Hamarosan kiderül, mennyire lesz kényelmetlen helyzetben az MNB

Hamarosan kiderül, mennyire lesz kényelmetlen helyzetben az MNB

Könnyen lehet, hogy a magyar jegybank számára a hét második felében két olyan döntés is születik, ami komoly hatással lehet monetáris politikájára. Az amerikai jegybank kamatot emel, míg az EKB az eszközvásárlási programját vezetheti ki.

Az elmúlt években szinte minden körülmény a hazai gazdaság- és monetáris politika kezére játszott. Ennek egyik leglátványosabb eredményeként a korábbi magas alapkamat drasztikusan csökkent, s immár tartósan egy százalék alatt van. Az elmúlt hónapokban azonban egyre inkább olyan irányba mozdultak el a dolgok, hogy ez a kegyelmi állapot elillanni látszik. Amerikában már nem az a kérdés, hogy jön-e a kamatemelés, hanem az, hogy idén mennyi jön. A kötvénypiacokon a hozamok is emelkedésnek indultak. Az infláció ha lassan is, de megindulni látszik. Mindez azt eredményezte, hogy a feltörekvő piacokat elérte a kockázatkerülés, vagyis a tengernyi olcsó pénz elkezdett fogyni ezekből az államokból. Így pedig ezeken az országokon – így Magyarországon is – érezhetően növekszik a nyomás.

Ennek itthon a lakosság számára is jól látható következménye volt a forint árfolyamának érdemi gyengülése.

Ebben a helyzetben a jegybank egyre inkább a nemzetközi viszonyokkal szemben helyezkedve azt jelezte, hogy azért még jó ideig lazább monetáris politikát kíván fenntartani.

Most viszont úgy tetszik, hogy néhány órán belül az eddigi nyomás, ha lehet még komolyabbá válik. Ma este ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az irányadó kamatszintről dönt. Elemzői konszenzus szerint pedig csaknem biztosra vehető, hogy ismét 25 bázisponttal – két százalékra – emelik az alapkamatot, ami már a második szigorítás lenne az idén. (Az MNB alapkamata jelenleg 0,9 százalék.) Ráadásul általános vélemény, hogy ezzel nem áll le a Fed, s idén még jön egy hasonló lépés.

Az óceánon túli emelkedő kamatkörnyezet pedig azért egyáltalán nem esik jól a honi jegybanknak – sem –, hiszen ezzel például felerősödhet a tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról.

Az említett kamatemelésen túl a döntéshozók frissítik a gazdasági előrejelzést is. Az Equilor Befektetési Zrt. hírlevelében ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a Fed terve szerint ezentúl minden kamatdöntő ülést sajtótájékoztató követ. Így azon túl, hogy több információt kaphat a piac a döntéshozóktól, a kondíciók módosítása is sűrűbben lehet. A ma este megjelenő, a korábbinál optimistább gazdasági előrejelzés megjelentetése tovább erősítheti dollárt, a kamatemelés miatt viszont nem vár az Equilor érdemi árfolyamreakciót a devizapiacon, mivel azt már korábban beárazták a befektetők. Mindenesetre az Amerika vezérelte, emelkedésnek induló kamatkörnyezetben kérdés mekkora nyomást helyez a majd a feltörekvő piaci jegybankokra, így különösen a laza politikát folytató MNB-re.

Lesz azonban egy másik „ügy” is, amely érdemben érintheti a magyar jegybank monetáris politikáját, s ha lehet még az előzőnél is komolyabban. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi arról tájékoztathat, hogy leállítják az eszközvásárlási programjukat, vagyis a laza hozzáállás az EKB részéről is véget érhet. Ráadásul, s ezt már Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője teszi hozzá, hogy

Draghi korábban azt jelezte, hogy ha ez megtörténik, akkor a kamatemeléssel sem várnak majd éveket, az hamarosan érkezhet.

Amennyiben az EKB valóban bejelentené a program kivezetését, s a Fed is kamatot emelne az nagyon is befolyásolná a magyar jegybank helyzetét – folytatta az elemző. Ha idén például még valóban 2 kamatemelés lenne Amerikában, s jövőre is ugyanennyi, s ott visszamennének a 3 százalék körüli szintekre, akkor az mindenképpen növelné a nyomást a Matolcsy György vezette szervezeten. Nagyon sanszosznak tetszik, hogy az Egyesült Államokban ilyenkor 1 százalékponttal magasabb alapkamatot látunk majd, mint most. Ha e mellé megérkezne az EKB eszközvásárlási programjának a kivezetése, akkor nagyon úgy tetszik, hogy a Matolcsy György vezette szervezetnek nem lenne ideje egy évet várni a szigorítással. Ez azonban nem feltétlenül kamatemelésben csapódhat le, a nem konvencionális eszközökhöz nyúlhatnak hozzá. Ezzel együtt az egyre nagyobb nyomás a forint árfolyamának gyengülésében és az állampapírok hozamának növekedésében is visszatükröződhet – tette hozzá az elemző.

A kamatemelés egyébként számos a mélyben nyugvó problémát a felszínre dobhat. Éppen szerdán számoltunk be arról, hogy a lakáshitelesek 40 százaléka komolyabb bajba kerülhet, ha kamatemelkedés indul a piacon. A kamatszint 1-3 százalékos emelkedése drasztikusan, akár harmadával is emelheti a törlesztőket. Erre pedig éppen a Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetett.