Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Vámvilágháború: Trump nem mondott igazat, és maga alatt (is) vágta a fát

Vámvilágháború: Trump nem mondott igazat, és maga alatt (is) vágta a fát

Az Európai Unió kiállt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök mellett, miután Donald Trump amerikai elnök becstelennek és gyengének bélyegezte a világ hét vezető gazdaságát tömörítő csoport (G7) csúcstalálkozója után, illetve bejelentette, hogy nem támogatja a csúcstalálkozó záró nyilatkozatát. Margaritisz Szkínasz bizottsági szóvivő szerint az EU „teljes mellszélességgel” kiáll a találkozó záró nyilatkozata mellett, és

tolmácsolta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök köszönetnyilvánítását Trudeau-nak

„a nehéz csúcstalálkozó kiváló előkészítéséért és levezetéséért. „Az Európai Unió a jövőben is kiáll a nemzetközi, szabályok irányította, multilaterális rendszer mellett” – közölte Szkínasz.

Trump korán elment, aztán a Twitteren verte ki a hisztit a G7-csúcs után

Angela Merkel kancellár a csúcstalálkozó után hosszú interjút adott a német köztelevíziónak. Merkel azt mondta, Trump lépései „kijózanítóak és kissé nyomasztóak” voltak, illetve személyében kritizálta Trumpot. „Néha úgy érzem, az amerikai elnök azt hiszi, csak az egyik oldal nyerhet, a másik pedig veszít” – mondta, majd hozzátette, hogy ő hisz a „win-win” helyzetekben. Merkel szerint európai oldalról jó érvek szólnak a transzatlanti kapcsolatok megőrzéséért folytatott harc mellett, de „többé nem számíthatunk rájuk” – mondta.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter azt nyilatkozta, rövid távon nem lát lehetőséget arra, hogy megegyezésre jussanak az Egyesült Államokkal a kereskedelmi vitákban, de nyitottak a „részletes” és „tényeken alapuló” érvelésre, azonban a tárgyalásoknak „barátok és partnerek” közt kell zajlania, „nem pedig kölcsönös konfrontáción” keresztül.

Lehet, hogy Trump Kim kedvéért kezdett el izmozni

Egyébként van rá esély, hogy Trump G7-csúcs előtt, közben és után előadott ámokfutását a Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel július 12-én esedékes találkozója magyarázhatja, legalábbis részben. Trump azután támadt neki különösen keményen Justin Trudeau-nak, hogy a kanadai miniszterelnök a csúcs végén nyilvánosan kritizálta a Kanadára is kivetett amerikai acél- és alumíniumvámokat, illetve ekkor jelentette ki (a Twitteren, mert a csúcstalálkozó helyszínét már elhagyta), hogy mégsem támogatja a találkozó záró nyilatkozatát. Legalábbis ezt az értelmezést támasztják alá Trump tanácsadói, Larry Kudlow és Peter Navarro nyilatkozatai. Kudlow azt mondta, Trudeau „hátba szúrta” őket, Navarro szintén hátba szúrásról beszélt, ráadásul szerinte Trump „szívességet tett” Trudeau-nak, amiért egyáltalán elment a G7-találkozóra, amikor sokkal fontosabb dolog vár rá Szingapúrban. Szóval lehet, hogy Trump erőt akart mutatni a Kimmel való találkozója előtt, ezért használta nyilvánosan bokszzsáknak Trudeau-t és a többi G7-vezetőt.

Bruce Heyman, az USA volt kanadai nagykövete attól tart, Trump a NAFTA-ból (az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményből) való kilépést készítette elő. Az USA, Kanada és Mexikó elvileg épp újratárgyalják a NAFTA-t, de a megbeszélések elakadtak, ezen az sem segít, hogy az USA két szomszédjára is életbe léptette az acél- és alumíniumvámokat, Mexikó és Kanada pedig elindította az ellenvámok bevezetésének folyamatát.

A heves, és Trudeau esetében személyeskedő támadásokkal ráadásul Trump nem könnyítette meg a többi vezető helyzetét, így a sajátját sem, amennyiben eredményekre akar velük jutni a vitás kereskedelmi ügyekben. Mindezek után ugyanis

Trudeau számára szinte lehetetlen lesz eladni a kanadai választók felé bármilyen, az USA-nak tett engedményt

– véli Daniel Ujczo, a Dickinson Wright ügyvédi iroda kereskedelmi jogásza. „Az amerikaiak jobban hozzászoktak, hogy emberek üvöltöznek egymással; nem vagyok benne biztos, hogy kanadai testvéreink és nővéreink ilyen könnyen túl tudnak rajta lépni. A politika hirtelen sokkal bonyolultabbá vált a miniszterelnök számára.”

A mezőgazdászoknak pont félni valójuk van Trumptól

Trump az USA szövetségesei ellen vezetett támadások során nemcsak személyeskedett, számokat és érveket is használt, de nem egy alkalommal minimum elferdítette a valóságot.

Trump valamiért különösen hangsúlyozta, hogy az amerikai mezőgazdaság és mezőgazdászok mennyire rosszul járnak a külkereskedelmi egyenlőtlenségeken, és persze megígérte, hogy jól meg fogja őket védeni. A valóság az, hogy az amerikai mezőgazdaságnak pont nincs szüksége semmiféle védelemre, ugyanis

gyakorlatilag az az egyetlen szektor, ami külkereskedelmi pluszban van:

2017-ben az USA 17 milliárd dollárral több mezőgazdasági terméket exportált, mint amennyit importált. Kínával szemben különösen az USA felé billen a mezőgazdasági külkereskedelem mérlegének nyelve.

Ami azt illeti, az amerikai mezőgazdászoknak leginkább félnivalójuk van Trump vámháborújától, a mindenféle vámokkal megtámadott országok ugyanis főleg az amerikai mezőgazdasági termékek vámolásával vágnak vissza. Egyrészt ugye azért, mert az erős amerikai mezőgazdasági export miatt ez kézenfekvő lehetőség, másrészt mert Trump és a Republikánus Párt jellemzően erősek mezőgazdasági vidékeken.

Trump nem mondott igazat, illetve csúsztatott

Trump a G7-csúcson azt mondta, az USA 2017-ben 817 milliárd dollárt vesztett a kereskedelmen. Ez egyrészt nem igaz, az USA külkereskedelmi egyenlege 2017-ben saját adatai szerint csak 568 milliárd dollár mínuszban volt. Az áruk tekintetében a mínusz valóban 800 milliárd dollár fölött volt, de

a szolgáltatások tekintetében az USA jóval többet exportált, mint amennyit importált,

ez sokat javított az egyenlegen. Ugyanezt a csúsztatást Trump csak az Európai Unióval szemben is megcsinálta: az USA kereskedelmi egyenlege nem 150 milliárdos mínuszban volt az EU-val, ahogy Trump mondta, csak 100 milliárd dollárral.

Arról nem beszélve, hogy a külkereskedelmi egyenleg pozitív vagy negatív voltát nem lehet olyan egyszerűen nyereségként és veszteségként elkönyvelni, ahogy Trump teszi. Például igaz, hogy az USA sok járművet importál Kanadából, azonban főleg amerikai cégek kanadai leányaitól, amik ráadásul az USA-ból szerzik be az alkatrészek jelentős részét, így mindkét országban munkahelyeket teremtenek, adóbevételeket termelnek stb.

Merkel katonailag is függetlenedni akar az USA-tól

Trump újra elővette azt a régi panaszát, miszerint a NATO-tagállamok nagy része nem költ eleget a hadseregére, most azzal a csavarral megspékelve, hogy egyrészt lehúzzák az USA-t a külkereskedelmen, másrészt még meg is védetik magukat vele. Ez annyiban jogos, hogy a NATO tagországok nagy része tényleg nem költi rá a GDP-je 2 százalékát a hadseregére, sőt részben annyiban is, hogy védelmileg túlságosan az USA-ra támaszkodnak. Mindennek persze vajmi kevés köze van a külkereskedelmi egyenleghez, a külkereskedelmi mérleg többlete nem materializálódik egy az egyben (sőt: ha egyáltalán) az országok költségvetésében, hogy csak úgy rákölthessék a hadseregükre.

A támadás elsősorban Németországnak szólt,

ami legnagyobb európai gazdaságként természetesen sokat kereskedik az USA-val, ugyanakkor (történelmi okokból is) nagyon keveset költ a hadseregére, jelenleg körülbelül a GDP-je egy százalékát. Angela Merkel interjújában nem mulasztotta el magára venni a támadást, és elismerte, hogy Berlinnek növelnie kell a katonai kiadásait. Azzal a lendülettel azért bevitt egy oldalvágást a Brüsszellel szembeni szuverenitást erőltető tagállamoknak: azt mondta, ahhoz, hogy Európa védelmileg kevésbé függjön az USA-tól, az uniós országoknak „hűségesebbnek” kell lenniük az EU-hoz, aminek ki kell alakítania a saját „stratégiai kultúráját”.

(AP News, Reuters, Globe and Mail, Politico, CNN, BBC)