is elmondtam, ott leszek a csatasorban, páttagként, ahogy eddig is! Hajrá MSZP!

A párt további vezetői

A Magyar Szocialista Párt kongresszusa választmányi elnöknek választotta Kunhalmi Ágnest, aki egyedül indult a pozícióért, így nem meglepő, hogy az érvényes voksok 100 százalékát szerezte meg (bár úgy tudjuk, sok volt az érvénytelen). Elnökhelyettesnek Szakács Lászlót választották, aki Mesterházy korábbi kabinetfőnöke volt – itt még szorosabb volt a verseny, mert Szakács 51 százalékot kapott, a másik jelölt, Ujhelyi István európai parlamenti képviselő pedig 49-et. Alelnöknek választották a küldöttek továbbá Hegyi Gyulát, Komjáthi Imrét és Szanyi Tibort; itt a negyedik alelnök-jelölt, Bangóné Borbély Ildikó esett ki. Az MSZ kongresszus Aranyosi Gábort, Bárány Balázst, Gurmai Zitát, Harangozó Gábort, Tüttő Katát, Varga Lászlót, Bihal Dávidot, Csendesné Murányi Ibolyát és Tóth Csabát választotta az elnökség tagjának. Az elnökségnek rajtuk kívül más, megválasztott tisztségénél fogva úgymond hivatalból tagja még a párt elnöke, az elnökhelyettes, a három alelnök, valamint a parlamenti frakcióvezető – utóbbi most Tóth Bertalan személyében ugyanaz, mint az elnök.

Két választás egy év alatt

A két évre megválasztott Tóth Bertalannak számos feladata lesz, ráadásul rendkívül szűkös határidőn belül:

az ő vezetésével készül és méreti meg magát a szocialista párt a 2019-es európai parlamenti, majd az önkormányzati választásokon.

A végig zárt ülésen dolgozó, délelőtt 10 órakor kezdődött tisztújító kongresszust előbb üdvözölte Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, majd az elnökjelöltek programbeszédei következtek, illetve rövid beszéddel bemutatkoztak a párt további vezető tisztségeire pályázók is. A kongresszusi eseményekről itt írtunk bővebben:

MSZP-kongresszus: már szavaznak az elnökről

Megkezdődött fél egy körül az MSZP tisztújító kongresszusán a legfontosabb esemény, a szavazás: a 320-ból 290 kongresszusi küldött van jelen, nekik két elnökjelölt között kell választani: Tóth Bertalan jelenlegi frakcióvezető vagy Mesterházy Attila – aki volt már elnök 2010-2014 között – irányítsa-e a következő két évben a pártot.

A kongresszusra két jelölt maradt versenyben az MSZP elnöki pozíciójáért, noha eredetileg öten is ambicionálták a feladatot. Ám a kongresszust megelőző egy hétben három aspiráns is úgy döntött, nem méreti meg magát. Így tett a párton belül sem igazán ismert Bródy Gábor és a párt „fenegyerekének” tartott EP-képviselő, Szanyi Tibor. Végül Kunhalmi Ágnes is, aki inkább a választmányi elnökségért indult, amire meg is választották.

Előttem az utódom: Kunhalmi Ágnes lett Hiller István utódja a válaszmányi elnöki poszton MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár Kunhalmi népszerű az MSZP tagsága körében, a párt „erős emberei”, az elnöki pozíció szempontjából fontos csoportok, a „pártelit” támogatása nem volt egyöntetű. Többen – elismerve odaadását és munkabírását – úgy vélték, „Ági legyen vezető, nagy szükség van a munkájára, de nem elnökként”. Kunhalmi jó előre be is jelentkezett az elnöki mellett a választmányi elnöki tisztségre is, és mivel az egyiktől vissza kellett lépnie, végül pártelnöki ambícióit engedte el.

Kunhalmi, Mesterházy és Tóth

A Zoom.hu megbízásából a Závecz Research által készített közvélemény-kutatás alapján Bródy Gábor és Szanyi Tibor jól tették, hogy nem indultak el végül, mert nekik lett volna a legkevesebb esélyük arra, hogy győzzenek. A felmérés adatai azt mutatták, hogy a versenyben maradt elnökjelöltek közül kettő között dőlhetett volna el a verseny. A Závecz Research még a három visszalépés nyilvánossá válása előtt, a múlt héten készítette a felmérést, így abban nem csupán a versenyben maradt Mesterházy Attila és Tóth Bertalan szerepelt még, hanem mind az öten.

Az MSZP-szavazók a legalkalmasabbnak Mesterházy Attilát tartották a felmérés szerint a párt vezetésére, és 4-es osztályzatot adtak neki. Alig lemaradva tőle a második helyen Kunhalmi Ágnes végzett 3,7-es osztályzattal, míg Tóth Bertalant 3,3-ra értékelték. Szanyi Tibor 2,4-es, Bródy Gábor pedig 2,2-es osztályzatot kapott a szocialista szimpatizánsoktól. A Závecz Research rákérdezett arra is, hogy az MSZP szimpatizánsok kit választanának elnöknek akkor, ha az öt jelölt közül csak egy nevet, a szerintük a párt vezetésére legalkalmasabbnak a nevét mondhatnák. A százalékos arányok így is hasonlóak lettek:

Volt már rosszabb is. Ja, nem

Akárhogy is, biztosan nem lesz könnyű dolga az MSZP új elnökének. Túlzás nélkül állítható, hogy legfontosabb feladata a párt megszűnését előrevetítő eljelentéktelenedés megakadályozása lesz, valamint az, hogy az eddigi, klasszikus eszközökön túl új receptet találjon arra, miként húzható ki a gödörből az idén 29 éves párt. Volt már rosszabb is – mondhatnák a szocialisták, de valójában ez nem igaz: mióta nyolc éve ellenzékben politizálnak, nem voltak még ilyen mélyen. A Zoom.hu nemrég végigvette a párt történetének legszebb és legszomorúbb epizódjait 2010-től napjainkig. Erről itt írtunk bővebben:

Az MSZP elmúlt nyolc éve: egyszer fent, többször lent

Az MSZP elmúlt nyolc éve: egyszer fent, többször lent Volt már rosszabb is – mondhatnák az MSZP-ben, de valójában ez nem igaz: mióta nyolc éve ellenzékben politizálnak, nem voltak még ilyen mélyen. Végigvettük a párt történetének legszebb és legszomorúbb epizódjait 2010-től napjainkig.

Azt is elemeztük, miben más az ellenzék – benne a szocialista párt – áprilisi választási kudarca, mint a 2010-es vagy a 2014-es, és azt is, hogy mostani politikai válságból mennyiben lehetnek mások a párt kilábalásának lehetőségei. Megoldás lehet, hogy egy civil bázisú ernyőszervezet tagjaként az MSZP „hátrébb lép, hogy előre léphessen”. Elemzésünk bővebben itt olvasható:

MSZP: más ez a kudarc, ahogy más a jövő is

MSZP: más ez a kudarc, ahogy más a jövő is Az ellenzék – benne a szocialista párt – választási kudarca más, mint a 2010-es vagy a 2014-es, ezért a kilábalás lehetőségei is mások. Megoldás lehet, hogy egy civil bázisú ernyőszervezet tagjaként az MSZP „hátrébb lép, hogy előre léphessen”. Elemzés.

Borítókép: Tóth Bertalan, az MSZP új elnöke / Fotó: Fotó: Ivándi-Szabó Balázs