CEU-rektorhelyettes: Június végéig tudnunk kell, mi történik, annál nem húzhatjuk tovább

CEU-rektorhelyettes: Június végéig tudnunk kell, mi történik, annál nem húzhatjuk tovább

Fodor Éva szerint tavaly szeptember óta a kormány asztalán van az a megállapodás, ami lehetővé tenné a Közép-Európai Egyetem működését. Alá azonban nem írják, pedig Palkovics László az Egyesült Államokban azt mondta: a CEU teljesítette a feltételeket. Interjú az egyetem társadalom és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettesével.

Ha egy év múlva vagy akár fél év múlva kérnék Öntől interjút, ugyanígy Budapesten ülnénk le beszélgetni?
Egészen biztos. Ha csak nem jön egy földrengés, fél év múlva, de még egy év múlva is mindenképpen itt leszünk. A gondjaink a 2019/20-as tanévvel kezdődnek, amire már nem vehetünk fel diákokat, ha a Lex CEU ebben a formában érvényben marad, illetve ha a kormány nem írja alá az egyezményt New York állammal.
Mi az utolsó határidő, ameddig az egyezményt alá kell írni ahhoz, hogy működhessen az egyetem a 2019-ben kezdődő tanévben is?
Nehéz erre válaszolni, mert sok szempont van: a működni és a „jól működni” között is van különbség. Egy egyetemnek biztonságra és stabilitásra van szüksége és nagyon nehéz az oktatóinkat itt tartani anélkül, hogy elmondanánk nekik, hol lesznek a következő utáni tanévben. Nekik is életük, karrierjük van, kapósak külföldön is, a lojalitás az egyetlen, ami még ide köti őket, de egy ponton túl ezt már nem nagyon lehet elvárni. Már egy éve ebben az átmeneti állapotban létezünk, tehát fontos lenne ennek a tanévnek a végén valamit mondani a kollégáknak. Ebből a szempontból június, azaz a tanév vége a határidő.

Fotó: Csóti Rebeka

És a működés szempontjából?
A magyar kormánynak 2018. december 31-ig kell aláírnia a szerződést New York állammal ahhoz, hogy az egyetem elkezdhessen felvenni új diákokat. De mindenki tudja, hogy ezt nem január elsején kezdjük el, hiszen magánegyetem vagyunk, hirdetnünk és toboroznunk kell. Augusztus közepe-vége felé szokott rá sor kerülni, ez már komolyabb határidő. Nemcsak azért, mert a diákok szeretik tudni, hol lesznek, hanem a jog is köt minket: ha ajánlunk valamit, azt be is kell tartani.
Nagyon rövid határidőkről beszélünk, bíznak benne, hogy sikerül teljesíteni?
Most június eleje van (az interjú június 5-én készült – A szerk.), nagyon szeretnénk a hónap végéig tudni, mi fog történni, annál nem húzhatjuk tovább. Már egy éve várunk, és igyekszünk mindent megtenni, hogy megfeleljünk a törvénynek.
Az egy év alatt mikor történt az utolsó hivatalos kapcsolatfelvétel a CEU és a kormány képviselői között?
Idén április 13-án, a Bard College területén volt az első és utolsó alkalom, hogy a kormány magas rangú képviselőivel találkoztunk a Lex CEU benyújtása óta. Az áprilisi találkozón az Egyesült Államokban Palkovics László, akkor még oktatásügyi államtitkár, Altusz Kristóf Európai helyettes államtitkár és Kumin Ferenc főkonzul találkozott a CEU, a Bard, illetve New York állam oktatási hatóságának képviselővel, hogy megnézzék a két egyetem közös programját. Palkovics László az ott jelen lévők színe előtt kijelentette: úgy véli, teljesítjük a törvény kritériumát, amely szerint felsőoktatási tevékenységet kell végeznünk az Egyesült Államokban. Már csak a szerződés aláírása maradt hátra, mi ebben a szellemben folytatjuk a további tevékenységet.

A budapesti épületek mindenképpen a CEU tulajdonában maradnak. Fotó: Csóti Rebeka

Ma június 5-e van, a nyilvánosság előtt a kormány mégis csak néhány hete ismerte el, hogy egyáltalán létrejött ez a találkozó. Van ebben ráció?
A kormánynak áprilisban érthetően más dolga volt, de már biztosan elkészült az erről szóló jelentés. Annál is inkább, mert a szerződést csak egyszer módosították, akkor is a dátum miatt, hiszen a korábban benne szereplő időpont már lejárt. Ezt minden érintett fél elfogadta és elküldte egymásnak a módosított változatot. Azóta is várunk.
Tehát ha jól értem, létezik a szerződés, meg is fogalmazták, csak az aláírás hiányzik.
A kormány képviselőinek asztalán szeptember eleje óta ott van a dokumentum, amivel mindenki elégedett volt. New York állam bármikor kész aláírni, ha erre a magyar fél rászánja magát.
Mi kellene még ahhoz, hogy megtegyék?
A politikai akaraton kívül más nem. Semmilyen konkrét vagy technikai probléma nincs, ami ezt akadályozná.
Lehet bármilyen módon nyomást gyakorolni a kormányra?
Az jól látszott, hogy mind a magyar, mind a nemzetközi akadémiai közeg kiállt a CEU érdekében, köztük Bódis József is, aki az új kormányban az oktatásért felelős államtitkár. Az épület előtt 80 ezren tüntettek a tanszabadságért és a Lex CEU ellen. Nemsokára érkezik az új amerikai nagykövet, aki a meghallgatásán is kifejtette, hogy a CEU-nak itt kellene maradnia. Az Európai Néppárt vezetői pedig többször hangsúlyozták, hogy csak akkor maradhat az EPP tagja a Fidesz, ha nem üldöz el egyetemeket az országból, de még ez is várat magára.
Ha úgy alakul, hogy mégis menni kell, a bécsi kampusz megfelelő helyszín lenne?
A bécsi egyetemi kampusz létrehozása egy folyamat, jelenleg az akkreditációkon dolgozunk, két alap-, valamint egy mesterképzést tervezünk az osztrák fővárosban. Mindenképpen elindulunk, de az, hogy hol mennyi időt leszünk, és mekkora helyre lesz szükségünk, a kormány döntésén múlik. Most inkább egy lehetőségnek próbáljuk felfogni, nem menekülési útvonalnak.

Tüntetés a parlament előtt CEU-ügyben 2017, április 6. Fotó: Balogh Zoltán MTI

Lehet érezni, hogy a törvény bejelentésének milyen hatása volt az egyetemre?
Egyrészről elképesztő lojalitást tapasztaltunk a kollégáinktól, de ezt nem lehet örökké elvárni. Diákok is jelentkeztek, tanárokat is fel tudtunk venni, így is kapósak vagyunk és rettentően híresek lettünk. Rövidtávon még nem érzékelni a negatív hatásokat, de hosszú távon nem lehet elkerülni. A kollégáink viszont aggódnak, és nemcsak a tanárokra gondolok, hiszen az adminisztrációban is dolgozik 1000 ember. Nehéz így lakást vásárolni és hitelt felvenni, a gyereket beíratni az iskolába. Egy ponton ettől szétesik egy egyetem, amit mi nagyon szeretnénk elkerülni.
Az épületeknek mi lenne a sorsuk?
Az épület a miénk és a miénk is marad. A társadalomtudományi könyvtárat eleve ide építettük, bár ha a diákjaink mennek, előbb-utóbb a könyveknek is kell. De így is rengeteg olyan tevékenységet lehet végezni, amelyek nem követelik meg azt, hogy itt közben egy amerikai egyetemet működtessünk, részben pedig tudományos, kulturális eseményeket, tanfolyamokat is lehet itt tartani.

Fotó: Csóti Rebeka

Anyagilag megérezték a bizonytalanságot?
Volt építkezés, amit fel kellett függesztenünk, ami miatt kötbért kellett fizetnünk. Pedig ha nem jött volna közbe semmi, már készen lenne. Most azért tovább fogjuk építeni, az optimizmusunk továbbra is kitart.
Még meddig?
Ezt szerencsére nem mi mondjuk ki, nem a rektor és nem is Soros György, hanem az egyetem kuratóriuma. De nem kell igen/nem döntésnek lennie, csak a hangsúlyok áthelyezéséről lenne szó. Ha ez tényleg Bécs felé tolódna, minden egyes programunk működését át kellene gondolnunk, ami elképesztően nagy munka. Budapest az egyetem otthona, és szeretnénk itt maradni, ahogy eddig is.