Zacher Gábor szerint a biofű országa lettünk

Zacher Gábor szerint a biofű országa lettünk

Kijött az EU 2018-as kábítószer-jelentése, amiből érdekes dolgokat olvashatunk ki az európaiak drogfogyasztási szokásaival kapcsolatban.  Továbbra is a fű számít a legnépszerűbb drognak, de egyre több ecstasy és kokain fogy a kontinensen. Itthon a legnagyobb problémát a „designer drogként” elhíresült szintetikus anyagok okozzák.

A jelentés szerint

  • Az európaiak 7,2 százaléka fogyasztott kannabiszt 2017-ben; ez a legnépszerűbb drog. Bár az európaiak nem használnak több füvet az előző évekhez képest, egyre több problémás fogyasztó van, aki valamilyen kezelésre jelentkezik.
  • A második legnépszerűbb drog a kokain, ezt követi az ecstasy.
  • A jelentés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy néhány drog esetében Európa egyre inkább önellátóvá válik. Például az európai kannabisztermelés kezdi kiszorítani a behozatalt, sőt az MDMA esetében (ami az ecstasy legfőbb hatóanyaga) már gyakran innen exportálnak drogot a világ más részeibe.
  • Bár a legtöbb haláleset továbbra is az opiát származékokhoz köthető (2016-ban 9138 ember halt meg ezek túladagolásában), a használatában nem látható emelkedés.
  • Az viszont látszik, hogy Európában egyre többet „kóláznak”, ami annak köszönhető, hogy felpörgött a latin-amerikai kokaintermelés. A növekvő kínálatot a behozott drog minőségjavulása jellemzi, vagyis Európában egyre tisztább kokaint terítenek a bűnszervezetek.
  • Már negyedik éve növekszik a túladagolások száma, ebben nagy szerepe van az új szintetikus szereknek. A jelentés megjegyzi, hogy hetente megjelenik valamilyen új anyag az európai piacon, ez ellen erőteljesebb fellépésre lenne szükség.

Magyarország: fű és ecstasy a dobogón

Mivel a jelentés csak érintőlegesen foglalkozik Magyarországgal, felkerestünk néhány hazai szakembert, hogy képbe kerüljünk a hazai drogfogyasztás legfrissebb trendjeiről.

Paksi Borbála, az ELTE kutatója elmondta: a témában nyolc év kihagyás után, 2015-ben készült mindeddig utoljára átfogó kutatás Magyarországon, ebből az jött ki, hogy itthon továbbra is a kannabisz számít a legnépszerűbb drognak, de egyre népszerűbb az ecstasy is – előbbit a magyarok 7,4 százaléka, utóbbit 4 százaléka használt már életében. Az adatok szerint a tizennyolc és hatvannégy év közötti magyarok közel tíz százaléka használt már életében valamilyen illegális drogot, de ez a szám nagyban eltér, ha bizonyos korcsoportokat, szociális vagy kulturális változókat is figyelembe veszünk.

„A legfiatalabb, tizennyolc-huszonnégy éves felnőtt népesség körében több mint hétszerese a tiltottdrog-használat aránya, mint a legidősebb, ötvenöt-hatvannégy esztendős korosztályban.

Ehhez hasonló mintázat látszik akkor is, ha az urbanizációs mintát nézzük: az ötvenezer fős vagy nagyobb településen élők körében több mint kétszeres értékeket mértünk, mint a kisebb településeken, és hasonló különbség jelentkezik főváros-vidék viszonylatban is” – mondta lapunknak Paksi.

A felmérésből az is kiderült, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel használnak drogot a nőknél, valamint hogy a magukat vallásosnak tartók között lényegesen alacsonyabb értékeket mértek, vagyis a vallásosságnak van egyfajta „megóvó” hatása.

Fotó: Sergi Reboredo/VW PICS/UIG via Getty Images

Fontos adalék: bár az említett kutatásból nem látszik a társadalom perifériáján élők nagyobb kitettsége a droghasználatra, a vizsgálat természetéből adódóan elképzelhető, hogy ezt a csoportot egyszerűen nem érték el a kutatók.

„Ha a 2001 és 2015 közötti tendenciákat vizsgáljuk, akkor a drogfogyasztás elterjedtségének 2001 és 2003 között tapasztalható növekedése 2003-ban megállt, és azóta a stagnálás jellemző. Ám mivel a 2015-ös OLAAP kutatás adataiban mintavételen kívüli hibákat találtunk, statisztikai korrekciót kellett alkalmaznunk, az így kapott eredmények a tiltott drogfogyasztás elterjedtségének növekedésére engednek következtetni.” – mondta Paksi, aki azt is megjegyezte: mivel érzékeny témáról van szó, nagyon nehéz megbízható felméréseket végezni, így az adatok inkább a tendenciákban segítenek eligazodni.

A biofű országa lettünk

Ami jól kimutatható: itthon sajnos továbbra is tarolnak a különféle designer drogok. Demetrovics Zsolt az ELTE addiktológus professzora szerint az elmúlt évek legnagyobb trendszerű változása az volt, hogy elképesztő mértékben megnőtt az új szintetikus szerek jelenléte a kábítószerpiacon.

„Itthon és az EU-ban is megnőtt ezeknek a szintetikus szereknek a használata, azonban a jelenséget nagyon nehéz monitorozni” – mondta el Demetrovics, aki szerint a probléma a szegénységben élők között fordul elő gyakrabban, de bármely társadalmi réteget érinthet.

„Úgy tűnik, hogy a heroin és más intravénás szerek használata csökkenő pályán van, viszont egyre többen kerülnek be kórházi kezelésre ecstasy vagy biofű használata miatt” – ezt már Zacher Gábor toxikológus nyilatkozta nekünk, aki Demetrovicshoz hasonlóan az új szintetikus szereket tartja ma a legveszélyesebb jelenségnek Magyarországon.

„Gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy a biofű országa lettünk”

Zacher Gábor szerint a biofűben található szintetikus hatóanyagok sokszor erősebbek, a természetes kannabisznál. „Ezek az anyagok gyakorlatilag kiütik a használót, de nem ritka, hogy kifejezetten agresszív, kiszámíthatatlan viselkedést okoznak.”

MTI Fotó: Mohai Balázs

Zacher kiemelte: a toxikológiára azért nem az átlagos drogfogyasztók, hanem a legproblémásabb esetek kerülnek be. Az viszont jól látszik, hogy a biofüvet elsősorban a szegregációban élők használják,

„hiszen ezek az anyagok baromi erősek, hosszú órákra kiütheti magát az ember és mindössze pár száz forintba kerülnek”.

A designer drogokról – a régi drogokkal, például a heroinnal szemben – nagyon keveset tudnak a szakemberek, hiszen ezeket gyakorlatilag egy kísérleti patkányon sem próbálják ki, mielőtt forgalomba hozzák őket. Zacher ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ilyen esetekben tüneti terápiát tudnak alkalmazni: kezelik a magas vérnyomását, szapora pulzust, a magas testhőmérsékletet.

A herbál/biofű/kristály és más gyűjtőnév alatt futó szintetikus szerekkel jelentős probléma, hogy sokszor legálisan is meg lehet őket vásárolni. Mivel elképesztően gyors egy adott szer „kifutási ideje”, mire a hatóságok elkezdenek foglalkozni az egyik szerrel, már jön is a következő, amihez a használók ismét könnyen hozzájutnak.

Zacher Gábor elmondta azt is, hogy bár zajlik felvilágosítás és prevenció Magyarországon – maga is sok ilyen előadást tart –, fontosabb lenne a gyerekek nevelése, a megfelelő családi minták bemutatása.

„Ha egy gyereknek a szülei nem adnak semmit, és itt most nem a lakásra, kocsira gondolok, akkor mit várunk attól a szerencsétlen gyerektől?

Ha nincs meg a családi minta, vagy olyat lát, ami nem éppen minta, hogy az apja iszik, az anyja pedig gyógyszerezik és egész nap a tévét nézi, akkor azt nagyon nehéz később pótolni”.

Borítókép: Zacher Gábor. Fotó: MTI/Mohai Balázs