A ZTE lefejezve, kibelezve és törött végtagokkal mászott ki a sírból

A ZTE lefejezve, kibelezve és törött végtagokkal mászott ki a sírból
  • A ZTE kínai telekomcég újraindította működését, miután Donald Trump kezdeményezésére az USA enyhítette a kivégzésével felérő büntetést.
  • A ZTE részvényei kapásból 40 százalékos mínuszban nyitottak.
  • Az amerikai törvényhozás még visszaállíthatja a halálos mértékű büntetést.
  • Ha ez nem is történik meg, a ZTE vállalta, hogy kirúgja teljes felsővezetését, nem biztos, hogy képes lesz így tovább működni.
  • Ráadásul a vállalat két hónapig állt, kérdéses, hogy sikerül-e mindent újraindítani, és ha igen, akkor hogyan és mennyi idő alatt.

Újraindította működését az egyik legnagyobb kínai telekommunikációs cég, a ZTE, miután az amerikai kormány megszüntette az ellene bevezetett szankciókat. Ezzel együtt újra lehet kereskedni a ZTE részvényeivel a világ tőzsdéin. A részvények árfolyama 40 százalékkal alacsonyabban nyitott, mint amikor a kereskedésüket április közepén felfüggesztették, vagyis a cég piaci értékének közel fele porrá omlott egyetlen csettintésre.

Anyagilag szintén nagy érvágás a ZTE-nek, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium nem adta ingyen a vállalat működését ellehetetlenítő szankciók feloldását, azokat többek közt egymilliárd dolláros bírságra cserélte. Ez nagyjából a ZTE egyévnyi nyereségének megfelelő összeg. A kínai vállalatnak emellett el kell különítenie 400 millió dollárt, szintén bírság gyanánt.

Az amerikai Szenátus és a gyakorlati nehézségek még végezhetnek a ZTE-vel

A hatalmas pénzbírságnál nagyobb probléma a ZTE számára, hogy a Washingtonnal kötött megegyezés eredményeképp ki kell rúgnia teljes igazgatótanácsát és felső menedzsmentjét.

Amióta a modern értelemben vett vállalkozások léteznek, még soha nem fordult elő, hogy egy ekkora céget így lefejeztek volna,

úgyhogy tulajdonképpen senki sem tudja, egyáltalán képes lesz-e a ZTE biztosítani a működés folytonosságát ilyen állapotban, de az biztos, hogy nem lesz egyszerű. Az is biztos, hogy így vagy úgy, az esetből tankönyvi példa lesz.

Ráadásul a cég a legfontosabb területeken két hónapra gyakorlatilag leállította a működését, nyilván számtalan megrendelést, megbízást, szerződést mondott vissza vagy függesztett fel. Hatalmas kérdés, hogy a hatalmas és ezer összefonódással működő vállalati rendszert hogyan és milyen gyorsan (sőt: ha egyáltalán) lesznek képesek újraindítani. Ráadásul ugyebár úgy, hogy a teljes igazgatótanácsot és felsővezetést le kell cserélni.

A ZTE azt ígérte, tájékoztatni fogja a részvényeseket a kilátásokról, de azt nem közölték, erre mikor terveznek sort keríteni.

A gyakorlati nehézségek önmagukban elegek lehetnek ahhoz, hogy megakadályozzák a ZTE feltámadását. De van rá esély, hogy a cég el sem fog jutni a feltámadás megpróbálásáig. Az amerikai Szenátusban ugyanis várhatóan még a héten szavaznak egy jogszabálymódosításról, ami visszaállítaná a cég ellen a kormány által bevezetett majd feloldott szankciókat.

A módosítás erős támogatást élvez mindkét pártban, szóval reális lehetőség, hogy megszavazzák.

Ha a szankciókat visszaállítják, a ZTE (újra) lehúzhatja a rolót. A javaslatot támogató szenátorok szerint egyrészt rossz üzenetet küld a már bevezetett (jogosnak tekintett) szankciók visszavonása, másrészt nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a kínai telekommunikációs óriásra.

Amerikai szankciókat sértettek meg

Az amerikai kereskedelmi minisztérium először még 2017-ben varrt egy 1,2 milliárd dolláros büntetést a ZTE nyakába, mert kiderült, hogy a vállalat lényegében minden, amerikai szankciókkal sújtott országban üzletelt (például Észak-Koreában és Iránban), amit azért nem tehetett volna meg, mert az eszközei tele vannak amerikai technológiával. A ZTE 2017-ben elismerte, hogy megsértette az amerikai szankciókat, kifizette a büntetést, és kirúgta több, felelősnek kikiáltott vezetőjét. Nem csökkentette viszont több másik vezető prémiumát, amit az amerikai büntetés értelmében szintén meg kellett volna tennie. A ZTE később azt is elismerte, hogy nem csökkentette ezeket a prémiumokat, de azt állította, ezt nem szándékosan mulasztotta el, a HR-osztály részéről történt hiba.

Ez azonban nem hatotta meg az amerikai kormányt, mivel a ZTE nem teljesítette a büntetés minden pontját, új, keményebb büntetéssel sújtották:

az amerikai cégeknek megtiltották, hogy alkatrészeket és szolgáltatásokat exportáljanak a kínai techvállalatnak.

Mivel a ZTE rengeteg amerikai technológiát használ, ezek nélkül mozdulni sem tud, úgyhogy a működés jelentős részét le is állították.

Trump öt okból siethetett a ZTE megmentésére

Ezen a ponton lépett közbe Donald Trump amerikai elnök, amikor bejelentette, hogy talán mégsem kellene kivégezni a ZTE-t, és utasította a kereskedelmi minisztériumot, hogy vizsgálja felül az ügyet. Trump öt okból dönthetett a ZTE megmentése mellett:

  • A legrosszhiszeműbb magyarázat szerint az elnököt Peking gyakorlatilag megvesztegette. Trump 72 órával azután jelentette be a ZTE megmentését, hogy kiderült, Peking 500 millió dollárt ad egy olyan projektre, amiben az elnök cégének is van érdekeltsége. (Egy indonéziai szállodaprojektről van szó, ami egymilliárd dollárból valósul meg.)
  • Washington és Peking épp vámháborúba kezdett a két ország közti kereskedelem vitás kérdései miatt, de folyamatban vannak a tárgyalások. Lehet, hogy Trump ezek kapcsán akart gesztust tenni Peking felé. Twitter-bejegyzéseiben arra utalt, hogy erről van szó.
  • A ZTE rengeteg amerikai technológiát használ, 2017-ben a kínai cég 2,3 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai alkatrészeket és szoftvereket több mint 200 cégtől, köztük a Qualcommtól, a Broadcomtól, az Inteltől, a Texas Instrumentstől és a SanDisktől. A ZTE bedőlése ezért komoly károkat okozna az amerikai gazdaságban. Tweetjeiben Trump ezzel is indokolta a ZTE megmentését.
  • A köznép a ZTE-t a telefonjairól ismeri, ezek azonban csak kis részét teszik ki a cég portfoliójának. A ZTE a telefongyártás mellett mobilhálózatokat épít, illetve ilyenekhez szolgáltat technológiát. A ZTE-nek körülbelül 600 kommunikációs hálózata van 100 országban, beleértve úgy 100 3G/4G mobilhálózatot 50 országban. Magyarországon a Telenort érintené a legérzékenyebben a ZTE végleges bedőlése, és azzal a terméktámogatás megszűnése (vagy legalábbis kérdésessé válása).
  • A telefonokra visszatérve, azért a világon százmilliók használnak ZTE-telefont (köztük 30 millió amerikai), a ZTE pusztulásával jó eséllyel ezek terméktámogatása is megszűnne.

Trump ZTE-bejelentése Magyarországon is örömre ad okot. Lehet, hogy a kínaiak megvették az elnököt