Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Mit kellene csinálni, hogy több gyerek szülessen Magyarországon?

Mit kellene csinálni, hogy több gyerek szülessen Magyarországon?

Két héttel ezelőtt hatalmas visszhangot keltett a Hozz világra még egy magyart! mozgalom videója, amiben Budaházy Edda – Budaházy György testvére – lényegében a gyermektelen harmincasok önzőségét teszi felelőssé a népességfogyásért. Az elég egyértelműen látszik, hogy ha minden így marad, tényleg elöregszik a magyar társadalom, de az is biztos, hogy a népesedési trend megfordításához a nemzethalál víziójának belengetésénél azért többre van szükség.

Ezt a magyar kormány is felismerte, nem véletlen, hogy az elmúlt években több olyan intézkedést is hozott (családi adókedvezmény, CSOK), amely a gyermekvállalási kedv fellendítését célozta meg. Az kétségtelen, hogy valamelyest javult a helyzet: a 2011-es 1,23-ról, 2017-re sikerült 1,49-re felküzdeni az egy nőre jutó átlagos gyermekszámot – és ezzel sereghajtókból az EU középmezőnyébe kerültünk. Ez azonban még mindig édeskevés a kormány által kitűzött demográfiai fordulathoz, amihez a magyar nőknek átlagosan 2,1 gyermeket kellene szülniük.

Kevés gyereket vállalnak az európaiak

Bár azt gondolnánk, hogy Dél-Európa legvallásosabb országaiban biztosan sok gyerek születik, valójában itt a legrosszabb a helyzet: Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban a nők mindössze 1,3 gyermeket vállalnak átlagosan. Az EU keleti tagállamaiban valamivel magasabb a termékenységi ráta, ám az alacsony bevándorlás és az erőteljes kivándorlás miatt itt összességében mégis rosszabb a demográfiai helyzet.

Érdekes kakukktojás az erősen vallásos Írország, ahol épp néhány hete törölték el népszavazáson a világ egyik legszigorúbb abortusztörvényét. Jó kérdés, hogy ez a lépés miben fogja befolyásolni a jelenleg magas, 1,8-as termékenységet.

Ugyanakkor néhány nyugat-európai országban sikerült elérni, hogy több gyermek szülessen, és ezek meglepő módon éppen azok az országok,

ahol már rég nem azt tartják a nők elsődleges feladatának, hogy otthon maradjanak gyereket szülni.

A franciáknak sikerült fordítani

Hasonlóan Magyarországhoz, a francia állam is bőkezű a szülőknek célzott szociális juttatásokkal. Ám emellett van még három másik terület, ami az 1980-as évektől kezdve felturbózta a franciák gyermekvállalási kedvét.

  • Rugalmas munkaerőpiac: Franciaországban bevett gyakorlat, hogy a nők szülés előtt és után részmunkaidőben dolgozzanak, így nem kell választaniuk karrier és család között. Sok demográfus szerint ez a kulcsa a franciák magas termékenységének.
  • Kiterjedt bölcsődei rendszer: a 3 év alatti gyermekek fele jogosult valamilyen közösségi megőrzésre – nálunk ez az arány 2015-ben 10 százalék körül volt.
  • Átalakultak a társadalmi normák: a hagyományos családmodell kormányzati sulykolása helyett elfogadott, ha valaki egyedüli szülőként vagy az élettársával vállal gyereket.

Franciaország évtizedek óta az egyik legmagasabb termékenységi rátát produkálja az EU-ban. A francia nők 2018-ban 1,88 gyereket szültek átlagosan, ami a bevándorlással együtt már ellensúlyozni tudja a társadalom elöregedését. A franciához nagyon hasonló helyzet van a skandináv országokban is, ahol ugyancsak magasabb a gyermekvállalási kedv az EU-s átlagnál. Skandináviában a fókusz azon volt, hogy jobban bevonják az apákat a gyermeknevelésbe.

A francia és skandináv születésszámtól Magyarország egyelőre messze van, ráadásul az utóbbi évben megtorpant a hazai születésszám növekedése.

Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese nemrég elmondta nekünk, hogy szerinte nincs benne a magyar társadalomban a kormány által kitűzött termékenységi cél. És bár a rugalmas munkaidő nemrég belengetett szélesebb körű elterjesztése még okozhat némi javulást, továbbra sem látszik, hogy bevándorlás nélkül, hogyan lehetne megfordítani az ország népességének csökkenését.

A gyermekvállalás nem csak a nők feladata kéne, hogy legyen

Megkerestük a témával kapcsolatban Szalma Ivett családszociológust is, aki szerint lehetne javítani a hazai születésszámon, ám ehhez az adópolitikán és a direkt anyagi juttatásokon túlmutató, komplexebb látásmódra lenne szükség a kormányzattól. „Jó családpolitika lenne például, ha a kívánt gyermekek meg is születnének” – utalt ezzel arra, hogy ma Magyarországon a nők több gyermeket szeretnének vállalni, mint ahány végül megszületik.

Szalma szerint a helyzet javításához fontos lenne egyfajta társadalmi szemléletváltás elősegítése, hogy ne kizárólag a nőkre háruljon a gyermekvállalás terhe. Ehhez a kormánynak olyan családpolitikát kellene kidolgoznia, ami nagyobb szerep ad a férfiaknak a gyermeknevelésben. „Izlandon például 9 hónapos gyes jár a szülőknek, ám ehhez a férfiaknak és a nőknek is egyaránt 3-3 hónapot kell otthon maradnia az újszülöttel. Amennyiben ez az egyensúly nincs meg, úgy a szülők nem jogosultak az utolsó 3 hónapnyi gyesre.”

Az egész világon csökken a születések száma

A születésszám fokozatos csökkenése egyébként globális trend, ami egyébként a túlnépesedést tekintve nem is akkora baj – más kérdés, hogy a csökkenés igencsak egyenetlen. Manapság már viszonylag kevés országot találni, ahol a nők 2-3 gyereknél többet szülnének. A rekordereket egyébként Afrikában találjuk, de a demográfusok szerint a következő évtizedekben ezekben az országokban is lassulni fog a születések száma, mivel várhatóan Afrikában is folytatódik az urbanizáció és az iparosodás. A folyamat jól nyomon követhető az alábbi térképen; ha a bal alsó sarokban a gombot elindítjuk, szépen látszik, ahogyan a világ országaiban bezuhan a születési szám.