Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Oroszország 1 1 0 0 5 0 3
Uruguay 1 1 0 0 1 0 3
Egyiptom 1 0 0 1 0 1 0
Szaúd-Arábia 1 0 0 1 0 5 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Irán 1 1 0 0 1 0 3
Portugália 1 0 1 0 3 3 1
Spanyolország 1 0 1 0 3 3 1
Marokkó 1 0 0 1 0 1 0
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 1 1 0 0 2 1 3
Dánia 1 1 0 0 1 0 3
Ausztrália 1 0 0 1 1 2 0
Peru 1 0 0 1 0 1 0
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 1 1 0 0 2 0 3
Argentína 1 0 1 0 1 1 1
Izland 1 0 1 0 1 1 1
Nigéria 1 0 0 1 0 2 0
E csoport M Gy D V G+ G- P
Szerbia 1 1 0 0 1 0 3
Brazília 1 0 1 0 1 1 1
Svájc 1 0 1 0 1 1 1
Costa Rica 1 0 0 1 0 1 0
F csoport M Gy D V G+ G- P
Mexikó 1 1 0 0 1 0 3
Dél-Korea 0 0 0 0 0 0 0
Svédország 0 0 0 0 0 0 0
Németország 1 0 0 1 0 1 0
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 0 0 0 0 0 0 0
Anglia 0 0 0 0 0 0 0
Panama 0 0 0 0 0 0 0
Tunézia 0 0 0 0 0 0 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Kolumbia 0 0 0 0 0 0 0
Japán 0 0 0 0 0 0 0
Lengyelország 0 0 0 0 0 0 0
Szenegál 0 0 0 0 0 0 0

Szanyi Tibor: Ha muszáj, együtt halok meg az MSZP-vel

Szanyi Tibor: Ha muszáj, együtt halok meg az MSZP-vel

Összegyűjtötte ugyan a jelöltséghez szükséges 1500 támogató aláírást Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője, mégsem adta be pályázatát a párt elnöki pozíciójára. A Zoom.hu-nak azt mondta, az elmúlt hetekben országjáráson tesztelte elnöki programját, és be kellett látnia: azzal erős kisebbségbe szorult.

A párt szektásodása a vég jele

Szanyi heves vitákat kiváltó programjának fő célja az volt, hogy az MSZP-t meg kell szüntetni, majd új pártot kell alapítani más névvel, más logóval. Már az új nevet is kitalálta: Szocialisták. Az elnöki posztnak kétszer már nekifutó Szanyi azzal érvelt a radikális reformlépés mellett: annak idején az MSZP is úgy jött létre, hogy megszüntették az elődpártot, az MSZMP-t, ezzel új lapot nyitott a baloldal.

Szanyi elnökként megszüntette volna a pártot és lecserélte volna a nevet, a logót is MTI Fotó: Kallos Bea

Az idén 29 éves párt viszont mára nem csak elfáradt, hanem Szanyi szerint

három egymást követő parlamenti választási vereség, csökkenő tagság és a csődközeli helyzet miatt az MSZP mint projekt már aligha menthető”.

A politikai, szervezeti és anyagi zuhanást egy új párt állíthatta volna meg – mondta, ráadásul „az MSZP brandje sem a szavazóknak, sem a politikai szövetségeseknek nem vonzó már”.

Szanyi az MSZP reménytelen helyzetének okát abban is látja, hogy nem tudott választ adni a nagyváros–vidék-ellentétre, a két életforma közt egyre szélesebbre nyíló olló problémájára, de az is rossz jel, hogy az MSZP „elszektásodott. Utóbbi jelenséget azzal magyarázta: „Ha zsugorodsz, egyre inkább ragaszkodsz ahhoz a kevéshez, ami még maradt, és még kevésbé akarsz változtatni bármin is”.

Kérdés, lesz-e MSZP 2022-ben

Arra a kérdésre, hogy lesz-e még MSZP 2022 után, Szanyi azt válaszolta: „Nagyon kétséges, de meg kell próbálni.” Ebben ő is vállalna szerepet, mert ha elnök nem is lesz, így a „szektásodást” sem tudja kezelni, legalább a másikat, a nagyváros–vidék-problémát megkísérelné megoldani. Ezért is nyújtotta be pályázatát végül az egyik – reményei szerint ezzel a feladattal foglalkozó – alelnök pozíciójára.

A „szektásodást” megakadályozni ő nem tudja Forrás: Facebook/Szanyi Tibor

Úgy vélte, ezen a területen messzebbre kell látni annál az – amúgy igaz – alaptételnél, amely szerint az elmúlt 10 évben az MSZP magára hagyta a vidéket, ezért meg kell erősíteni a párt vidéki hálózatát.

Ez kevés lesz, lejárhatjuk a lábunkat a falvakban, ha a baloldali gondolatoknak csak a nagyobb városokban van keletjük

– mondta. A közösségi megoldásokat szerettetné meg a vidékkel, mert a baloldaliság is egy közösségi eszme.

Szanyi szerint ez nem két éves munka, a nagyváros–vidék-polarizációt visszafordítani tíz évig is eltarthat, de segíthetne ebben az EP-képviselői munkájának egyik legfontosabb kezdeményezése, az Okos Falvak Program. Az uniós szintű projekt célja a kistelepülések élhetőbbé tétele létező digitális megoldásokkal, az eddig csak a városi környezetben elérhető kényelmi szolgáltatások eljuttatása a falvakba.

A nagyváros–vidék-problémára is tudna megoldást Szanyi Fotó: Halász Nóra

Arról, hogy ez szélmalomharcnak tűnik fel olyan előrejelzések mellett, amelyek szerint Magyarországon 2050-re 82 százalékra nőhet – a 2015-ös 71-ről – a városlakók aránya, Szanyi úgy vélekedett: „Ez benne az izgalmas, főleg, hogy a kistelepülések fogalmába a tízezer fő alattiak tartoznak”. Úgy tervezi, hogy a Budapesten még mindig erős MSZP 18 választókörzete – az ebből a szempontból fejlett Pest megye kivételével – testvérének fogad egy-egy megyét, és közösen dolgoznának a célért.

Mesterházyra győzelmére fogadna

Szanyi Tibor – és az elnökjelöltségre jelentkező, de végül a megméretésen nem induló Bródy Gábor – nélkül három jelentkező van, aki vállalná az MSZP irányítását: Tóth Bertalan frakcióvezető, Mesterházy Attila volt elnök és Kunhalmi Ágnes, aki a párt kampányarca volt. Kunhalmi még kieshet, mert a választmányi elnökségre is pályázik (mivel a kettő együtt nem megy, az egyiktől vissza kell majd lépnie).

Amennyiben fogadna, Szanyi arra tenne, hogy „ha csak paraszthajszállal is, de Mesterházy győz”.

Úgy vélte, abban közmegegyezés van a pártban, hogy az MSZP rendbetételére a menedzserszemléletű Mesterházy a legalkalmasabb, bár tény, hogy az új jelentkezőknek is lehet sajátos „varázsuk.

Kunhalmi Ágnes egyelőre nem döntött, hogy pártelnök vagy választmányi elnök lenne-e Fotó: Halász Nóra

Ami pedig Kunhalmi Ágnest illeti, Szanyi szerint nagyon sokan szimpatizálnak vele. Mégis, ha úgy dönt, hogy a pártelnöki helyett a választmányi elnöki pozíciót választja – erre a posztra egyelőre ő az egyetlen jelölt –, Szanyi szerint jó vezető lenne, mert oda a menedzserszemlélet helyett éppen egy ilyen lelkület kell. Akárki lesz az elnök, Szanyi segíteni fogja a maga eszközeivel – ígérte. Ezzel együtt fenntartja, hogy egy új párttal többre mennének, de ha muszáj, akkor együtt hal meg az MSZP-vel.

Négy EP-helyet is szerezhetnek

Minden választás sorsfordító, szükségszerűen annak kell lennie, különben semmi izgalmas nem lenne benne – mondta Szanyi, sok párttársához képest némiképp másként értelmezve a 2019 májusi EP-választás, majd az őszi önkormányzati választás „sorsfordító” létét a párt szempontjából. (A Zoom.hu nemrég írt arról: a Fideszben felmerült, hogy összevonják a két voksolást, és májusra előrehozzák az őszit.)

Noha felvetődött ötletként, hogy az ellenzéki pártok arra hajlandó része közös ellenzéki listán induljon az EP-választáson, Szanyi ezt nem tartja jó ötletnek, mert szerinte a pártok külön-külön jobb eredményt érhetnek el, mint együtt. Úgy vélte, szerencsés csillagállás alatt akár a jelenlegi 2 helyett 4 képviselői helyet is megcélozhat az MSZP az Európai Parlamentben, 1-1 helyet elhódítva a Jobbiktól és a Fidesztől.

Jelenleg két képviselője van az MSZP-nek az Európai Parlamentben: Szanyi Tibor és Ujhelyi István MTI Fotó: Beliczay László

Példának hozta a 2009-es EP-választást, ahol az akkor még egyben lévő MSZP 17,34 százalékot ért el, ám 2014-ben, a z MSZP és a közben levált DK összesen 2,5 százalékkal többet. Sőt, a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló öt ellenzéki párt 25,67 százalékot kapott, míg ugyanazon a tavaszon, az EP-választáson, ahol külön indultak, összességében ennél 2,23 százalékkal többet.

Szanyi szerint azért is jó külön elindulni az EP-választáson, mert akkor – feltéve, hogy nem vonják őket össze – „az önkormányzati választásra gyúrva minden párt fel tudja mutatni a saját egyéni erényeit”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az önkormányzati választásokon ne lenne helye az ellenzéki együttműködésnek, sőt akkor ez alapvető érdek lesz – tette hozzá.

Borítókép: Szanyi Tibor / MTI Fotó: Kovács Attila