Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Csökkenhet a foglalkoztatás a közszférában – Kiszivárogtak a jövő évi költségvetés tervei

Csökkenhet a foglalkoztatás a közszférában – Kiszivárogtak a jövő évi költségvetés tervei

A kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,8 százalékos államháztartási hiánnyal tervez 2019-re. A Költségvetési Tanács szerint nincs komolyabb baj a kormány tervezetével, bár az uniós elvárásoknak nem felel meg.

A Költségvetési Tanács (KT) ma megtárgyalta a 2019-es költségvetés tervezetét, az erről készült véleményből több fontos részlet derült ki. A kormány 2019-re 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami meghaladja az elemzői várakozásokat. A testület – amelynek tagja Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György MNB-elnök és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke – szerint a kormány által jósolt 4,1 százalékos növekedés csak akkor jöhet össze, ha tovább folytatódik a bérek és a foglalkoztatás “feltételezett jelentős bővülése”. A KT szerint azonban a gazdasági növekedést a nemzetközi kockázatok veszélyeztetik.

A kormány a tervek szerint 2019-ben 20 476,6 milliárd forintot költ el 19 474,2 milliárd forint bevétel mellett.

Vagyis a hiány 1197 milliárd forint lesz az idei 1361 milliárd forinttal szemben.

Létszámcsökkentést tervez a kormány a közszférában

A 4,1 százalékos növekedést a kockázatok ellenére megalapozza háztartások fogyasztásának tervezett 3,9 százalékos, és beruházások 9,5 százalékos növekedése. A tervek szerint a kormány a bruttó bérek 8,8 százalékos emelkedésével számol, s míg 2019-ben a versenyszférában tovább nő a foglalkoztatás (1,9 százalékkal) a közszférában létszámcsökkenés jön. A kormány a közszférában 0,3 százalékos csökkenéssel számol, ami nem jelent feltétlenül elbocsátásokat, ez összejöhet a természetes fluktuációból – vagyis a kilépők és a nyugdíjba vonulók helyét nem töltik fel.

Ha a keresetek és a foglalkoztatás nem nőnek a kormány által tervezett mértékben, az csökkenti az adóbevételeket, ami költségvetési kockázatot jelent. Pozitív kockázatként azonosította a testület, hogy ha ha béremelkedés mégsem éri el a tervezett mértéket, ekkor nem kerül sor a szociális hozzájárulási adó 2019 közepére tervezett csökkentésére.

Nem felel meg a költségvetési hiány az uniós elvárásoknak

A KT megítélése szerint a tartalékok elegendő fedezet nyújtanak a kockázatokra. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón még arról beszélt, hogy a kormány 50 százalékkal növelné a költségvetés általános tartalékát egy válság esetére. Ez azonban (épp) nem szerepel a büdzsében, a tartalékok a tavalyi szinten maradnak: az általános tartalék 110 milliárd forint lesz, míg az Országvédelmi Alapba 60 milliárd forint kerül, de a KT szerint ezek is elegendőek.

A KT szerint így az idei 2,4 százalék után a GDP 1,8 százalékára belőtt államháztartási hiány teljesíthető, sőt az az államadósság is csökkenhet az idei 72,9 százalékról a GDP 70,3 százalékára.

Az Európai Bizottság két hete a magyar kormányt a kiadások erőteljesebb csökkentésére szólította fel, ugyanis a 2018-as büdzsé nem teljesíti az EU strukturális hiányszabályát.

A KT szerint ez a 2019-es büdzsé sem teljesíti – ezért ennek eléréséhez további intézkedések szükségesek. A strukturális hiány 2019-ben a GDP 1,7 százaléka lesz a szükséges 1,5 százalékkal szemben – ez mintegy 40 milliárdos kiigazítási igényt jelentene, ami kis akarattal könnyen megoldható lenne 20 472,6 milliárd forintos kiadási főösszeg mellett.

Nem változnak az adók

Az adórendszerben nem várhatóak komoly változások, a KT szerint a „költségvetés a kialakult adóstruktúrára támaszkodik”. Az szja-bevételek a bérkiáramlásnak köszönhetően 10,9 százalékkal nőnek – tehát nincs szó adócsökkentésről, a kormány az áfa-bevételek 9,5 százalékos növekedésére számít. A tervezet újabb adócsökkentéseket nem tartalmaz a már bejelentett intézkedéseken túl, tehát a gyerekkedvezmények növelésén, illetve a szociális hozzájárulási adó 2 százalékos opcionális csökkentésén túl. Erre akkor kerülhet sor 2019 közepén, ha a keresetek emelkedése tartja a korábbi dinamikát.

A kiadási oldalon sem talált nagy meglepetéseket a Költségvetési Tanács, emelkednek a honvédelmi kiadások, illetve a foglalkoztatást segítő támogatásokra is több pénz jut. A tervezet számol a nyugdíjprémium 2019 novemberi kifizetésével – hisz a gazdasági növekedés várhatóan meghaladja majd a 3,5 százalékot.