Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Mellár Tamás: Elindult az akadémiai kutatóintézetek államosítása

Mellár Tamás: Elindult az akadémiai kutatóintézetek államosítása

Az innovációs minisztériumnál kötöttek ki a bevételeik.

Sajtótájékoztatón értékelte csütörtökön a kormány által egy nappal korábban benyújtott jövő évi költségvetést Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Mellár Tamás közgazdász professzor, a Párbeszéd frakciójának független képviselője.

Tóth a jövő évi büdzsét röviden úgy jellemezte, hogy egy jövőellenes költségvetés. Azt is hozzátette, hogy a sikerpropagandában emlegetett növekedésnek a hasznát nem látják a számokban, azokon a sorokon, ami a jövő generációjáról szólnak. A kormány arányaiban kevesebbet fog költeni oktatásra, egészségügyre és jóléti kiadásokra is. Az a társadalmi igazságtalanság, ami ma az országot jellemzi, nem kap orvosságot – mondta a frakcióvezető.

Mindezekkel szemben felsorolta, hogy mire nem sajnálja a pénzt a kormány:

a Paks2-re (106 milliárd), a Puskás arénára (90 milliárd), a Pénzügyminisztérium várba költözésére (13 milliárd), kormányzati kommunikációra is többet költenek 10 milliárd forinttal, így már 30 milliárd forint mehet propagandára.

Tóth beszélt az Alaptörvény-módosításról is, amelyhez csütörtökön benyújtott egy újabb módosítást is, ami a hajléktalanok ellen irányul. Ezt szembeállította azzal, hogy a költségvetésben egy fillérrel sem költenek a hajléktalanság problémájának a megoldására vagy a kezelésére.

Az MSZP és a Párbeszéd a büdzsével kapcsolatban közös álláspontot képvisel, benyújtanak módosító indítványokat, 3 nagy csomagot az oktatás, az egészségügy és a szociális kiadások kapcsán. Ahogyan Tóth fogalmazott, egy alternatív költségvetést készítenek.

Jöhet az államosítás?

Mellár már tudományosabb alapra helyezte a költségvetés bírálatát és a makropályáról beszélt. A pozitívumokkal kezdte: a hiánycél megfelelő és betartja a maastrichti kritériumokat. A pénzforgalmi hiányt is elégségesnek tartja, a jövedelem-koncentráció csökken, ez kívánatos iránynak tartja. Az 50 százalékkal megemelt tartalékot is a pozitívumok közé sorolta, mert a kormány felismerte, hogy bizonytalan a külső, világgazdasági környezet.

A negatívumokkal folytatta a közgazdász professzor, szerinte az általuk várt növekedés (4,1%) túl optimista, mert ennek a forrásai nem láthatóak. A foglalkoztatási adatokkal is vitába száll, mert a tőkeállomány nem növekedett és a munkaerőállomány se nőtt. A 2,6%-os termelékenység növekedés, amit előirányoztak, pedig végképp a valóságtól elrugaszkodott, mert 2010 és 2017 között volt összesen ennyi.

Úgy látja, hogy a potenciális gazdasági növekedés 2 százalék, a többi a fogyasztás növekedésével és a bérnövekedéssel lehetne felhúzni 4 százalékra. Állami beruházások értéke 4000 milliárd, ez az egésznek a felét adja.

A végére jött a feketeleves, Mellár elmondta, meglepve tapasztalták, hogy a Magyar Tudományos Akadémia költségvetése megváltozott, az akadémiai intézetek bevételeit nem tartalmazza az MTA költségvetése, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál vannak.

Ebből azt a következtetést vonták le, hogy elindult az akadémiai kutatóintézetek államosítása.

Rendkívüli ülés az MTA-n Palkoviccsal

A Zoom.hu megkereste az ügyben az MTA-t. Arra voltunk kíváncsiak, igazak-e a hírek, miszerint az akadémián meglehetős megütközéssel fogadták az intézetek finanszírozásának elvételét és sokan attól tartanak, ez az intézethálózat államosításának első lépése lehet.

Az MTA titkárságától ezekre ugyan nem kaptunk választ, de jelezték: éppen a 2019-es költségvetés-tervezet MTA-t érintő része valamint MTA-ról szóló törvény tervezett módosítása lesznek az ülés témái. Hozzátették: az ülésen várhatóan részt vesz Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is, az MTA pedig az ülés után közleményt ad ki.

Még a pénteki ülés előtt igyekezett azonban eloszlatni a félelmeket a minisztérium azzal, hogy közleményben magyarázta el, mi szükség volt a finanszírozás központosítására. Azt írták, a kutatás-fejlesztésre fordítható források felügyelete az ő feladatuk, és a lehető legjobb felhasználás érdekében

az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, összesen közel 70 milliárd forintnyi forrás allokálását a jövőben a tárca koordinálja.

Így a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatása, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 12,7 milliárd forintos teljes költségvetése és az MTA kutatásban hasznosuló 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása is hozzájuk tartozik.

A minisztériumi közlemény kitért arra is, hogy az intézmények a jövőben is a korábbiakkal megegyező módon igényelhetnek támogatást különböző projektjeikre, de a kutatási területek prioritásait a források minél hatékonyabb felhasználása érdekében, az egyetemek, az Akadémia és a vállalatok érdekeit szem előtt tartva és összehangoltan kell kijelölni, ezt szolgálja az egy fejezetben történő tervezés is.