Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

„Csak legenda, hogy Puch választ elnököt az MSZP-nek”

„Csak legenda, hogy Puch választ elnököt az MSZP-nek”

Kész terve van az MSZP újjáépítésére Tóth Bertalan elnökjelöltnek. Ő sem boldog, hogy kevéssé ismert és halk szavú, de a szuggesztív és erőteljes vezetőből, amilyen Gyurcsány is volt, csak bajuk lett. Együtt kellene működni az ellenzéknek, de a szocialistáknak nincs nagyon kivel – mondta a Zoom.hu videointerjújában Tóth, aki nem tud választani Rogán Cecília és Orbán Ráhel között. Szóba került még Soros György, a Moszkva vagy Brüsszel?-kérdéskör és az, hogy a jövő évi Európai Parlament-i, majd önkormányzati választások sorsfordítóak lesznek az MSZP számára.

Elnökjelölti meghallgatással és 40 helyszínt érintő, összességében 1500 kilométeres országjárással a háta mögött érkezett hétfő este a Zoom.hu stúdiójába Tóth Bertalan, a szocialista párt frakcióvezetője, aki elvállalná az MSZP vezetését a következő két évre. Terveit háromnegyed órán át ismertette a párt június 17-i tisztújító kongresszusa előtt a jelölőbizottságnak.

Tóth Bertalan a Zoom.hu stúdiójában Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Ami a mezőnyt illeti, legerősebb riválisa Mesterházy Attila lehet, a szintén aspiráns Kunhalmi Ágnes ugyanakkor – mint Tóth elmondta – szívesen vállalná a választmányi elnöki posztot is, ám mivel a kettő együtt nem megy, az egyik jelöltségtől vissza kell lépnie. Erről itt írtunk bővebben:

MSZP-elnökválasztás: Kunhalmi Ágnes nagy esélyes, de visszaléphet

Lehet, hogy eggyel kevesebb elnökjelöltet kell meghallgatnia az MSZP jelölő bizottságának, amely hétfőre és keddre hívta be az MSZP június 17-i tisztújítására indulását bejelentő öt jelöltet. A Zoom.hu információi szerint közülük Kunhalmi Ágnes mégsem pályázza meg az elnöki posztot, hanem inkább az MSZP második legfontosabb vezetői posztjára, a párt parlamentjének számító országos választmány elnöki tisztségére vállalkozna.

Ami viszont az elmúlt parlamenti ciklus után a most kezdődöttben is az MSZP-frakciót vezető Tóth Bertalan elnökjelölti ambícióit illeti, úgy fogalmazott: fel-, sőt ha tetszik, újjá kell építeni a pártot, ő vállalja ezt és már kész tervei is vannak. A fel- és az újjáépítés között amúgy szerinte nagy különbség nincs, a feladat adott:

vannak a pártban „jó arcok, akikkel egy hálózat- és közösségépítési időszakot kell majd végigcsinálni.

A cél szerinte főleg a párt vidéki bázisának, hálózatának felpezsdítése, mert bár még létezik, már tényleg csak nyomokban, a hanyatlás pedig nem ma kezdődött.

Gyurcsány a hibás – mondja már ő is

A vidéki hálózatát az MSZP Tóth Bertalan szerint 2006 után, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök MSZP-elnöksége idején (2007-2009 között Gyurcsány egyszerre volt pártelnök és kormányfő – A szerk.) kezdte elveszíteni a párt. Tóth szerint nem véletlenül: iskola- és vasútvonal-bezárások, vizitdíj – „Miért is támogattak volna minket a vidékiek?Nem húztuk meg a határokat, hogy ezt a politikát az MSZP nem hajlandó felvállalni, sőt sikerként felmutatni – mondta a jelenlegi frakcióvezető, aki akkor bár berzenkedett, Pécs alpolgármestereként nem volt erős érdekérvényesítő, sem parlamenti képviselő a pártban.

Az MSZP elnökjelöltjét Murányi András, a Zoom.hu hírigazgatója kérdezte Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Azokra a bírálatokra, amelyek szerint az azóta eltelt 12 évben – noha évek óta parlamenti politikus, sőt frakcióvezető – sem vált igazán ismertté a közvélemény előtt, sokan azt sem tudják, kicsoda, azt mondta: Sokat kell dolgozni, hogy ismertté váljon egy politikus, ennek a munkának pedig a mostani választási kampány nem volt jó terep, mert az első szerep ilyenkor mindig a miniszterelnök-jelöltté, illetve a kampány arcáé. Valóban – ismerte el –, az MSZP frontvonalában dolgozók ismertsége nagyobb, mint a frakcióvezetőé, hiába vitt sok parlamenti ügyet, szakpolitikai témát. Elnökként a párt egységes, integrált működését tűzné ki célul, amely rendszerben később talán szét lehet választani a frakcióvezetői és a pártelnöki posztot, de az első időkben egyszerre töltené be a kettőt.

Más rendszert, más működést ígér

Tóth Bertalan elnökként visszanyúlna a Horn Gyula-i vagy a Kovács László-i időkben, sőt még a 2000-es évek első felében is jól működő kabinetrendszerhez, továbbá a markánsan megjelenő platformokhoz, szerinte mindkettőt erősíteni kellene a jövőben, így lehetne igazi néppárttá alakítani az MSZP-t. Az azonban biztos, hogy – korábbi jelölt-társával, Szanyi Tiborral ellentétben – nem szerepel a kétéves elnöki ciklusának tervei között sem a párt nevének, sem logójának, a szegfűnek a lecserélése.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Lenne viszont, amin változtatna: azt ígérte,

ha vasárnap megválasztják elnöknek, azonnal javaslatot tesz, hogy az őszre dolgozzanak ki egy új finanszírozási és működési modellt az MSZP-nek.

Emellett szintén azonnal elkezdené a felkészülést a jövőre esedékes Európai Parlament-i (EP) és az önkormányzati választásra – amit akár addig még össze is vonhat az év első felébe, egyazon időpontra a Fidesz, erről itt írtunk bővebben:

Jöhet a 8. alaptörvény-módosítás: összevont EP- és önkormányzati választás lesz?

A Zoom.hu értesülései szerint nekiláttak egy – e pillanatban szigorúan titkos – projekt kidolgozásának és finom terítésének a Fidesz-pártközpontban. A terv lényege, hogy a kormánypárti polgármesterek készüljenek fel arra: nem kizárt a 2019.

Szeptemberben elő kell állni a két választást érintő stratégiával, és egy minél szélesebb körű bővülést lehetővé tevő szövetségi politikával

– mondta Tóth.

Pedig nincs más út, csak az összefogás

Az összefogási kényszer mellett ugyanakkor Tóth azt is elismerte: egyelőre a Párbeszéden kívül nem tolonganak a leendő szövetségesek az MSZP körül. Az LMP-ben éppen most választottak olyan társelnököt Keresztes László személyében, aki tavasszal nem lépett vissza Mellár Tamás javára, ami olyan üzenet, ami arra utal, hogy nem kíván az LMP országos együttműködést most sem – állapította meg.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Majd sorolta tovább: a Jobbik bármilyen néppárti utat is jár, „jobboldali párttal nehéz baloldali együttműködést építeni. Nem érzékel együttműködési készséget a Momentum részéről sem. A Gyurcsány-féle DK-val lehetne még leginkább együttműködni, de ott az áprilisi eredmények Tóth szerint azt mutatták, hogy az ő jelöltjeik nem tudtak igazán jó eredményeket elérni.

A tavaszi parlamenti választási tanulsága szerinte, hogy amíg sok szavazó átszavazott másik párt jelöltjére, addig a pártok ezt nem értették meg, és csak a saját céljaikat kergették. Pedig együttműködés nélkül nem fog menni a győzelem 2022-ben sem, ő pedig nem akarja, hogy 2021-ben olyan MSZP-vel menjenek neki a tárgyalásoknak és a kampánynak, mint amilyen „nem túl fényes” állapotban, 2017 decemberében volt az MSZP, amikor még miniszterelnök-jelöltje sem volt.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Tóth Bertalan úgy vélte, Budapesten még mindig az MSZP a legerősebb ellenzéki párt, de van, ahol a Jobbik vagy éppen az LMP. A nagyobb, megyei jogú városokban lehetne olyan együttműködési formát létrehozni, amivel az önkormányzati voksoláson fordulatot lehet elérni. Az önkormányzati kampányban

szeretne olyan mandátumot adni a helyi szervezeteknek, hogy maguk alakíthassák ki az összefogást – persze azzal a feltétellel, hogy szélsőséges, vállalhatatlan jelöltet ne támogassanak.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Sorsdöntő két választás lesz az EP- és az önkormányzati voksolás az MSZP életében – mondta Tóth Bertalan, mégsem érzi úgy, hogy ő lenne az utolsó elnök, aki „lekapcsolná a villanyt” az MSZP-nél. A párt mandátumarányával ez a ciklus még biztos, de szeretne olyan elnök lenni, aki eléri az MSZP újjáépítését és azt, hogy két év múlva a legerősebb ellenzéki párt legyen belőle.

Ki kinek az embere az MSZP-ben?

Az elnökjelölt beszélt arról is, hogy ki kinek az embere az MSZP-ben. Mint mondta, most gyakorlatilag „verseny van” az ellenzéki pártok között, hogy hova épült be jobban a Fidesz. „Nézzünk rá az MSZP-re: hogy lehetnének benne a Fidesz-féle nemzeti együttműködés rendszerét kiszolgáló pénzes háttéremberek, ha közben alig van pénzünk?” Mint mondta,

„Nincsenek ilyen beépített pénzemberek, a Fidesz nem pénzel minket, ezek csak legendák.”

Egyúttal azt a vádat is cáfolta, hogy ő maga az egykori pártpénztárnok, jelenleg a Népszava-tulajdonosa Puch László „embere” volna. Elismerte, hogy baranyaiként segítik egymást, de ennyi: „Csak legenda, hogy ő választ elnököt az MSZP-nek.” Mint mondta, ő már nagykorú, vagyis a maga ura, senkinek nem az embere, nem Puch irányítja sem őt, sem a pártot a háttérből, mivel teljesen visszavonult a pártélettől, és a médiabirodalma sem áll az MSZP szolgálatában.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Végül Tóth arról is beszélt, hogy szerinte az MSZP volt már olyan helyzetben, hogy egy szuggesztív és erőteljes ember volt a vezetője, Gyurcsány Ferenc, és nem sok jó sült ki belőle. Úgy vélte, nem szabad egy emberre építeni, többszólamú pártra van szükség, amelyben „szükség van Kunhalmi Ágira, Ujhelyi Istvánra, Harangozó Tamásra, és Mesterházy Attilára is, akinek – főleg a külpolitika területén – nagy a respektje, egyszóval mindenkire szükség van.”

A beszélgetés végén, szokásunkhoz híven 20 „vagy-vagy” kérdést is föltettünk az MSZP-s politikusnak, akitől így azt megtudhattuk, hogy inkább Soros nélkül, mint vele, inkább Kunhalmi Ágnes, mint Mesterházy Attila, továbbá Moszkva helyett Brüsszel, viszont nem tud választani Rogán Cecília és Orbán Ráhel között.

A Tóth Bertalannal készült teljes interjú itt újranézhető:

A szintén elnökaspiráns Kunhalmi Ágnessel készült interjút itt nézheti meg, illetve olvashatja el.

Borítókép: Tóth Bertalan, az MSZP elnökjelöltje a Zoom.hu stúdiójában / Fotó: Ivándi-Szabó Balázs