Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Szeviép-károknak csak a felét találták jogosnak a kormányhivatalok

A Szeviép-károknak csak a felét találták jogosnak a kormányhivatalok

Összesen 90 vállalkozó 1,8 milliárd forintot kért az államtól, de gyorsan kiderült: harmincan még csak nem is jogosultak a kárrendezésre.

Komoly károkat keltett a Szeviép nevű, szegedi központú építőipari vállalkozás csődje. A kormány 200 ezer euró értékig, vagyis mintegy 62 millió forintig teljes kártérítést biztosít a Szeviép károsultjainak – ezt még Lázár János mondta egy márciusi sajtótájékoztatón. A cég összedőlése mintegy félezer dél-alföldi, jellemzően kis- és közepes vállalkozás számára jelent veszteséget, a Szeviép tartozása összesen 11 milliárd forint volt – írja a Átlátszó.

 

A kormányhivatal most viszont azt közölte a lappal, hogy messze nincs félezer károsult. Mindössze 121 kérelmet adtak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el, 21 esetben az igénybejelentéseket továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé. De nekik sem kell mindent kifizetni: 90 vállalkozó 1,8 milliárd forintot kért az államtól, de gyorsan kiderült: harmincan nem is jogosultak a kárrendezésre. A maradék 60 kérelmezőt pedig csak 825 millió forintig kártalanítják. Ennyit találtak jogosnak.

Vagyis összességében kamu jelentkezők, eltúlzott igények jöttek össze, s csak a felét kapták meg a kért állami kártalanításnak a Szeviép-károsultak.

A Szeviép-ügy és Lázár János fellépése azért érdekes, mert a cég csődjét évek óta próbálják a szegedi szocialista polgármester, Botka László nyakába varrni. Ehhez nagy segítség a kormánymédiának Szabó Bálint. Ő állítja folyamatosan, hogy a Szeviép-csőd a szocialisták bűne, ehhez a narrációhoz csatlakozott a választások előtt Lázár János.

A Szeviépnek évekig jól ment, a cég folyamatosan növekedett. Egyik legnagyobb projektjük, az M43-as autópálya építése közben jött a baj. A részvénytársaság gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni.

A Szeviép 2010-ben azt állította, hogy többek között azért mentek csődbe, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., azaz az állam nem fizetett nekik. Több, mint egy milliárd forintot tartottak vissza.