Gábor György: Az egyháznak távolságot kell tartania a hatalomtól

Gábor György: Az egyháznak távolságot kell tartania a hatalomtól

Sorra vette Székely János megyéspüspök a kereszténység történelmei bűneit, reagálva azokra a kijelentésekre, amelyek szerint milliókra tehető a kereszténység halálos áldozatainak száma. Gábor György szerint hullahegyeket összehasonlítani relativizálás.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban esik szó az úgynevezett közbeszédben arról, hogy a történelem során hány halálos áldozatot követelt a kereszténység. Legutóbb, ahogyan a SZEMlélek blog kiszúrta, a nyugat.hu egyik cikke alatti hozzászólásokban írták többen: a kereszténység miatt milliók vesztették életüket. (A portál írása egyébként arról számolt be, hogy Brenner János boldoggá avatása kapcsán a szombathelyi emlékművön a vörös csillagot kicserélték egy keresztre.) A kommentek láttán Székely János szombathelyi megyéspüspök Facebook-jegyzetben igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba a keresztények történelmi szerepéről.

„Volt, aki azt írta, hogy a kereszténység nevében több mint 800 millió embert gyilkoltak meg a történelem folyamán. Engedjék meg, hogy röviden megpróbáljak válaszolni és elmondani, ahogyan én látom. A keresztények valóban követtek el sok-sok bűnt, néha szörnyűségeket is a történelem folyamán. Ez a kereszténység nagy szégyene és fájdalma azóta is”

– írta elöljáróban, önkritikusan a püspök.

Mint részletezte, az európai boszorkányüldözések ötvenezer áldozatából „csak” ezret ítéltek el egyházi bíróságok. Azt is fontosnak tartotta hozzátenni: ezen döntések többségét nem katolikusok, hanem protestáns bíróságok hozták meg, a többit pedig világi tanácsok. A spanyol inkvizíciónak, amelyet a püspök szörnyűnek nevezett, háromezer halálos áldozata volt. A keresztes háborúkról azt írta: védekezés miatt indultak, s nélkülük 200 évvel hamarabb következett volna be a mohácsi vész, majd az azt követő megszállás. A püspök szerint keresztes hadjáratok nélkül a mai Magyarország valószínűleg már nem létezne.

„A kereszténység bűnei közé tartozik még a 30 éves háború, a felekezeti villongások. Azonban nem a kereszténység miatti háború sem az angol – ír konfliktus (…), sem a horvát – szerb háború a 90-es években”

– tette hozzá. Összegzésként pedig azt írta, hogy

vannak áldozatai a kereszténységnek a 2000 éves történelme folyamán, de nem tízmilliók.

Székely János végül rámutatott, hogy a XX. század több milliós halálos áldozatot követelő borzalmai a vallásgyűlölő ideológiák, vagyis a nácizmus és a kommunizmus miatt következtek be.

Gábor György vallástörténész szerint minden eszmerendszernek kötelessége szembenézni önmagával, de nem szabad relativizálni a különböző ideológiák bűneit.

– A személyes véleményem, hogy egy hulla is sok, és felháborít, mikor a hullahegyeket mérik össze. Ráadásul a különböző korokban teljesen mások voltak a népességi arányok. Ez a fajta kommunikáció relativizáláshoz és manipulációhoz vezet – mondta a Zoom.hu-nak a vallástörténész.

Forrás: Pixabay

Gábor György reagált Székely János azon kijelentésére is, amely szerint a boszorkányüldözés áldozatainak többségét világi bíróságok ítélték el. Rámutatott, hogy a történelmi szeparáció előtt hiába volt egy bíróság világi, az egyházak hatalmas nyomást gyakoroltak a bírói testületekre. Arra a kérdésre, hogy meglátása szerint a kereszténység adós-e még más eseményekkel kapcsolatban a szembenézéssel, úgy felelt:

– Távol álljon tőlem, hogy ezzel kapcsolatban mértékadó kijelentést tegyek. Ugyanakkor a kereszténység a megalakulásakor a periférián élő emberek vallása volt. 300-ban következett be a változás, mikor is a hatalom részévé vált.

A kereszténységnek vagy bármely más egyháznak „ellenzéki” – és nem politikai értelemben mondom – szerepben kell lennie, hiszen komoly tapasztalataik vannak, mivel jár a hatalommal való kollaboráció, milyen a hatalom szolgálólányának lenni, s milyen káros vonzatai vannak mindennek.

Politikai értelemben bármilyen legyen is a hatalom, az egyházaknak távolságot kell tartaniuk tőle, büszke, autonóm intézményekként, hiszen ők nem pillanatnyi érdekeket, megfontolásokat követnek, hanem önfelfogásukból következően az emberiség lelkiismeretének örök szószólói – hangsúlyozta a történész.

Borítókép illusztráció/ Fotó: MTI/EPA/Ettore Ferrari