Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Oroszország 1 1 0 0 5 0 3
Uruguay 1 1 0 0 1 0 3
Egyiptom 1 0 0 1 0 1 0
Szaúd-Arábia 1 0 0 1 0 5 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Irán 1 1 0 0 1 0 3
Portugália 1 0 1 0 3 3 1
Spanyolország 1 0 1 0 3 3 1
Marokkó 1 0 0 1 0 1 0
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 1 1 0 0 2 1 3
Dánia 1 1 0 0 1 0 3
Ausztrália 1 0 0 1 1 2 0
Peru 1 0 0 1 0 1 0
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 1 1 0 0 2 0 3
Argentína 1 0 1 0 1 1 1
Izland 1 0 1 0 1 1 1
Nigéria 1 0 0 1 0 2 0
E csoport M Gy D V G+ G- P
Szerbia 1 1 0 0 1 0 3
Brazília 1 0 1 0 1 1 1
Svájc 1 0 1 0 1 1 1
Costa Rica 1 0 0 1 0 1 0
F csoport M Gy D V G+ G- P
Mexikó 1 1 0 0 1 0 3
Dél-Korea 0 0 0 0 0 0 0
Svédország 0 0 0 0 0 0 0
Németország 1 0 0 1 0 1 0
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 0 0 0 0 0 0 0
Anglia 0 0 0 0 0 0 0
Panama 0 0 0 0 0 0 0
Tunézia 0 0 0 0 0 0 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Kolumbia 0 0 0 0 0 0 0
Japán 0 0 0 0 0 0 0
Lengyelország 0 0 0 0 0 0 0
Szenegál 0 0 0 0 0 0 0

A Fidesz azt szeretné, ha csak otthon, a négy fal között hajléktalankodnánk

A Fidesz azt szeretné, ha csak otthon, a négy fal között hajléktalankodnánk

Új közellenséget talált a Fidesz: ezúttal a hajléktalanokra ugranának jogi eszközökkel, és beleírnák az alaptörvényébe, hogy nem lehet közterületen hajléktalankodni. Ez most is benne van a törvényben, de úgy szigoríthatják, hogy pénzbírság helyett már börtönnel fenyegetnék a fedél nélkülieket.

Szájkarate, uborkaszezonra időzített pótcselekvés – értékelte a Zoom.hu kérdésére a hajléktalanság elleni újabb jogszabályi fellépését célzó Fidesz-bejelentést a hajléktalan-ellátórendszert jól ismerő Győri Péter.

Győri Péter szociológus jól ismeri a hajléktalan-ellátó rendszert, annak minden előnyével és hibájával együtt MTI Fotó: Mohai Balázs

A szociálpolitikus – aki 2002-től a közelmúltig a fővárosi hajléktalan-ellátásért felelős Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetőjeként dolgozott, illetve az egyik legnagyobb hajléktalan-segítő civil szervezet, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke – egyetért azzal a kormányzati szándékkal, hogy tenni kell a hajléktalanság megszüntetéséért, ám szerinte

a Fidesz javaslata, hogy az alaptörvényben rögzítsék az életvitelszerű közterületen élés tilalmát, nem a problémamegoldás része, hanem ellenkezőleg: a munka megkerülése.

Győri Péter a Zoom.hu felvetésére azt nem kívánta találgatni, vajon a kormánypárt bejelentése összefügghet-e az ő személyével, pontosabban azzal, hogy hat ellenzéki párt támogatta civil jelöltként elindul a főváros VIII. kerületében a július 8-i időközi polgármester-választáson, mindazonáltal a kormánypárti sajtó pedig már hetek óta azzal riogat, hogy ha ő győz, hajlétalantanyává zülleszti majd a kerületet.

Minden adott? Semmi sem adott!

A „józsefvárosi Márk-Zayként is emlegetett közgazdász-szociálpolitikus kérdésünkre cáfolta a Fidesz-javaslatot bejelentő Bajkai István kormánypárti képviselő állítását, amely szerint ma minden adott a hajléktalanoknak, hogy ne legyenek hajléktalanok. Az Orbán család ügyvédjéből VII. kerületi alpolgármesterré, majd áprilisban parlamenti képviselővé lett Bajkai arról beszélt: van elég nappali és éjjeli szállás, ahol fedelet kaphatnak a hajléktalanok, és dolgozni is tudnak, mert van a közmunka-program.

Bajkai István a keddi bejelentését szerda reggel a közmédiában is megismételte, sőt azzal fejelte meg, hogy szerinte sokan azért nem használják a szálláshelyeket, mert nem szeretnének szabályok között élni. Megjegyezte: az érintettek emberi méltóságát is sérti, ahogy élnek, ezért úgymond az ő érdekükben is javasolják, hogy az alaptörvénybe kerüljön be az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma.

Győri Péter szerint nem igaz, hogy minden adott a hajléktalanoknak ahhoz, hogy ne az utcán éljenek. A szakember úgy látja, aligha tudnak a fedél nélküliek nagy számban részt venni a közmunka-programban, a probléma pedig túlmutat azon, hogy nincs hol aludniuk: „Ez nem csak a lakhatási szegénységről szól, hanem egészségügyi és függőségi terápiás kérdés is”.

Azt is beleírhatnák az alaptörvénybe, hogy nem szabad tilosban parkolni, ugyanannyi haszna lenne

– állapította meg Győri, aki úgy látja, a hajléktalanság szerteágazó problémaköre nem oldható meg egy tollvonással, vagyis azzal, hogy beleírják a tilalmát az alaptörvénybe.

Ráadásul már egyszer beleírták

A gránitszilárdságúnak szánt, de hat éve alatt éppen a hetedik módosítása elé néző, és Orbán Viktor kormányfő szándéka szerint még számos egyéb ponton megváltoztatandó alaptörvény újabb módosítását célzó Fidesz-javaslat azért is nehezen értelmezhető, mert a Fidesz által a kormánynál követelt szigorítás jelenleg is benne van a hatályos alaptörvény-szövegében. 2013 áprilisa óta szerepel benne ez:

Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.

Hosszú út vezetett azonban idáig, mivel a hajléktalanokat már kormányra kerülése után kipécézte magának a Fidesz.

Kocsis Máté és Orbán Viktor – közös célok Fotó: Veres Viktor

A leginkább érintett Budapesten a hajléktalanok kriminalizációjának élére állt Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere – az ő parlamenti képviselősége miatt kellett kiírni az időközi polgármester-választást a kerületben –, illetve Tarlós István főpolgármester is.

  • A Fővárosi Közgyűlés 2011. áprilisában rendeletet alkotott arról, hogy szabálysértésnek minősül a közterületek „életvitelszerű lakhatás céljára történő használata”. Ekkoriban is volt lehetősége az önkormányzatoknak arra, hogy saját hatáskörben ilyen helyi szabályozást alkossanak.
  • A VIII. kerületi önkormányzat 2011 októberében hasonló rendeletet fogadott el Kocsis Máté polgármester ötletére, miután előzőleg népszavazást is tartottak erről, de az végül érvénytelen lett. A rendelettel a kerületben megtiltották a kukázást, a koldulást és a közterületen alvást.
  • 2011 végén szintet lépett a hajléktalanok kriminalizálása. A parlament úgy módosította a szabálysértési törvényt, hogy azzal kifejezett felhatalmazást adott az önkormányzatoknak a közterületen lakhatás és más „tiltott közösségellenes magatartások büntethetővé tételére.

Túlkoros hintázás és a csador tilos!

A 2011-es törvényi felhatalmazás nyomán egyébként elképesztő ámokfutásba kezdtek az önkormányzatok, és a legextrémebb rendeleteket hozták a legkülönfélébb „tiltott közösségellenes magatartásokra”, amelyek elkövetőit súlyos, akár több százezer forintos bírsággal fenyegették. Az e téren úttörőnek számító fővárosi VIII. kerületben például megtiltották a játszótereken a túlkoros fiatalok hintahasználatát,

a Pest megyei Kakucson előírták, hogy a buszmegállókban naponta összesen legfeljebb egy órát lehet üldögélni.

A jobbikos vezetésű Ásotthalmon megtiltották közterületen a müezzint, a burka és a csador viselését, valamint (orosz példa alapján) a homoszexualitás „népszerűsítését” – ezekhez még most is ragaszkodnak, pedig a Kúria elmeszelte a rendeletet. Törökszentmiklóson azt büntették, ha valaki a közparkokban növények „termését szedi és eltulajdonítja”.

Ózdon a virágágyások „pihenés céljára történő igénybevételét”, Nagykanizsán pedig azt tiltották meg, hogy a kutyák beleigyanak a szökőkút vizébe.

Az állatok ellen sok helyütt léptek fel szigorral: a főváros XII. kerülete a vaddisznók etetését bírságolta, míg Miskolcon a galambok etetését tiltották meg. Szekszárdon pedig a plébános sürgetésére hoztak olyan rendeletet, amely a belvárosi római katolikus templom környékén megtiltotta a néma koldulást – a hangos kéregetés már azelőtt is tilos volt.

Kijátszották az Alkotmánybíróságot

Többek között éppen a fenti, visszaélésszerű önkormányzati jogalkalmazás miatt az alapvető jogok biztosa 2012 májusában az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület pedig 2012 novemberében alkotmányellenesnek nyilvánította a hajléktalanság büntetését és hatályon kívül helyezte a szabálysértési törvény vonatkozó szakaszát.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette, a Fidesz – kétharmaddal – megkerülte a testületet MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Alkotmánybíróság döntését követően 2013 márciusában az alaptörvény negyedik módosításával, az Alkotmánybíróság döntését kijátszva az Országgyűlés alkotmányos szintre emelte a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét. Vagyis újra korlátozhatóvá vált az életvitelszerű közterületi tartózkodás kulturális, egészségügyi vagy a közrendet, közbiztonságot érintő okokból.

Az alaptörvény-módosítás után Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére átírták a szabálysértési törvényt, amelynek szövegébe visszakerült az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértéséről szóló szakasz. Ahogyan a „tiltott közösségellenes magatartások” meghatározásának joga is.

Számos önkormányzat visszavonta korábbi, vitatott rendeleteit, majd szinte ugyanazzal a szöveggel újat fogadott el, csak „a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet” címmel.

Mi jön még, börtönbüntetés?

A 2013-as alaptörvény-módosítás nyomán jelenleg is ebben a formájában hatályos tényállás alapján akkor sérti meg valaki az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályait (szabálysértési törvény 179/A §), ha:

  1. világörökségi területnek minősülő közterületen vagy

  2. helyi önkormányzat rendeletében a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmében kijelölt közterületen életvitelszerűen tartózkodik.

Budapesten 2013 novemberében jelölték ki azokat a területeket a kerületek javaslatainak is megfelelően, ahol büntethetővé vált az életvitelszerű tartózkodás. Ez alapján szinte egész Budapest egy nagy, hajléktalanmentes zónává vált. Az alapvető jogok biztosa nyomán a Kúriára került az ügy, ahol 2014-ben, majd 2015-ben olyan határozatot hoztak, amely szűkítette az önkormányzatok hajléktalan-kitiltó rendeleteit, de alapjaiban ma is érvényes, hogy a közterület életvitelszerű használatát büntetik.

Fotó: Ostyáni János

A hajléktalanokat segítő civil szervezet, a Város Mindenkiért Csoportnak a Belügyminisztérium által megküldött adatokból kiderült, hogy 2016 végéig több mint 502 eljárás indult hajléktalan emberekkel szemben csak azért, mert nincsen hol lakniuk. A hajléktalanság hatósági üldözése addigra több mint 284 millió forintjába került az államnak, vagyis egy hajléktalan megbüntetése csaknem 600 ezerbe.

Azt egyelőre a Fidesz nem árulta el, hogy a hajléktalanok életvitelszerű közterület-használatának az alaptörvényben jelenleg is szereplő büntethetőségét hogyan kívánnák még jobban beleírni az alaptörvénybe, mindenesetre a hajléktalan-ellátás területén dolgozó civil szervezetek attól tartanak, hogy a fedél nélkül élők kriminalizálása még súlyosabb lehet, mondjuk azzal, hogy nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősíthetik a hajléktalanságot, amiért így nem pénzbírság, hanem börtön járhatna.

Borítókép: Illusztráció / MTI Fotó: Mónus Márton