Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az MSZP elmúlt nyolc éve: egyszer fent, többször lent

Az MSZP elmúlt nyolc éve: egyszer fent, többször lent

Volt már rosszabb is – mondhatnák az MSZP-ben, de valójában ez nem igaz: mióta nyolc éve ellenzékben politizálnak, nem voltak még ilyen mélyen. Végigvettük a párt történetének legszebb és legszomorúbb epizódjait 2010-től napjainkig.

Egy hét van hátra az MSZP tisztújító kongresszusáig, amelyen a szocialista párt küldöttei új vezetőséget, új elnököt választanak. Az egymással versengő öt elnökjelölt közül akárki is is lesz az MSZP vezetője, túlzás nélkül állítható, hogy legfontosabb feladata a párt megszűnését előrevetítő eljelentéktelenedés megakadályozása lesz, valamint az, hogy az eddigi, klasszikus eszközökön túl új receptet találjon arra, miként húzható ki a gödörből az idén 29 éves párt.

Volt már rosszabb is – ja, nem

Az MSZP ugyanis – ha minden marad így –, nemhogy kormányváltó erő nem lesz 2022-ben, de akár el is tűnhet a politikai palettáról. A szocialista párt a májusi friss Medián-kutatás szerint még a 8 évvel ezelőtti, szintén elveszített parlamenti választás utáni formájánál is rosszabb passzban van: 2010 májusában a belső használatra készült mérések szerint 16 százalékon álltak a biztos pártválasztók körében, most pedig a pártot szövetségesével, a Párbeszéddel együtt is csak 11 százalékra mérik.

Ha hasonlóan alacsonyan nem is volt az elmúlt 8 évben az MSZP támogatottsága, mint most, az elmúlt két ciklusban ellenzékből is többször tudta visszarántani népszerűségét a mélypontokról.

Sőt: nem egyszer a ma már elképzelhetetlenül magas, 30-35 százalék fölötti sávba is vissza tudták tornászni magukat; ma a teljes ellenzék együtt alig produkál többet ennél. Az MSZP elmúlt három választási vereségének okait és tapasztalatait a Zoom.hu a szocialistákról szóló cikksorozat előző, bevezető részében foglalta össze és elemezte:

MSZP: más ez a kudarc, ahogy más a jövő is

Az ellenzék – benne a szocialista párt – választási kudarca más, mint a 2010-es vagy a 2014-es, ezért a kilábalás lehetőségei is mások. Megoldás lehet, hogy egy civil bázisú ernyőszervezet tagjaként az MSZP „hátrébb lép, hogy előre léphessen”. Elemzés.

2010-11: sokk, majd elrugaszkodás

A Fidesz első kétharmados többségét hozó 2010-es választás után az MSZP az év végéig nem heverte ki a vereség okozta sokkot. Noha Mesterházy Attila volt a miniszterelnök-jelölt, így a vesztes kampány arca is, a távozó Lendvai Ildikó pártelnök helyére őt választották elnöknek, a párt népszerűsége pedig pusztán a váltástól fölfelé mozdult el: az MSZP számára készített Ipsos-felmérések alapján a biztos szavazók körében a szocialisták a májusi 16-ról 19 százalékra növelték támogatottságukat, amit egészen őszig megőriztek.

Mesterházy Attilát 2010 nyarán választották az MSZP elnökének MTI Fotó: Marjai János

Októberre visszaestek 16 százalékra, ráadásul a Fidesz-KDNP tarolt az őszi önkormányzati választáson is. A megyei jogú városok közül csak Szegeden nem, ott az MSZP-s Botka László nyert. A főváros 20 kerületben nyert jobboldali jelölt, csak háromban MSZP-s polgármester-jelölt, ráadásul a főpolgármesteri tisztséget is a Fidesz által támogatott Tarlós István vitte. Közben kilépett a frakcióból és a pártból is Szili Katalin, aki háromszor is próbálkozott új baloldal felépítésével, majd Orbán Viktor különmegbízottjának állt. Eközben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is egyre jobban partvonalra szorult pártjában, s ekkor ért a csúcsra az egykor nagyhatalmú szocialista, Hagyó Miklós elleni eljárás: előzetesbe letartóztatásba került. Mégis,

az új pártvezetéssel az év őszén növekedésnek indultak a szocialisták, és az év végére elérték a 21 százalékot.

Az MSZP népszerűség-növekedésében alighanem szerepet játszottak az új, jobboldali kormány tempós, sőt erőszakos kezdeti lépései. A „törvénygyár” ugyanis egymás után hozta meg – heves hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére is – azokat a jogszabályokat, amelyek a hatalom központosító szándékait erősítették, illetve az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét gyengítették.

2011-ben az MSZP a januári 16 százalékról a nyárra 28 százalékra küzdötte fel magát. Ez egyrészt az Orbán-kormány további „egész pályás letámadásának” hatása volt, amit Mesterházy ki is használt, mondván: „Az idei az ellenállás éve lesz az MSZP számára, a jogállamiság korlátozásával és a rossz gazdaságpolitikával szembeni ellenállásé, amellyel párhuzamosan a párt alternatívát mutat fel a választóknak”.

Gyurcsány Ferenc 2011 őszén búcsút intett az MSZP-nek MTI Fotó: Kovács Tamás

Eközben egyre inkább „tisztult a képaz MSZP-ben is azzal, hogy nyilvánvaló vált a végül októberben bekövetkezett szakítás Gyurcsány Ferenc és pártja között: ekkor alakult meg a Demokratikus Koalíció, és léptek ki a gyurcsányisták az MSZP-frakcióból. A pártszakadás hírére ugyan 28-ról átmenetileg 24 százalékra esett az MSZP támogatottsága a biztos szavazók körében, de 2012 elejére a zuhanás megállt. Eközben Gyurcsány személyes népszerűségét növelte a Fidesz „elszámoltatási gépezetének” igyekezete, hogy a Sukoró-ügybe keverjék: meggyanúsítani még sikerült, vádat emelni ellene azonban már nem.

2012: a Fidesz nyakában lihegtek

Az MSZP 2012-ben „lódult meg” igazán: a januári 25 százalékról tavaszig például 27 százalékra nőtt a támogatottságuk. Ekkor Mesterházy Attilát újabb két évre meg is választották az MSZP elnökének. Ezután a nyári illetve az őszi hónapokra 33 százalék közelébe növelte támogatottságát a párt a biztos szavazók körében. Gyurcsányék kiválása után ugyan az MSZP-sek száma a választás utáni 59-ről 48 főre csökkent a parlamentben, de továbbra is a legnagyobb ellenzéki frakció maradt. Ekkoriban,

2012 júliusában került a legközelebb egymáshoz az elmúlt 8 évben a Fidesz és az MSZP: a Fidesz a biztos választók között 32,6, míg a z MSZP 29,7 százalékon állt.

Ennek oka az lehet, hogy a szocialisták 2012-ben jó érzékkel tudták a maguk hasznára fordítani a Fidesz és a kormány számára kellemetlen belpolitikai, társadalmi eseményeket, így például az év elejei tüntetést az Alaptörvény ellen, vagy éppen Schmitt Pál plágiumügyét, amely az államfő áprilisi lemondásához vezetett. A Fidesznek ártott továbbá Zsiga „47 ezer forintból meg lehet élni” Marcell, az MSZP-nek használt a szolidaritást kifejező éhségmenet. Az MSZP akkor így látta sikeres 2012-es évet:

 

2013: amikor elindult a zuhanás

Hiába indult a 2013-as év az MSZP szempontjából konstruktívan és a szervezettség látszatát keltően azzal, hogy megkezdődtek a széles körű ellenzéki egyeztető tárgyalások a 2014-es parlamenti választásra időzített összefogásról, januárban megkezdődött a szocialista párt népszerűségvesztése.

Hogy volt-e ok-okozati összefüggés, nem tudni, ám miután Mesterházy Kolozsvárott bocsánatot kért a 2004-es, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a szocialisták által képviselt „nem”-ért, a párt 2012-es évben mért tartósan 27 százalék feletti kedveltsége bezuhant: az első egy hónap 5 százalékos zuhanása folytatódott, és a nyár elejére csak 20 százalék körül álltak, ez pedig szeptemberre tovább csökkent.

Pedig elnökként Mesterházy igyekezett mozgósítani. Tavasszal meghirdette „a fejlődés és szabadság programját”, az alkotmány újraírását. 2014-es győzelmük esetére a minimálbér megduplázását ígérte, továbbá az egészségügy rendbetételét és a korrupció kiírtását. Botka László szegedi polgármester, az MSZP választmányi elnökeként pedig arról beszélt, hogy tanultak a hibáikból, és megújulnak. Közben az MSZP és a Bajnai Gordon-féle Együtt2014-Párbeszéd formáció megállapodott a 2014-es koordinált indulásról is.

Bajnai Gordon és Mesterházy Attila a Szárszói találkozón, Farkasházy Tivadar kertjében 2013. június 23-án. MTI Fotó: Nagy Lajos

Az év végéig egyszer tudta még megállítani, sőt megfordítani népszerűségvesztését az MSZP azzal a nyár végi bejelentéssel, hogy „Létrejött az Orbánt leváltó szövetség” (Mesterházy), illetve „Kicseleztük Orbán Viktort” (Bajnai). Erre – hiába beszélt közben az összefogás kudarcáról Gyurcsány – a szocialisták kedveltsége rövid időre, októberre ismét a 30 százalék közelébe erősödött. Ekkor robbant viszont ki a hamisított bajai videó botránya, ami miatt megint zuhanni kezdett – ráadásul az időközin a Fidesz győzött. Közben egyre jobban elmérgesedett a viszony az MSZP és DK között a 2014-es választás apropóján.

2014: újabb pofonoktól a földön

A megváltoz(tat)ott választási szabályok közepette – ekkor volt először egyfordulós a választás, és a 386 helyett már csak 199 képviselőt választottak – kampányolt a Mesterházy Attila MSZP-elnök és miniszterelnök-jelölt vezette „Összefogás”, vagyis az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP közös ellenzéki lista az év első hónapjaiban. Akárcsak 2010 előtt a Hunvald- és a BKV-/Hagyó-botrány, úgy a 2014-es kampányhajrának is megvolt a maga árnyoldala az MSZP számára: kirobbant Simon Gábor elnökhelyettes pénzügyi botránya.

Orbán Viktor és Kósa Lajos – volt okuk az örömre, a Fidesz újra kétharmados parlamenti többséget szerzett MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Eközben folyamatosan zuhant az MSZP népszerűsége: a 2014 januári 22 százalékról előbb 20 százalék alá, majd még lejjebb, 15 százalék közelébe csökkent a szocialista párt népszerűsége a biztos pártválasztók körében. Ezen az sem segített, hogy az „Összefogást” a kampányhajrában átnevezték „Kormányváltókra”. Szintén a kampányhajrára időzítve jelent meg a börtönviselt ex-MSZP-s Zuschlag János botránykönyve is, amelyben nejlonszatoyrban hordott tízmilliókról írt – ezt óriásplakátokon hirdette a Fidesz.

Az áprilisi választást ismét a Fidesz-KDNP nyerte, kétharmados többséget szerezve. A „Kormányváltók” 1,2 millió szavazatot kaptak (25,9%). Ez ugyan több volt, mint amennyit az MSZP 2010-ben egyedül elért, de a 2002-es 2,36 milliónál (42,1%) és a 2006-os 2,34 milliónál (43,2%) jóval kevesebb. Mesterházy Attila felajánlotta lemondását, de a tisztújítást a május végi Európai Parlamenti (EP) választás után tartották. Ezen az önállóan induló MSZP 10,92%-ot kapott és két képviselőt küldött Brüsszelbe – annyit, mint a DK.

Tóbiás József lett az MSZP új elnöke, Botka László pedig a választmányi elnök MTI Fotó: Vajda János

A tisztújító kongresszuson Mesterházy utódjának Tóbiás Józsefet választották, aki a nyáron ambiciózus terveket ismertetett: háború helyett békét kínált az ellenzéki pártok között, és az MSZP újragondolását, építkezését hirdette, hogy 2018-ra az MSZP ne csak kormányváltó, hanem kormányzóképes erő is lehessen. Az MSZP népszerűsége mindennek hatására pár százalékot erősödött a nyáron, ám őszre visszaállt a 15 százalék körüli szintre, amelyen csak az év végén tudott valamelyest javítani.

Előtte azonban kapott még egy ütést az MSZP, amelynek oka az októberi önkormányzati választások ellenzéki kudarca, és a bohózatba illő közös főpolgármester-jelölés voltak. Az ellenzék közös jelöltje előbb Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos volt, majd őt Bokros Lajos volt pénzügyminiszterre cserélték. Az ellenzék vereséget szenvedett az önkormányzati választáson: Szegedet ugyan Botka megőrizte és Budapesten 5 ellenzéki polgármesterük győzött, Tarlós István viszont megőrizte városvezetői székét.

2015: kis javulás, majd stagnálás

A körülményekhez képest jól indult az év az MSZP számára, mert a 2014 őszi, internetadó elleni tüntetésekből, utcai demonstrációkból tudott politikai profitot teremteni. Emiatt a 2014 novemberi 15 százalékról gyors emelkedéssel 2015 januárjára 19 százalékra erősödött az MSZP népszerűsége a biztos pártválasztók körében. A szocialisták elől azonban az év első felében elvitte a show-t Simicska Lajos a G-nappal. Az Orbán–Simicska-harcot az „Orbán egy geci” kijelentés indította, erről itt írtunk bővebben.

Márciusban kirobbant a Quaestor-ügy, amelyet az MSZP fideszes botránynak, a kormánypártok pedig szocialista ügynek igyekeztek beállítani. Tavasszal ettől függetlenül is zuhanni kezdett az MSZP népszerűsége, és egy teljes évre beszorult a 17 százalékos szintre. Ebben szerepe volt annak, hogy az MSZP-n belül nőtt az elégedetlenség Tóbiás József elnökkel szemben, mivel sokan úgy érezték a pártban, hogy az elnökség elszakadt a realitástól, Tóbiás programjából pedig szinte semmi sem látszik megvalósulni.

Menekültek a szerb-magyar határ közelében kialakított táborban, Horgosnál MTI Fotó: Molnár Edvárd

Nem javította az MSZP pozícióit, hogy a Jobbik a tapolcai időközi választáson megszerezte fennállása első egyéni parlamenti mandátumát, továbbá hiába bírta az MSZP támogatását is a veszprémi időközin győztes – ezzel a Fidesz-kétharmadot megszüntető – Kész Zoltán, a szocialisták ezt nem tudták igazán a javukra fordítani. Sokat rontott az MSZP megítélésén az is, hogy nem tudott egységes álláspontot képviselni a párt a nyáron tetőző menekültválság ügyében.

2016: egyszer lent, egyszer fent

Miközben az év eleje a belpolitikában a Fővárosi Önkormányzat és Simicska Lajos plakátcége, a Mahir Cityposter közötti háborúról, valamint Andy Vajna és Simicskáéknak a TV2 megszerzését célzó harcáról, továbbá a diákok, civilek és tanárok a kormány oktatáspolitikája elleni „kockásinges” tüntetéseiről szólt,

a 2016-os év első negyedévében sem tudta kimozdítani az MSZP magát a 17 százalék körüli támogatottsági szintről, ahová előző év tavaszán zuhant be.

Pedig volt történés az MSZP háza táján, ami nagy port kavart, mégsem hozott népszerűség-növekedést a pártnak. 2016. február 23-án volt az MSZP-sek körében „fekete keddként” emlegetett esemény, amikor Nyakó István szocialista politikust kopaszok egy csoportja megakadályozta abban, hogy elsőként adja le a Nemzeti Választási Irodánál a vasárnapi boltzár elleni MSZP-s népszavazási kezdeményezést. „Ez volt a legjobban dokumentált választási csalás” – emlékeztetett Nyakó. Valóban, a kamerák mindent rögzítettek:

Az MSZP eközben eladta a Jókai utcai székházát, hogy így csökkentse felhalmozott adósságát, továbbá készültek a pártban a tisztújításra is. Az MSZP-n belüli vezetőváltást sürgető közhangulatra jó példa, hogy a júniusi tisztújítást megelőző két hónapban a párt népszerűsége ismét 20 százalék közelébe emelkedett, ám ez nem tartott sokáig: június végén Molnár Gyulát választották az MSZP elnökének, egy hónappal később pedig ismét zuhanni kezdett a párt kedveltsége: 19-ről októberre 14 százalékra esett.

Kampány a kvótanépszavazás előtt MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Ebben az is szerepet játszhatott, hogy az októberben a kormány kezdeményezésére megrendezett kvótaellenes népszavazásból az MSZP egyszerűen nem tudott politikai sikert kovácsolni, mivel nem tudott a „jó oldalra állni. Az egész baloldal problémája volt ugyanis, hogy a felmérések szerint a baloldali szavazók nagy része sem értene egyet a kötelező betelepítéssel. A referendumon végül 98 százalékos többséggel a kormány álláspontja, a NEM győzött, bár az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen lett.

Nem segített az MSZP-n, hogy október 8-án megszűnt a Népszabadság, az ide vezető útért pedig őket is hibáztatták, mondván: „elengedték” a patinás napilap kezét.

Méghozzá azzal, hogy még 2015 nyarán százmillió forintért eladta a párt alapítványa a Népszabadság Zrt.-ben meglévő 27,69 százalékos tulajdonrészét a többségi tulajdonos Heinrich Pecina érdekeltségének, amely végül gazdasági okokra hivatkozva – valójában a lap által feltárt ügyek miatt – szüntette meg a lapot, hogy nem sokkal később a Mediaworks kiadóját eladja Mészáros Lőrinc érdekeltségének.

Molnár Gyula, az MSZP új elnöke már 2016 végén elindította az ellenzék választási együttműködését célzó tárgyalásokat Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A nyári nagy zuhanás után azonban ősszel „kilőtt” az MSZP népszerűsége, amely 14-ről az év végére 18 százalékra erősödött: a folyamatnak az adott lökést, hogy 2016 végén az MSZP-vel együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásokra – a tárgyalásokból ebből előbb több párt is kiesett, mások pedig be sem léptek.

2017: választás előtt a lejtőn

Váratlan húzással indította az új évet az MSZP: a korábban az ilyesfajta szerepvállalástól vonakodó, ám a háttérben a szocialisták által folyamatosan győzködött Botka László szegedi polgármestert mutatták be a párt miniszterelnök-jelöltjeként. A bejelentés szerint az MSZP elnöksége egyhangúlag támogatta Botka jelölését, aki így szabad kezet kapott, hogy a választási együttműködésről tárgyaljon pártokkal, civilekkel.

Molnár Gyula pártelnök és Botka László miniszterelnök-jelölt – ma már egyikük sem az, aki akkor volt MTI Fotó: Soós Lajos

Az MSZP és a DK között a következő hetekben heves szóváltás zajlott Gyurcsány Ferenc lehetséges jövőbeli szerepéről, az LMP pedig megerősítette, hogy nem lép szövetségre senkivel. Az MSZP ezt követően egészen a nyár közepéig tudta növelni támogatottságát – a biztos szavazóknál meghaladták a 20 százalékot –, pedig közben kilépett a pártból és a frakcióból Demeter Márta azzal az indokkal, hogy

egyes MSZP-vezetők hitelessége megkérdőjeleződött, miután nem a győzelemért dolgoznak, a 2018-as választást feladták és 2022-re készülnek.

Eközben egyre inkább elmérgesedett a viszony a DK és az MSZP között, főleg, miután Botka László kijelentette, hogy a jobboldali populizmus részben „a gyenge és tehetségtelen baloldali kormányzás
terméke”, továbbá Gyurcsány nagyban felelős „a 2002-2010 közötti baloldali kormányzás balfogásaiért”, ezért értésére adta, hogy nem lehet rajta egy MSZP-DK közös választási listán.

Az MSZP fél év alatt elért népszerűség-növekedése érdekes módon éppen akkor ért véget és fordult át népszerűségvesztésbe, amikor májusban a párt kongresszusa hivatalosan is miniszterelnök-jelöltnek választotta Botkát. Nem is ez a már csak formális döntés, inkább Botka meglepő nyilatkozata lehetett az ok: a miniszterelnök-jelölt kijelentette, hogy lebontaná a határkerítést – ez pedig nem találkozott a baloldali szavazók többségének véleményével.

Az MSZP Botka László vezetésével öt fős választási kampányigazgatóságot állított fel. A hírek szerint két, a korábbi kampányokban szerepelt politikus, Molnár Zsolt és a Baja Ferenc bevételét a csapatba Botka megvétózta. Júliusban Botka újabb meglepő nyilatkozattal állt elő, amely szerint „mélyen érnek bele a FIDESZ csápjai az ellenzékbe”; legkeményebben párttársát, Molnár Zsoltot bírálta. Az MSZP népszerűségvesztése akkor torpant meg, amikor október elején Botka bejelentette, hogy visszalép a kormányfő-jelöltségtől.

Ezután Molnár Gyula pártelnök közölte: Botka azért állt félre, hogy „ne legyen ő az akadálya az ellenzéki összefogásnak.” Ezután az MSZP „tiszta lappal”, új szövetségi politikát ajánlott a választásokra a Jobbikon kívül minden ellenzéki pártnak, ám hamar kiderült, hogy ebből többségük nem kér. Végül a DK-val koordinált egyéni jelöltállításban egyeztek meg, továbbá az MSZP-ben miniszterelnök-jelöltnek választották Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd társelnökét, Zugló polgármesterét.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt az MSZP 2018. februári kongresszusán Fotó: Veres Viktor

Hiába látszott rendezni sorait az MSZP ily módon a választás előtti utolsó hónapokban, már késő volt: a népszerűség-vesztés megállt, december után növekedésnek is indultak, de már nem tudták a 13-14 százalékos határ fölé dolgozni a párt támogatottságát. A februári MSZP-kongresszuson elfogadták az országos listát, majd Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt és Kunhalmi Ágnes, a párt amúgy ambíciózus programját kampányarcként közvetítő Kunhalmi Ágnes országjárásra indult.

2018: újabb bukás, tisztújítás

Mégis, a választáson a pártszövetségben induló MSZP újra veszített: a szövetség listán a szavazatok csupán 11,91%-át szerezte meg, majd külön frakciókból álló parlamenti szövetség létrehozását jelentették be, ám közben viszály robbant ki az MSZP és a Liberálisok között. A Zoom.hu írt róla, hogy Molnár a választások előtt a párt vezető testületinek tudta és jóváhagyása nélkül állapodott meg Fodor Gáborral a szövetséges párt támogatásáról; ám végül egy fillért sem kaptak. A két párt közötti konfliktusról itt írtunk bővebben:

Bánatpénzről is írt alá szerződést Molnár és Fodor

Újabb fordulatot vett az MSZP-Párbeszéd-Liberálisok trió összeveszése, miután kiderült, hogy az eddig nyilvánosságot kapott dokumentumokon túl létezik egy olyan szerződés is a Liberálisok és az MSZP elnöke között, ami alapján akár jelentős sérelemdíjra is perelhetné Fodor Gáborék pártja a szocialistákat.

Ami az MSZP jövőbeni reményeit illeti, a tavaszi választás súlyos kudarcát alig-alig enyhíti, hogy a Republikon felmérése szerint Budapesten többségben van az ellenzék, és az ellenzéki pártok listái közül az MSZP-Párbeszédé kapta a legtöbb szavazatot, 18 százalékot, ami több, mint az országosan elért 12 százalék. Az MSZP valójában négy éve nem tud kitörni a biztos pártválasztók körében az átlagosan 15 százalék alatti sávból, sőt. Ennek a trendnek a megfordítása már az új elnök feladata lesz.

Borítókép: Az MSZP-Párbeszéd kampányzárója 2018. április 6-án / Fotó: Halász Nóra